Milyen termékek érintettek?
A jogalkotó egyelőre csak a gabonafélékre, illetve egyes olajos magvakra (kukorica, búza, árpa, rozs, zab, szójabab, napraforgó, repce, olajrepcemag) terjesztette ki javaslatát. A törvénymódosítás hátterében az egyre nagyobb méreteket öltő visszaélések állnak. Ma már egyre több adóhatósági közlemény lát napvilágot, amely különféle bűnözői vagy adócsaló csoportoknak a leleplezéséről ad hírt. Ebből is arra lehet következtetni, hogy mára szinte iparággá nőtték ki magukat a mezőgazdasági terményekkel való visszaélések, melyek nem csak hogy az ágazat zavartalan működését teszik lehetetlenné, de rontják az adómorált és csökkentik a gazdálkodók versenyképességét is.
Hogy is lehet adót csalni mezőgazdasági termékekkel?
Klasszikus eset az, amikor még csak termény sem mozog. Valaki egy fiktív számlát állít ki egy adott mennyiségű termény értékesítéséről. Ebben az esetben az egyik fél áfát számít fel, a másik fél (a beszerző) áfát von le. Ennek következménye az szokott lenni, hogy a beszerző értékesíti ezt a terméket az EU tagállamaiban más adóalanyok számára, de „természetesen” ezt is csak papíron, vagyis tényleges árumozgatás nem történik. De mi az értelme ennek a folyamatnak? Mivel az EU-s értékesítés áfamentesen bonyolítható le, a közbenső szereplő az áfát visszaigényli az államtól, míg az a belföldi adóalany, aki „értékesítette” a terményt vagy nem fizeti be az áfát, vagy újabb fiktív számlákat állít be bevallásában a levonási oldalon, így ő megússza az áfa befizetését az állami költségvetésbe.
Ennek a megakadályozására jön létre a fordított adózás. Ez a megoldás a magyar jogrendben is ismert, az építőipari szolgáltatások terén már 2008-tól alkalmazható. Fordított adózás esetében mind a fizetendő áfa, mind a levonható áfa ugyanannál az adóalanynál szerepel. Ennek hatására az előbb vázolt visszaélés kiküszöbölhető. A fordított áfa lényegéről további részleteket itt találhat: /2011/09/forditott-adozas-a-mezogazdasagban/
Érdemes megemlíteni, hogy Romániában már 2011 májusa óta fordított adózást kell alkalmazni egyes mezőgazdasági termékekre (igaz ott ez kiterjed a zöldségre, gyümölcsre, húsra, sőt cukorra és lisztre is),ezáltal az EU már ismeri és könnyebben hozzájárul ehhez a különleges eljáráshoz. Más tagállamokban pedig már egyéb termékek is a fordított adózása fókuszába kerültek: Németországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában például az elektronikai cikkek kereskedelme is így működik.
