Facebook image
Mentés

Vegyes házasságok felbontása 2. rész - Vagyonmegosztás

Előző blogbejegyzésünkben ismertettük a vegyes házasságban élők válóperének, valamint gyermekelhelyezési és gyermektartási kérdéseinek részleteit. Tekintettel arra, hogy a hazai jogunkban irányadó eljárásjogi törvény szerint a bontóper nem kapcsolható össze a vagyonjogi perrel, külön foglalkozunk a vegyes házasságok felbontásához kapcsolódó házassági vagyonjogi perek – azaz a vagyonmegosztás megindításának hazai lehetőségivel.

Vagyonmegosztás vegyes házasság felbomlása esetén – mikor járhat el magyar bíróság?

Mint ahogyan a bontóperre, úgy a házastársak vagyoni viszonyait érintő eljárásban is a magyar bíróság, jogosult eljárni amennyiben 

  • mindkét házastárs magyar állampolgár, 
  • az alperes házastárs szokásos tartózkodási helye belföldön van, 
  • a házastársak utolsó közös szokásos tartózkodási helye belföldön volt, feltéve, hogy az egyik házastárs szokásos tartózkodási helye a keresetindításkor továbbra is belföldön van, illetve
  • az eljárás tárgyát képező vagyontárgy belföldön található. 

Olvassa el előző blogbejegyzésünket a vegyes házasságok felbontásáról és a gyermekelhelyezés valamint a gyermektartás kérdéseiről.

Melyik ország joga az irányadó?

A házastársaknak a vagyoni jogviszonyaikat érintő eljárás vonatkozásában is lehetősége van a bíróság által alkalmazandó jog megválasztására, így választhatják annak az államnak a jogát, amelynek

  • a házastársak egyike a megállapodás megkötésének időpontjában az állampolgára, 
  • amelynek területén a házastársak egyike a megállapodás megkötésének időpontjában szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy 
  • az eljáró bíróság államának jogát. 

Amennyiben a házastársak nem rendelkeztek a jogválasztás kérdésében annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek 

  • az elbírálás időpontjában mindkét házastárs állampolgára, amennyiben pedig
  • ha nincs közös állampolgárságuk, a közös szokásos tartózkodási helyük szerinti jogot, ennek hiányában pedig
  • az utolsó közös szokásos tartózkodási helyük szerinti jogot, ennek hiányában 
  • eljáró bíróság államának joga alkalmazandó.

Azt gondolná a laikus ember, hogy magyar állampolgárként bármikor fordulhat a magyar bírósághoz, de amennyiben a jogvita külföldi elemet is tartalmaz – legyen az külföldivel kötött házasság, külföldi tartózkodás, kettős állampolgárságú gyermek – ez nem lesz magától érthető

Elvárás, hogy ezen eljárások megindítását gondos jogi munka előzze meg, mivel a keresetlevél bíróság által történtő elutasítása és az ezzel járó időveszteség visszafordíthatatlan következményekkel járhat. 

Az RSM családjogászai támogatják Önt a magyar bíróság előtti jogérvényesítésben, mind a keresetlevél beadásával, mind a peres eljárásban történő képviselet ellátása során, legyen szó bontóperről, gyermek elhelyezésről, tartással kapcsolatos, vagy vagyoni perről. 

Családjogász segítségét kérem

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom