Összesen 1488 bejegyzés
2024-től az adóhatóság kiemelt célja, a fiktív számlázás teljes megszűntetése az online számlaadatszolgáltatásokra és a virtuális revizorokra támaszkodva. Ezzel összefüggésben még szigorúbb ellenőrzéseket tervez és a könyvelők felelősségét is meg akarja állapítani, ha az adókötelezettségek megkerülését észleli.
TovábbBár az elmúlt turbulens időszak ellenére folyamatosan növekszik a külföldi gazdasági tevékenységet folytató magyar cégek száma, még mindig sokan megfeledkeznek az ezzel járó adókötelezettségekről. A külföldi gazdasági tevékenységet folytató magyar társaságoknak olyan kihívásokkal kell szembenézniük, mint a külföldi áfaregisztrációk kezelése, az áfabevallások elkészítése és benyújtása, vagy az új adózási struktúrák kialakítása.
TovábbIdén januárban hatályba lépett a globális minimumadót szabályozó magyar jogszabály*, és ezzel az EU többi államához hasonlóan Magyarországon is megjelent az új adóteher. Az OECD által kidolgozott és az EU jogrendbe is átültetett globális minimumadó célja, hogy a 750 millió eurós bevétel fölötti vállalatcsoportok tényleges adóterhe egyenletesen legyen elosztva a csoporttagok között és a tényleges adómérték országonként elérje a 15 százalékot. A globális minimumadó bevezetésével az érintett vállalatcsoportoknak rendkívül komplex jogszabályértelmezési és adminisztratív kihívásokkal kell szembenézniük.
TovábbIsmét nyakunkon az éves társasági adóbevallás és adófizetés határideje. A vállalatok társasági adó kötelezettségével összefüggésben szeretnénk felhívni a figyelmet egy adómegtakarítási lehetőségre, az adófelajánlás intézményére.
TovábbAz Európai Bizottság tájékoztatása szerint további haladékot kaptak azok a gazdálkodók, akik eddig nem tudták teljesíteni a 2023. utolsó negyedévére vonatkozó CBAM kötelezettségüket. Az eredeti - január 31-ei határidőt - első körben további egy hónappal, február végéig hosszabbította meg a Bizottság, ugyanakkor ez sem bizonyult elégségesnek, ezért ismételten szűkségessé vált a határidő március végéig történő kitolása.
TovábbElőző blogbejegyzésünkben ismertettük a vegyes házasságban élők válóperének, valamint gyermekelhelyezési és gyermektartási kérdéseinek részleteit. Tekintettel arra, hogy a hazai jogunkban irányadó eljárásjogi törvény szerint a bontóper nem kapcsolható össze a vagyonjogi perrel, külön foglalkozunk a vegyes házasságok felbontásához kapcsolódó házassági vagyonjogi perek – azaz a vagyonmegosztás megindításának hazai lehetőségivel.
TovábbA közép-kelet-európai M&A piac erősen ellenállt az infláció, magas kamatok és bizonytalanság által generált hatásoknak és összességében kedvezőbb számok jellemezték a nyugati helyzethez képest 2023-ban. Az M&A piac aktivitása 2023 második félévében kifejezetten fellendült, 40%-kal nagyobb értéken adtak el vagy vettek céget a piacon az első félévhez képest.
TovábbNapjainkban az üzleti eredményesség egyik legfontosabb támogatója a stratégiához közvetlenül hozzájáruló, gyors változásokra képes, emberközpontú HR menedzsment. Biztosítja a szervezet növekedését, fejlődését és sikereit. A vállalatok az elvárt, dinamikus fejlődés és megoldások érdekében ezért a belső HR osztály mellett (vagy annak hiányában) egyre inkább igénylik külső HR szakértő közreműködését.
TovábbA bizalmi vagyonkezelési (BVK) struktúrák az utóbbi pár évben terjedtek el igazán. Az elmúlt években hazánkban is egyre népszerűbbé vált a komplex vagyontervezési megoldásokat kínáló bizalmi vagyonkezelés: az ennek keretében kezelt vagyonok száma 2024 februárjában már az ezret is meghaladja. A bizalmi vagyonkezelési struktúrák számának növekedéséhez jelentősen hozzájárult a 2023-ban történt jogszabálymódosítás*, az adómentes vagyonrendelési lehetőség megszüntetése magánszemély vagyonrendelők esetén, amely számos vagyonos személyt arra sarkallt, hogy a bizalmi vagyonkezelési struktúrát még 2023 őszéig létrehozza.
TovábbA CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism) az Európai Unió részére, a magyar Klímavédelmi Hatóság közreműködésével teljesítendő, 2024. január 31-től hatályos, első körben adatszolgáltatási, majd 2026-tól kezdődően adatszolgáltatási és fizetési kötelezettség. Bár az első CBAM adatszolgáltatási kötelezettség határidejét 30 nappal meghosszabbították, megállapítható, hogy nincs olyan gazdálkodó, aki tanácsadói vagy vámügynöki segítség nélkül eleget tudna tenni a minden negyedévre előírt CBAM (karbonvám) kötelezettségnek.
Tovább
