Összesen 181 bejegyzés
Sokan vártuk, és végre tegnap előtt megjelent a Nemzeti Munkaügyi Hivatalnak a távolléti díj számításához elkészített módszertani segédlete.
TovábbParázs vitát gerjesztettek a múlt héten a távolléti díj szabályozásával kapcsolatos legfrissebb fejlemények. Mint ismert, január 1-je óta a szabadság idejére járó távolléti díjat az alapbér alapján, egy egyszerű osztószám segítségével kell meghatározni. Ám e kalkuláció eltér a ledolgozott munkanapokra jutó munkabér számításától, így könnyen megtörténhet, hogy egy pihentető július után a munkavállaló bankszámlája a megszokottnál kisebb összeggel hízik a havi fizetés megérkezésekor.
TovábbÉpp hogy csak túl vagyunk az első teljes munkahéten, amikor az év végi hosszú pihenés után próbáltuk újra felvenni a munkahelyi ritmust, mégis sokan már a következő hosszú hétvégét várják. Nézzük, hogyan alakulnak az ünnep- és pihenőnapok 2013-ban!
TovábbNégy százalékpont – végül „csak” ennyivel nő a béren kívüli juttatások után fizetendő egészségügyi hozzájárulás (eho) mértéke jövő év elejétől. Emlékezetes: az eredeti tervekben még 17 százalékpontos tehernövekedés szerepelt.
TovábbA hagyományos modell a foglalkoztatásban az egy munkáltató és egy munkavállaló kapcsolata. Azonban egyre gyakoribb, ha a munkáltatói oldalon többen vesznek részt, illetve ha egy iskolaszövetkezet a közvetítő munkavállaló és munkáltató között.
TovábbFizetés napján nem csak a bankszámlánkon íródik jóvá fizetésünk, de a bérszámfejtési osztályról megkapjuk a papír alapú bérjegyzékünket is, amit - legyünk őszinték - megköszönünk, vetünk rá egy pillantást, majd elrakjuk a táskánkba. Otthon általában elkallódik vagy jobb esetben egy fiókban végzi, néha mappába fűzzük és soha többet elő sem vesszünk. A két évnél régebbi bérjegyzékeket pedig kidobjuk, mert „nincs rá szükségünk és egyébként is csak a helyet foglalják”.
TovábbAlábbi bejegyzésemben folytatom az atipikus foglalkoztatási formák bemutatását. Atipikus munkaviszony alatt a megszokottól valamely lényeges ismérvében eltérő munkaviszonyokat értjük, ahogy azt a sorozat bevezető részében is jeleztem.
TovábbMagyarországon is egyre terjednek az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák, sőt, ezek előmozdítása fontos társadalmi, kormányzati célkitűzés is. Ahhoz azonban, hogy ezek a megoldások valóban könnyebbséget jelentsenek munkáltató és munkavállaló részére is, tisztában kell lenni a rájuk vonatkozó szabályokkal, rendelkezésekkel. Alábbi bejegyzésemmel, valamint a következő egy-két hétben további néhány posztommal ehhez szeretnék tanácsokat adni.
TovábbÉrdekes félévet élünk munkajog terén december 31-ig, jelenleg ugyanis két Munka Törvénykönyve létezik egymás mellett, mindkettő részleges hatállyal: - A “régi”, azaz az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről, amelynek néhány rendelkezése 2012. év végéig még hatályos és alkalmazandó. - Az „új”, vagyis a 2012. évi I. törvény az “új” Munka Törvénykönyvéről, ami 2012. július 1-jén lépett hatályba. Ennek néhány rendelkezése csak 2013. január 1-jén lép hatályba. Korábban már elemeztük az új szabályokat, többek között a munkaszerződésbe foglalandó tartalmi elemeket. Ezúttal a kirendelésre, kiküldetésre és átirányításra vonatkozó szabályokat vesszük górcső alá.
TovábbA bérkompenzáció elmaradásának következtében, vagyis amennyiben a jogszabályok szerinti béremelést nem teljesítették, több kedvezménytől is elestek a vállalkozások. A bérkompenzáció persze nem kötelező érvényű, de érdemes mérlegelni, hogy a béremelés elmaradása milyen hátrányokat okozhat a vállalkozásoknak.
Tovább
