Bár a helyi adóról szóló törvény / 1990. évi C. törvény a helyi adókról * / szabályozza, sokszor az egyes önkormányzatok teljesen eltérően értelmezik a HIPA jogszabályi rendelkezéseit, így szakértői segítség nélkül speciális esetekben nehéz tisztán látni a helyi iparűzési adóval kapcsolatban. Az alábbiakban olyan eseteket mutatunk be, amit a társaságoknak célszerű ismerni ahhoz, hogy csökkenteni tudják az helyi iparűzési adóalapjukat anélkül, hogy feleslegesen kockázatokat vállalnának.
HIPA – Helyi iparűzési adó
HIPA - Helyi iparűzési adót köteles fizetni az a vállalkozó, akinek a székhelye vagy a telephelye az adott önkormányzat területén található, és ott vállalkozási (iparűzési) tevékenységet folytat részben vagy egészben.
Adóköteles iparűzési tevékenységnek minősül a vállalkozó által ilyen minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Az adóalap kiszámítása során az árbevételből kivonjuk az anyagköltséget, az eladott áruk beszerzési értékét, az alvállalkozók, közvetített szolgáltatások, valamint az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés költségeit.
Azonban az adóalap csökkentés számos kockázatot hordoz magában, ezért megfelelő szakértelemmel, körültekintően kell eljárni.
HIPA számítás – mi csökkentheti a HIPA adóalapot?
1) HIPA és a közvetített szolgáltatások
Tudta, hogy nem elegendő, ha a közvetített szolgáltatások kimenő számláján csak a „Közvetített szolgáltatások” gyűjtőnév szerepel?
A Helyi adókról szóló törvény / 1990. évi C. törvény a helyi adókról * / szerint a közvetített szolgáltatások kimenő számláján pontosan beazonosíthatónak kell lennie, hogy mely szolgáltatások kerültek közvetítésre. A pontos beazonosíthatósághoz a bírósági gyakorlat alapján ugyanakkor nem elegendő, ha csak egy gyűjtőnév kerül a számlára.
Mi tehát a jó megoldás? Közvetített szolgáltatás helyett/mellett tüntessük fel pontosan a számlán, hogy mit is kívánunk továbbszámlázni. Ha ez adminisztrációs okokból nehézségekbe ütközik, akkor azért szerencsére van lehetőség itt egyszerűbb megoldást is választani.
2) HIPA – saját és közvetített szolgáltatások
Tudta , hogy ha a kimenő számláján saját teljesítmény és közvetített szolgáltatás egyaránt szerepel, akkor azt külön soron kell feltüntetni?
Bírósági ítélet mondja ki, hogy a közvetített szolgáltatás csak akkor azonosítható be kétséget kizáróan a kimenő számlán, ha értéke elkülöníthető a saját teljesítmény értékétől. Az ítélet szerint
A számlából akkor tűnik ki a szolgáltatás közvetítésének ténye, ha saját és közvetített szolgáltatásnyújtása esetén a számlán külön sorban szerepel a saját és a közvetített szolgáltatás.
Amennyiben tehát mind közvetített szolgáltatást, mind pedig saját teljesítményt számlázunk, azt külön soron kell a számlán feltüntetni.
3) HIPA – csak kiszámlázott közvetített szolgáltatás csökkenti az adóalapot
Tudta , hogy csak olyan költséggel van lehetősége csökkenteni a nettó árbevételét közvetített szolgáltatásként, melyet már ténylegesen kiszámláztak?
Az ítélkezési gyakorlat alapján olyan költséget nem lehet közvetíteni, amit még nem számláztak ki. Ha tehát pl. folyamatos szolgáltatásnál még nem érkezett be a számla az időszaki költségekről, akkor nem kerülhet bele az időszaki kimenő számlánkba, ellenkező esetben az önkormányzat megtagadhatja a közvetített költségek levonását.
4) HIPA – anyagköltség-e a logózott irodaszer és egyedi csomagolóanyag?
Tudta, hogy a logózott irodaszer, illetve az egyedi csomagolóanyag költségei nem minősülnek anyagköltségnek?
Nagy meglepetést okozott a bíróság azzal az ítéletével, amikor megállapította, hogy a logózott irodaszer, illetve egyedi csomagolóanyag gyártása során a megrendelő már olyan mértékben kontrollálja a gyártási folyamatot, hogy a beszerzés nem anyagköltségnek, hanem igénybe vett szolgáltatásnak minősül (https://kuria-birosag.hu/hu/kuriai-dontesek). Persze az adóalap csökkentésére más jogcímen is van ilyenkor lehetőség, csak figyelni kell arra, hogy a formai feltételek is teljesüljenek.
