Összesen 1508 bejegyzés
A bizalmi vagyonkezelési (BVK) struktúrák az elmúlt években egyre hangsúlyosabb szereplőivé váltak a vagyontervezésnek – nemcsak családi célú, hanem adózási, befektetési és üzleti tranzakciókhoz kapcsolódó megfontolásokból is. Mivel ezek a BVK struktúrák gyakran társasági részesedéseket is tartalmaznak, egyre gyakoribb, hogy a cégeladási (M&A) tranzakciók során a kezelt vagyon jelenik meg eladóként, illetve vevőként.
Tovább2025 márciusától új kötelezettség vonatkozik a közvetett vámjogi képviselőkre: rendszeres partnerellenőrzést kell végezniük a NAV által biztosított információcsomag alapján. Felmerül a kérdés: használható lesz ez az adatcsomag más típusú, például áfa-levonáshoz kapcsolódó előzetes üzleti partnerellenőrzéshez is?
TovábbEgy új ERP rendszer bevezetése nemcsak informatikai projekt, hanem a vállalat szinte minden működési területét érintő, komplex átalakulás. Különösen igaz ez akkor, ha az ERP rendszer külföldi anyavállalattól érkezik, és a magyar szabályozási környezethez kell igazítani. A bevezetés sikerének kulcsa az előzetes tervezés, az átgondolt folyamatok, és nem utolsósorban a megfelelő szakértői támogatás – különösen az adózási és számviteli területeken.
TovábbA fenntarthatósági szempontok (ESG – Environmental, Social, Governance) ma már nem csupán a környezetvédelemről és a szabályozási megfelelésről szólnak. A „Social” (társadalmi) pillér ugyanolyan kulcsfontosságú: a vállalatok felelőssége nemcsak a környezeti hatások csökkentése, hanem az igazságos, befogadó és támogató munkahelyi kultúra megteremtése is. A sokszínűség és befogadás (Diversity & Inclusion, D&I) már nem csupán egy HR-trend.
TovábbA NIS2 hazai szabályozásának hatálya alá olyan szervezetek is bekerülhetnek, amelyek üzletmenete, vagy létszáma minimális, de jelentős árbevételük, vagy ágazati szerepük miatt a NIS2 érintetti körbe tartoznak. Ilyen például egy olyan napelempark-üzemeltető, amely kevés alkalmazottal működik, de árbevétel és ágazati kritériumok teljesülése miatt NIS2 érintettnek számít.
TovábbKözeleg a 2024-es adóévre vonatkozó (TAO) társasági adó- és (HIPA) helyi iparűzési adóbevallási és adófizetési határidő. Az éves adót bevalló társaságoknak az idei évben 2025. június 2-ig kell elkészülniük adókalkulációjukkal, és be kell nyújtaniuk adóbevallásukat. Blogunkban kiemelünk néhány területet, tipikus hibát és gyakori problémát, melyekre érdemes kiemelt figyelmet fordítani a társasági adó kiszámítása során.
TovábbA helyi iparűzési adó (HIPA) adóalapjának csökkentési lehetőségei sok vállalkozás számára komoly kihívást jelentenek – még azoknak is, akik egyébként magabiztosan navigálnak a magyar adórendszer útvesztőiben. Tapasztalataink szerint különösen sok kérdés merül fel a közvetített szolgáltatásként vagy alvállalkozói teljesítményként történő elszámolhatóság kapcsán, hiszen nem mindegy, milyen költségelemeket vonhatunk le jogszerűen a HIPA adóalapból.
TovábbA NAV 2025-től új rendszert vezet be a késedelmi pótlék kiszabására: az éves egyszeri előírás helyett havi rendszerességgel kerülnek előírásra a késedelmi pótlékok az adószámlán. Ez azt jelenti, hogy minden hónapra külön-külön kiszámítják és megfizettethetik a késedelmes adóteljesítések utáni pótlékot.
TovábbA kijavítási kérelem egy kevéssé ismert, de rendkívül hasznos lehetőség a NAV-hoz történő adózási bejelentések pótlására. A kijavítási kérelem használata nemcsak egyszerűsíti az adminisztrációt, hanem elkerülhetővé teszi a jelentős adókockázatot is. Ha a társaság korábban is úgy járt el, mintha a bejelentés megtörtént volna, ezzel a lehetőséggel még visszamenőleg is élhet. A kulcs a gyors reagálás – és a megfelelő szakmai támogatás.
TovábbAz adóellenőrzések során a NAV gyakran tár fel olyan adminisztratív hibákat, amelyek kijavítása kulcsfontosságú a szankciók elkerülése és a megfelelés biztosítása érdekében. Az alábbiakban ismertetett eset bemutatja, hogyan lehet hatékonyan és gyorsan kezelni egy nagy volumenű adatszolgáltatási hibát, minimalizálva a kockázatokat és a bírságokat. A téma különösen aktuális, hiszen a NAV 2025-ös ellenőrzési terve szerint az áfabevallás, az összesítő jelentés és az online számla adatok közötti eltérések kiemelt vizsgálati fókuszba kerülnek, és akár célzott ellenőrzést is vonhatnak maguk után.
Tovább
