Összesen 819 bejegyzés
Az év vége közeledtével a társaságoknak több adózási területen érdemes körülnézniük, hogy felmérjék, hol tudják működésüket optimalizálni, illetve felkészülni az őket érintő aktuális változásokra. Legfrissebb blogbejegyzésünkben összegyűjtöttünk néhány olyan adónemet (TAO, KIVA, ÁFA) illetve munkavállalói juttatást, amelyet érdemes az elkövetkezendő hetekben adózás szempontjából megvizsgálni.
Tovább2023. október 17-én jelent meg a 2024. és 2025. évi adótörvény változtatási javaslatait tartalmazó őszi adócsomag. Az RSM alábbi blogbejegyzésében a társaságok szempontjából legfontosabb, általános forgalmi adót, társasági adót, SZJA-t, és egyéb adónemeket érintő, valamint az USA-magyar kettős adóegyezmény megszűnése kapcsán életbe lépő változásokat foglaltuk össze. Az adócsomag jelenleg véleményezés alatt áll.
TovábbAmikor egy külföldi vállalkozás Magyarországon olyan ügyleteket bonyolít le, amelyek teljesítési helye Magyarország, és az ügyletekre nem vonatkozik a nemzetközi fordított adózás, köteles magyar adószámot kérni. Ilyen esetekben a külföldi cég több országban is rendelkezhet adószámmal – hasonlóan, mint a magánszemélyeknél a kettős vagy többes állampolgárság.
TovábbAz adózók körében továbbra is él az a tévhit, hogy amennyiben az adóhatóság adóellenőrzéssel lezár egy bizonyos időszakot, akkor az adott időszak újbóli „felnyitására”, illetve újbóli megvizsgálására már nincs esély. Az alábbi blogbejegyzésünkben bemutatjuk az ismételt ellenőrzést, amelynek megindításától – a normál NAV adóellenőrzésekkel ellentétben- nem feltétlenül kell félnie az adózóknak, sok esetben indokolt, hogy ők maguk kezdeményezzék ennek megindítását.
TovábbA csoportos társasági adózás választását minden olyan vállalatnak érdemes megfontolnia, mely megosztaná a veszteségeit, egyszerűsítené adminisztratív terheit és kapcsolt ügyletei miatt mentesülne a transzferár-szabályok alkalmazása alól társasági adónemben. A csoportos társasági adóalanyiságra történő áttérést november 1. és 20. között jelenthetik be a társaságok.
TovábbA magánszakértői bizonyításnak az adóperekben sok esetben kiemelt jelentősége van. Az új Polgári Perrendtartási törvény alapvető változást hozott a magánszakértői szakvélemény szabályozása kapcsán, melyeket az adóperekben is alkalmazni kell, ezért érdemes megismerni a részletszabályokat. Blogunkban RSM Hungary adószakértői által, a Kúrián megnyert ügy kapcsán rávilágítunk arra, hogy a szakértő kirendelésére vonatkozó új rendelkezések figyelmen kívül hagyása, alapvetően határozhatja meg egy per kimenetelét.
TovábbElőző bejegyzésünkben bemutattuk. hogy egy magyar társaság, külföldi, személyes jelenlétét igénylő rendezvénye kapcsán, milyen áfa kérdések merülnek föl. Nézzük meg, hogy egy külföldi rendezvényszervező vállalkozás esetében mire kell figyelni! Mikor keletkezik áfa regisztrációs kötelezettség, visszaigényelhető-e a külföldi áfa, keletkezik-e adófizetési kötelezettség, hogyan zajlik a számlázás és bevallás?
TovábbRohamosan közeledik 2023. október 20-a, amely a Kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszer első erőpróbája lesz: az első negyedéves EPR adatszolgáltatást 2023. október 20-ig kell teljesítenie az érintetteknek. A társaságoknak figyelni kell arra, hogy változik a (KVDT) környezetvédelmi termékdíj bevallás eddigi gyakorlata is.
TovábbA 2023-as év hátralévő részére felfüggesztették a látvány-csapatsportok adófelajánlásból történő támogatásának bizonyos lehetőségeit, a keretek lezárásával. Jó hír azonban a társaságoknak, hogy a látványcsapatsport támogatásból szerezhető társasági adóelőnyt filmalkotások támogatásával is lehet pótolni, mivel a filmalkotások támogatásával jelentős TAO kedvezményt érhetnek el.
TovábbBár a rendezvényszervezés egy rendkívül gyakori tevékenységi forma, áfa szempontból rengeteg komplex kérdést vet föl: belföldi adóalany szervezi, belföldön, vagy más tagállamban kerül sor a céges rendezvényre, konferenciára? A külföldön szervezett rendezvényen szükséges a szervezők személyes jelenléte? Keletkezik adóregisztrációs és adófizetési kötelezettség? Kétrészes blogsorozatunk első részében azt az esetet vizsgáljuk meg, amkor belföldi illetőségű társaság szervez külföldön rendezvényt.
Tovább
