A globális minimumadó célja: az adóverseny csökkentése
Az új magyar törvény közvetlenül az EU szabályozásra épül, azonban mindkét jogszabály alapelemeit az OECD modellszabályok (BEPS Project - Pillar Two),azok kommentárjai és a kapcsolódó adminisztratív iránymutatások adják.
Az életbe lépő, egységes minimum nyereségadó kulcs (15%) és a kapcsolódó globális szabályrendszer (hétköznapi nevén GloBE - Global Anti-Base Erosion Model Rules) célja, hogy nemzetközi szinten csökkentse a káros adóversenyt.
Globális minimumadó: kik az érintettek?
Bár az új adó szabályait az OECD dolgozta ki, a szabályozás nem lépett életbe minden tagállamban, így jelenleg a nagy gazdaságok közül az Amerikai Egyesült Államokban és Kínában sem. Az életbe léptető országok esetében az új adó alanyai a multinacionális vállalatcsoportok és az Európai Unió tagállamaiban működő nagyméretű belföldi vállalatcsoportok tagjai, amennyiben – főszabály szerint - a csoport konszolidált bevétele az adott adóévet megelőző négy adóév közül legalább két adóévben eléri vagy meghaladja a 750 millió eurót.
Mit jelent a GloBE bevezetése Magyarországon?
A GloBE egy komplett, új adórendszert jelent, új adóalapmegállapítási módszerekkel, adókalkulációkkal és mentesítési lehetőségekkel. A szabályozást leíró nemzetközi és hazai joganyag megismerése, az új adónem nemzetközi és hazai bevezetése, a szabályozás magyar sajátosságai nagy kihívást jelentenek az érintett gazdasági szereplőknek.
A globális minimumadó - az új vállalati kihívás?
A globális minimumadó bevezetésével nem csak új fogalmak jelennek meg a magyar adózásban, hanem a vállalatoknak változatos adóalapképzési és adókalkulációs szabályokat is alkalmazniuk kell.
Tényleges adómérték (Effective Tax Rate – ETR)
Az új fogalmak közül elsőként a tényleges adómérték (Effective Tax Rate – ETR) fogalmát célszerű megismerni. Lényege, hogy az érintett vállalatcsoportok tényleges adómértékét minden adóévre és minden államra vonatkozóan meg kell állapítani. A meghatározott ETR alapján állapítható meg, hogy az adott államban működő csoport alacsony adóterhelésűnek minősül-e és kell-e kiegészítő adót fizetnie. Az ETR az adott államban illetőséggel rendelkező csoporttagok ún. lefedett adójának mértékéből és a csoporttagok elismert nettó nyereségéből állapítható meg.
Kulcskérdés – a lefedett adók
A GloBE főszabálya szerint lefedett adóknak a vállalkozási jövedelmet vagy nyereséget terhelő adók számítanak, szerencsére a magyar szabályozás ilyennek ismeri el a társasági adót, az iparűzési adót, az innovációs járulékot és a Robin Hood adót (energiaellátók jövedelemadója) is.
Mennyi a kiegészítő adó? – röviden a QDMTT-ről!
A globális minimum adó rendszeréhez csatlakozó országok vállalták, hogy amennyiben a területükön működő csoporttagok tényleges adóterhelése nem éri el a 15 százalékot, akkor a különbözetet kiegészítő adóként, különböző beszedési mechanizmusok segítségével beszedik.
Mivel Magyarországon jellemzően a globális minimumadóval érintett vállalatcsoportok leányvállalatai vagy köztes anyavállalatai vannak jelen, így a magyar csoporttagok tekintetében várhatóan a GloBE részeként bevezetésre kerülő elismert belföldi kiegészítő adó (QDMTT) lesz a leggyakrabban alkalmazott beszedési szabály, és ennek kiszámításáért, és az adókötelezettségek teljesítésért a hazai csoporttagok lesznek felelősek.
A kiegészítő adó alapjául szolgáló nettó nyereséget a csoporttagok a helyi számviteli standardok alapján határozzák meg, így akár a magyar számviteli törvény is lehet az adókötelezettségek meghatározásának alapja.
A belföldi elismert kiegészítő adó kialakításával a jogalkotó egyik célja az ún. QDMTT Safe Harbour státusz elérése volt, ami többek között azt is jelentheti, hogy a magyarországi illetőséggel rendelkező vállalatcsoportok megtehetik, hogy kizárólag Magyarországon számítják ki és fizetik meg a kiegészítő adó kötelezettségüket, jelentősen csökkentve így a más államokban található anyavállalatok adminisztratív terheit.
Mentesülési lehetőségek, és a Safe Harbour
A globális minimumadó szabályrendszere – a többi adórendszerhez hasonlóan – számos mentesülési és kedvezmény lehetőséget tartalmaz. Ezek az eszközök lehetnek átmeneti, adminisztrációt is egyszerűsítő mentesülések, mint például a CbCR Safe Harbour szabályok, vagy több évig tartó átmeneti szabályok, amelyek lehetőséget adnak az adóalap magasabb mértékű csökkentésére. Ilyen lehetőség a gazdasági jelenléten alapuló nyereségkivétel (SBIE),amely szerint a nettó nyereség az elismert bérköltség és a tárgyi eszköz érték meghatározott százalékával csökkenthető.
Mivel a kiegészítő adóteher alól léteznek közvetlen mentesülések is, amelyek alkalmazásával az adókötelezettség nullára csökkenthető, így minden érintett csoporttagnak érdemes megvizsgálnia, hogy rájuk vonatkozóan milyen könnyítések jöhetnek szóba.
Mikor és milyen adminisztráció vár az új adóalanyokra?
Természetesen az adókötelezettségek (bejelentési, adatszolgáltatási és bevallási kötelezettség) teljesítésére külön eljárási szabályok vonatkoznak.
Első lépésként a belföldi csoporttagnak bejelentést kell tennie a NAV felé az adóalanyiság létrejöttéről.
A kiegészítő adókötelezettséget is tartalmazó bevallást az adóév utolsó napjától számított 15 hónapon belül kell majd benyújtani. A globális minimumadó bevezetésére tekintettel ez a határidő az átmeneti év (2024) esetében 18 hónapra hosszabbodik.
A globális minimumadó hazai szabályait rögzítő 2023. évi LXXXIV. törvényhez ez év közepéig további kiegészítő jogszabály megjelenése is várható. Bár az első adóbevallás határideje látszólag még távoli, de a felkészülést érdemes már most elkezdeni.
Globális minimumadó- kérje szakértőink segítségét!
a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény
