Összesen 179 bejegyzés
Minden olyan lépést üdvözölni kell, amely a foglalkoztatás bővítését szolgálja, ám fontos kiemelni, hogy a miniszterelnök által hétfőn bejelentett, úgynevezett munkavédelmi akciótervről egyfelől a részletek ismerete nélkül nehéz megalapozott véleményt mondani, másfelől az abban szereplő elemek egy része akár visszaélések melegágyává is válhat.
TovábbA 2012. július 1-től hatályos új Munka törvénykönyve szerint a kismamáknak a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság az első hat hónapban jár. Ez a rendelkezés tavaly augusztus elsejétől hatályos, korábban a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság első évére járt. Ez azt jelenti, hogy a korábbi szabályokhoz képest körülbelül 10-15 nap szabadságtól esik el az édesanya a visszatérés után, attól függően, hogy hány éves, illetve milyen pótszabadságok illetik meg.
TovábbEgyértelművé teszi a vasárnapi munkavégzés lehetőségét a kereskedelemben az új Munka törvénykönyve július 1-jei hatályba lépéséhez kapcsolódóan a parlamenthez múlt pénteken benyújtott módosító javaslat az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közlése szerint.
TovábbAz egyenlőtlen munkaidő-beosztás nem teszi lehetővé a vasárnapi rendes munkaidőben történő foglalkoztatást - a 2012. július elején hatályba lépő új Munka törvénykönyvében már szerepel ez a fontos változás. Alapesetben a vasárnapi munkavégzés önmagában nem jelent heti pihenőnapon történő munkavégzést, vagyis nem minősül rendkívüli munkaidőnek.
TovábbA rendes munkaidő nem terjed ki a vasárnapokra és a munkaszüneti napokra – többek között ez az újítás szerepel a 2012. július 1-től életbe lépő Munka Törvénykönyvében. Nyártól tehát a munkavállaló ezeken a napokon csak kivételes, a törvény által meghatározott esetekben kötelezhető rendes munkaidőben történő munkavégzésre.
TovábbAkár egy nap alatt is bebizonyosodhat, ki a legmegfelelőbb munkavállaló egy adott pozícióra! - ez az elgondolás húzódik meg az úgynevezett „próbanap” általánossá válása mögött. A próbanap alkalmazásának elterjedése annak ellenére jellemző, hogy a munkavállaló képességeinek megismerésére alapvetően a „próbaidő” intézménye szolgál. Ennek ellenére egyre elterjedtebb az az eset, hogy az ideális jelöltet/jelölteket csupán egy próbanapra hívja be a lehetséges jövőbeni munkáltató mindenféle adminisztráció elvégzése nélkül.
TovábbA bérkompenzáció életbe lépésével véget ért az a korábbi rendszer, amelyben a versenyszférában tevékenykedő vállalatok vezetői saját maguk dönthették el, hogy kívánják-e emelni az alkalmazottak fizetését, s ha igen, mekkora mértékben. Bár a bérkompenzáció elméletileg szintén meghagyja a döntés lehetőségét a vállalatnál, hiszen a béremelés a munkáltató döntésén múlik, azonban a cégek a jogszabály szerint meghatározott munkavállalóik legalább kétharmadánál köteles volt végrehajtani a kompenzációt egyes hátrányos szankciók elkerülése érdekében.
TovábbAz egyenlő munkáért egyenlő bér elvét a munkavállaló kikölcsönzésének kezdetétől figyelembe kell venni – ez az egyik fontos változás a munkaerő-kölcsönző cégekre év elején hatályba lépett új szabályozásban. A korábbi, 2006. január 1-jétől hatályos szabályok ugyanis az úgynevezett „korlátozott egyenlő bér” elvére épültek, amely alapján az egyenlő bérhez való jog két megszorítással érvényesült a kölcsönzött munkavállaló és a kölcsönvevő saját munkavállalója összehasonlításában. Egyfelől, az egyenlő bér elvének alkalmazásához bizonyos időtartamú folyamatos munkavégzés volt szükséges a kölcsönvevőnél, másfelől az egyenlő bér elve csak bizonyos bérelemekre vonatkozott.
TovábbNapokon belül enyhébbé és világosabbá válnak a bérkompenzációval kapcsolatos szabályok: jövő héten kerül sor az erről szóló törvénymódosítási javaslat zárószavazására, és semmi okunk kételkedni abban, hogy az Országgyűlés rá is bólint a tervezetre.
TovábbKisebbfajta adminisztrációs tortúrára kell felkészülnie annak, aki nyugdíjigényét szeretné bejelenteni. Számos okmánya szüksége lesz annak, aki a nyugdíjigény bejelentését tervezi.
Tovább