5) Hipa és közvetítés a szerződésben
Tudta, hogy közvetített szolgáltatás esetén a megrendelővel kötött szerződésből ki kell derülnie a közvetítés lehetőségének?
Ezzel összefüggésben nem elegendő a szerződésbe beépíteni a megszokott formulát, mely szerint a megrendelés teljesítéséhez alvállalkozó is igénybe vehető. A megrendelői szerződésben azt is rögzíteni kell, hogy ezeket a költségeket a vállalkozó közvetítheti is a megrendelője felé. Bár ez csak egy plusz mondat a szerződésben, mégis ezen állhat vagy bukhat a közvetített szolgáltatásként történő levonás.
6) Hipa a vízszámlán
Tudta, hogy a vízszámlán feltüntetett költség nem számolható el teljes mértékben anyagköltségként?
Tipikus hibaként tapasztaljuk, hogy a vízszámlát a könyvelés során teljes egészében anyagköltségként számolják el. Azonban a vízdíj számlán csatornadíj is szerepel (általában magasabb értékben is, mint a vízdíj),mely nem anyagköltség, hanem igénybe vett szolgáltatás.
7) Hipa és a kis értékű eszközök
Tudta, hogy a kis értékű eszközök költségeit sem kezelheti automatikusan anyagköltségként?
A kis értékű eszköz definíciója alapján egy éven belül elhasználódó termékről beszélhetünk, mégis a könyvelői gyakorlat sokszor csak az eszköz értékét vizsgálja a besoroláskor. Így történhetett meg, hogy egy ellenőrzés során a revizor kiválogatta azokat a számítástechnikai eszközöket, melyeket a cég vélhetően több mint egy évig használt (pl. monitor, egér, billentyűzet),és kiemelte beszerzési árukat az anyagköltségből.
8) Hipa és a szolgáltatáscsomagok továbbszámlázása
Tudta, hogy amennyiben több igénybe vett szolgáltatást együttesen ad tovább, úgy előfordulhat, hogy azok egy szolgáltatáscsomaggá alakulnak, és így nem valósul meg a változatlan formában történő továbbszámlázás, mely a közvetített szolgáltatás tartalmi feltétele?
Az iparűzési adóalapból levonható közvetített szolgáltatások egyik legfontosabb tartalmi feltétele, hogy a bejövő szolgáltatás változatlan formában kerüljön továbbszámlázásra. Mit is jelent ez pontosan? Pl. szállítmányozási szerződés esetén a megbízott nem csak közvetíti a fuvarszolgáltatásokat, hanem azokat szervezi és adminisztrálja is, ilyen módon nem ugyanaz a bejövő és kimenő szolgáltatás, tehát nem valósulhat meg a változatlan formában történő továbbszámlázás. Ugyanez a helyzet áll fenn utazásszervezési tevékenység esetén, vagy az építési szektorban, amikor a kivitelező koordinálja és ellenőrzi az alvállalkozók munkáját.
9) Hipa több önkormányzat területén való működés esetén
Tudta, hogy iparűzési adókötelezettségét optimalizálni tudja, amennyiben több önkormányzati területén tevékenykedik egyszerre?
Ha valamelyik önkormányzat nem a maximális, 2%-os adókulcsot alkalmazza, akkor érdemes megvizsgálni, hogy van-e lehetőség arra, hogy az adóalap megosztás során a kedvezőbb adókulcsú önkormányzatra jusson magasabb összegű adóalap. Természetesen ilyen esetben az is nagyon fontos, hogy az eszközök, alkalmazottak átcsoportosítása ténylegesen megtörténjen, hiszen csak a tényleges állapot alapján lehet az adóalapot megosztani.
10) HIPA és a fuvarozási szerződések
Tudta, hogy bizonyos helyi önkormányzatok a fuvarozási szerződéseket nem tekintik vállalkozási szerződésnek?
Mivel az új Ptk. a fuvarozási szerződést a vállalkozási szerződésektől külön alfejezetben, a vállalkozási típusú szerződések között mutatja be (melyben a vállalkozási szerződéshez képest többletjogok és kötelezettségek szerepelnek),ezért egyes önkormányzatok úgy ítélik meg, hogy a fuvarozási szerződéseket nem lehet alvállalkozói teljesítményként levonásba helyezni. Megítélésünk szerint ugyanakkor ennek eldöntéséhez a konkrét szerződés tartalmát kell megvizsgálni, de aki szeretné elkerülni a kockázatokat, az bizonyosodjon meg arról, hogy az illetőségi önkormányzatának mi az álláspontja ebben a kérdéskörben
A Hipa adóalap csökkentő tételekről olvassa el korábbai blogunkat
Amennyiben a helyi iparűzési adó alapját csökkenteni szeretné és bizonytalan, vagy kérdése van, forduljon hozzánk bizalommal.
