Összesen 819 bejegyzés
2024-től az adóhatóság kiemelt célja, a fiktív számlázás teljes megszűntetése az online számlaadatszolgáltatásokra és a virtuális revizorokra támaszkodva. Ezzel összefüggésben még szigorúbb ellenőrzéseket tervez és a könyvelők felelősségét is meg akarja állapítani, ha az adókötelezettségek megkerülését észleli.
TovábbBár az elmúlt turbulens időszak ellenére folyamatosan növekszik a külföldi gazdasági tevékenységet folytató magyar cégek száma, még mindig sokan megfeledkeznek az ezzel járó adókötelezettségekről. A külföldi gazdasági tevékenységet folytató magyar társaságoknak olyan kihívásokkal kell szembenézniük, mint a külföldi áfaregisztrációk kezelése, az áfabevallások elkészítése és benyújtása, vagy az új adózási struktúrák kialakítása.
TovábbIdén januárban hatályba lépett a globális minimumadót szabályozó magyar jogszabály*, és ezzel az EU többi államához hasonlóan Magyarországon is megjelent az új adóteher. Az OECD által kidolgozott és az EU jogrendbe is átültetett globális minimumadó célja, hogy a 750 millió eurós árbevétel fölötti vállalatcsoportok tényleges adóterhe egyenletesen legyen elosztva a csoporttagok között és a tényleges adómérték országonként elérje a 15 százalékot. A globális minimumadó bevezetésével az érintett vállalatcsoportoknak rendkívül komplex jogszabályértelmezési és adminisztratív kihívásokkal kell szembenézniük.
TovábbA bizalmi vagyonkezelési (BVK) struktúrák az utóbbi pár évben terjedtek el igazán. Az elmúlt években hazánkban is egyre népszerűbbé vált a komplex vagyontervezési megoldásokat kínáló bizalmi vagyonkezelés: az ennek keretében kezelt vagyonok száma 2024 februárjában már az ezret is meghaladja. A bizalmi vagyonkezelési struktúrák számának növekedéséhez jelentősen hozzájárult a 2023-ban történt jogszabálymódosítás*, az adómentes vagyonrendelési lehetőség megszüntetése magánszemély vagyonrendelők esetén, amely számos vagyonos személyt arra sarkallt, hogy a bizalmi vagyonkezelési struktúrát még 2023 őszéig létrehozza.
TovábbA transzferár-dokumentációk felépítése, és a transzferár-nyilvántartások hiányosságai és hibái miatt kiszabható bírságok tekintetében 2023. jelentős fordulatot hozott a transzferár adatszolgáltatási kötelezettségben érintett társaságok életében. Ezek a – 2023-as adóévet érintő - változások először a 2024-ben készítendő transzferár- nyilvántartásokra vonatkoznak. A transzferár adatszolgáltatást készítő cégeknek, pedig körültekintően kell eljárni, mivel 2024-től a mulasztási bírság többszörösét is kiszabhatja a NAV.
TovábbElőző blogbejegyzésünkben az eÁFA rendszer webes megoldását mutattuk be, most a NAV eÁFA M2M rendszer megoldását vesszük górcső alá.
TovábbAz eÁFA rendszer elindítása jelentős mérföldkő a magyar adóbevallási gyakorlatban. Ez a rendszer, amely 2024-től áll rendelkezésre, lehetőséget biztosít a vállalkozások számára, hogy hatékonyabban és átláthatóbban kezeljék áfa bevallásaikat.
Tovább2024-ben adóamnesztia lehetőséget kapnak a társaságok a korábban a NAV felé be nem jelentett részesedésszerzéseik utólagos bejelentésével. Ezzel olyan céges adózók mentesülhetnek a TAO-fizetés alól, akik korábban elmulasztották a más társaságokban szerzett tulajdonrészeszüket bejelenteni. A részesedések utólagos bejelentésére május 31-ig van lehetőség! Az utólagos bejelentés legnagyobb nyertesei azok a vállalatok lehetnek, akik jelentős piaci érték növekedésre számítanak a leányvállalatukban.
TovábbA többi adónemhez hasonlóan a kisvállalati adó (KIVA) szabályok is változtak az elmúlt évek során. A KIVA mértéke 2024-ben is 10 százalék lesz, de van több, fontos KIVA-változás is amit, 2024-ben figyelembe kell venniük a KIVA szerint adózóknak.
TovábbA magánszemélyek külföldről származó tőkejövedelmével kapcsolatban újabb támogató eljárásokat indít a NAV. Azok, akik 2019 során külföldi pénzintézetnél vezettek számlát, ott befektetésekből szereztek jövedelmet, számíthatnak a NAV megkeresésére.
Tovább
