Összesen 808 bejegyzés
RSM Hungary Transzferár-dokumentáció sorozata – minden, amit a transzferár-nyilvántartásról tudni kell » Idén január 1-jével számos ponton módosultak a transzferár-nyilvántartásra vonatkozó szabályok. Általánosságban elmondható, hogy a transzferár-nyilvántartási kötelezettség teljesítése sok tekintetben kisebb terhet fog róni az adózókra, ugyanakkor az ezzel összefüggő szabályok megsértése esetén súlyosabb szankciókra kell számítani a jövőben.
TovábbMinden év elején komoly fejtörést okoz a vállalkozások számára, hogy miként értelmezzék az óév végi törvényi változásokat, az eljárási rendek átalakulását. A decemberre vonatkozó járulék- és adófizetési kötelezettségek januári teljesítése az idén az egyik ilyen neuralgikus kérdés.
Tovább2012. január 1-jétől valamennyi, a bevallási és az adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton teljesítő adózó köteles a fizetési könnyítési kérelmét is elektronikus úton benyújtani az adóhatósághoz. Ami korábban csak törvényi lehetőség volt, mostanra már törvény által előírt kötelezettség lett. A jogszabályváltozáshoz fűzött jogalkotói indokolás tömören csak annyit mond a változásról, hogy „az elektronikus bevallás benyújtására kötelezett adózók esetében nem túlzott elvárás, hogy a fizetési kedvezményre irányuló kérelmeiket is elektronikus úton nyújtsák be, megkönnyítve ezáltal a kérelmek kezelését”. A jogalkotói szándék egyértelmű: egyszerűsíteni a fizetési könnyítési kérelmek hatósági feladatait.
TovábbMint ismert, az Országgyűlés november 30-tól 7,5 millió Ft-os összeghatárig lehetővé tette a munkaadók számára, hogy köztehermentesen, vissza nem térítendő juttatás formájában támogassák munkavállalóik végtörlesztését. Az ehhez rendelt határidő eredetileg február 28-a volt (eddig állt – volna – nyitva a határidő a kölcsön vagy a támogatás tényleges átutalására a munkavállaló bankszámlájára, vagy közvetlenül a bank részére),ám egy, az év végén elfogadott jogszabály a rendelkezésre álló időt két hónappal lerövidítette. Így a juttatást a munkaadók december 30-ig adhatták adómentesen.
TovábbAlig száradt meg a tinta az igen terjedelmes 2012-es adótörvény-módosításokon, amelyek gondos áttanulmányozása még a szakértők számára sem egyszerű feladat, a két ünnep között máris újabb, nem elhanyagolható horderejű adótörvény-módosításokat fogadott el az Országgyűlés, mindezt rohamtempóban. Az újabb adómódosítások a befektetésialap-kezelőkről és kollektív befektetési szolgáltatókról szóló törvényben bújnak meg, más egyéb törvényeket érintő módosításokkal együtt, így ez a törvény sem más, mint egy salátatörvény.
TovábbAlighogy elfogadták, máris módosították: az Országgyűlés által a nyáron megszavazott új termékdíjtörvényt néhány hete újraírták a képviselők. Hogy mi változott a 2012. január 1-jével életbe lépő jogszabályban, bejegyzésünkből megtudhatják, illetve újra összeszedtük az új törvény legfontosabb tartalmi elemeit.
TovábbMindenekelőtt Sikeres és Boldog Új Évet kívánunk minden kedves Olvasónknak, és egyben szeretnénk megköszönni, hogy megtisztelték figyelmükkel és észrevételeikkel adóblogunkat 2011-ben is. A blog elindításának a célja, az adózással, a számviteli szabályozással kapcsolatos témák szakmailag színvonalas, ugyanakkor közérthető bemutatása megítélésünk szerint teljesült 2011-ben is, és az olvasói visszajelzések alapján azt gondoljuk, Önök is így vélekednek. Ígérjük, ezt az irányt az idén is tartani fogjuk.
TovábbIngatlan bérbevétele során arról mindig meg kell győződni, hogy a bérbeadó jogosult-e áfás számlát kiállítani a bérbeadásról. Amennyiben a vevő nem győződik meg erről a tényről, egy esetleges revízió során a jogosulatlan áfa-visszaigénylést az adóhatóság meg fogja állapítani. Nem egyszer előfordult már, hogy a bérbeadó elmulasztotta az áfabejelentést megtenni, a bérbevevő nem tájékozódott körültekintően, majd a lefolytatott ellenőrzés során szembesült a fájó következményekkel.
TovábbSzámos alkalommal hallhatunk olyan esetekről, amikor a gyesről vagy gyedről munkába visszatérő munkavállaló azzal kénytelen szembesülni, hogy munkájára már nincs szükség, és a munkáltató jogszerűtlenül akár a felmondási védelem alatt álló szülőt is távozásra készteti, és a munkaviszonyt „közös megegyezéssel” megszüntetik. De vajon jobb vagy rosszabb a helyzete annak a munkavállalónak, aki az otthon töltött időszak közepén kénytelen arról értesülni, hogy nem csak pozíciója, de a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt egyenesen a munkahelye szűnik meg?
TovábbSok vitát váltott ki az egykulcsos személyi jövedelemadó 2011-es magyarországi bevezetése. A 2011.02.14.-i (hétfői) parlamenti felszólalások össztűzében azonban már politikai értelemben is világossá vált, hogy nem mindenki járt jól az egykulcsos adó bevezetésével, az pedig már korábban is ismert tény volt, hogy az elkövetkező években a költségvetésnek komoly bevételkiesést okoz az új rendszer. Utópia volt azt gondolni, hogy egy adórendszert át lehet úgy alakítani, hogy annak csak és kizárólag nyertesei legyenek. Az egykulcsos adó mellett és ellene is többen érvelnek, többek között ellenpólust képviselnek ilyen értelemben a fejlett nyugati, illetve a feltörekvő gazdaságok. A magyarországi helyzet azonban bizonyos értelemben unikális, ha a személyi jövedelemadót fizetők szerkezetét, vagy éppen az adófizetési morált vizsgáljuk.
Tovább
