Összesen 176 bejegyzés
Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás nem teszi lehetővé a vasárnapi rendes munkaidőben történő foglalkoztatást - a 2012. július elején hatályba lépő új Munka törvénykönyvében már szerepel ez a fontos változás. Alapesetben a vasárnapi munkavégzés önmagában nem jelent heti pihenőnapon történő munkavégzést, vagyis nem minősül rendkívüli munkaidőnek.
TovábbA rendes munkaidő nem terjed ki a vasárnapokra és a munkaszüneti napokra – többek között ez az újítás szerepel a 2012. július 1-től életbe lépő Munka Törvénykönyvében. Nyártól tehát a munkavállaló ezeken a napokon csak kivételes, a törvény által meghatározott esetekben kötelezhető rendes munkaidőben történő munkavégzésre.
TovábbAkár egy nap alatt is bebizonyosodhat, ki a legmegfelelőbb munkavállaló egy adott pozícióra! - ez az elgondolás húzódik meg az úgynevezett „próbanap” általánossá válása mögött. A próbanap alkalmazásának elterjedése annak ellenére jellemző, hogy a munkavállaló képességeinek megismerésére alapvetően a „próbaidő” intézménye szolgál. Ennek ellenére egyre elterjedtebb az az eset, hogy az ideális jelöltet/jelölteket csupán egy próbanapra hívja be a lehetséges jövőbeni munkáltató mindenféle adminisztráció elvégzése nélkül.
TovábbA bérkompenzáció életbe lépésével véget ért az a korábbi rendszer, amelyben a versenyszférában tevékenykedő vállalatok vezetői saját maguk dönthették el, hogy kívánják-e emelni az alkalmazottak fizetését, s ha igen, mekkora mértékben. Bár a bérkompenzáció elméletileg szintén meghagyja a döntés lehetőségét a vállalatnál, hiszen a béremelés a munkáltató döntésén múlik, azonban a cégek a jogszabály szerint meghatározott munkavállalóik legalább kétharmadánál köteles volt végrehajtani a kompenzációt egyes hátrányos szankciók elkerülése érdekében.
TovábbAz egyenlő munkáért egyenlő bér elvét a munkavállaló kikölcsönzésének kezdetétől figyelembe kell venni – ez az egyik fontos változás a munkaerő-kölcsönző cégekre év elején hatályba lépett új szabályozásban. A korábbi, 2006. január 1-jétől hatályos szabályok ugyanis az úgynevezett „korlátozott egyenlő bér” elvére épültek, amely alapján az egyenlő bérhez való jog két megszorítással érvényesült a kölcsönzött munkavállaló és a kölcsönvevő saját munkavállalója összehasonlításában. Egyfelől, az egyenlő bér elvének alkalmazásához bizonyos időtartamú folyamatos munkavégzés volt szükséges a kölcsönvevőnél, másfelől az egyenlő bér elve csak bizonyos bérelemekre vonatkozott.
TovábbNapokon belül enyhébbé és világosabbá válnak a bérkompenzációval kapcsolatos szabályok: jövő héten kerül sor az erről szóló törvénymódosítási javaslat zárószavazására, és semmi okunk kételkedni abban, hogy az Országgyűlés rá is bólint a tervezetre.
TovábbKisebbfajta adminisztrációs tortúrára kell felkészülnie annak, aki nyugdíjigényét szeretné bejelenteni. Számos okmánya szüksége lesz annak, aki a nyugdíjigény bejelentését tervezi.
TovábbÖsszefoglaltuk az adóelőleg megállapításával, igénylésével, valamint a családi kedvezménnyel és a kifizetői adóelőleg-levonási kötelezettséggel kapcsolatos tudnivalókat.
Tovább2012. január 1-je óta már nem csak a nagyobb szerepet vállaló szülőnek van lehetősége a gyermeke után pótszabadságot igénybe venni, ez a jogosultság már mind a két szülőt megilleti.
TovábbA „Start Plusz és Extra: még igényelhető!” című 2011-es bejegyzésünkben megírtuk, hogy a Start Plusz és a Start Extra kártyák csak 2011. december 31-ig voltak igényelhetőek. Használni a kártyákat ugyanakkor egészen 2013. december 31-ig lehet!
Tovább
