Facebook image
Mentés

Külföldi kiküldetés, avagy mennyi lehet a napidíj?

A megszerzett bevétel 30 százaléka, de maximum napi 15 eurónak megfelelő forintösszeg számolható el 2012. január 1-től igazolás nélkül külföldi kiküldetés esetén. Hasonló szabály már korábban is létezett, év elejétől pedig ismét ez a rendelkezés az irányadó a külföldi kiküldetések terén.

"Külföldi kiküldetés"
A belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében Magyarország területén kívüli tartózkodása, az ezzel kapcsolatos külföldre történő utazás (ideértve a külszolgálatot és az azzal összefüggő utazást is).

Mint minden szabály alól, a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó 15 eurós napi limit alól is akadnak kivételek. A nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemély esetében napi 40 eurónak megfelelő forintösszeg számolható el, feltéve, hogy emellett kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására kerül sor.

Fontos még tisztázni, hogy a kiküldetés időtartama az indulás és az érkezés tényleges időpontja között eltelt idő. Az országhatár átlépését légi és vízi út esetén az indulás szerinti időpontot egy órával megelőzően, illetőleg az érkezést egy órával követően kell alapul venni az időtartam megállapításához. Az adott kiküldetésben töltött teljes (24 órás) napokhoz hozzá kell adni a tört napok értékét (az órák számát 24-gyel elosztva kiszámított napokat) azzal a megkötéssel, hogy a legalább 8 órás időtartam már egész napnak számít. Vagyis ha a kiküldetésben töltött idő 24 óránál rövidebb, de a 8 órát eléri, az egy egész napnak számít (bár ez alól is vannak bizonyos kivételek a légi és vízi közlekedésre tekintettel).

Külföldi kiküldetés esetén az utazásra, szállásra fordított költségeket, valamint a helyi közlekedésre, kommunikációra és az üzletfelekkel történő találkozókra fordított kiadásokat bizonylat alapján lehet elszámolni. Az alapbizonylat ilyen esetekben a kiküldetési rendelvény, ehhez kell csatolni a költségek igazolására szolgáló bizonylatokat. A hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés esetén a személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás a kifizetőt terheli. Az szja-törvény kezeli azokat az eseteket is, amikor a szolgáltatáshoz szokásosan kapcsolódik az étkeztetés. Ilyen például a repülőút alkalmával felszolgált étel, ital, illetve a szállodában felszolgált kötelező reggeli. Ilyen esetekben az étkezés miatt nem keletkezik adókötelezettség a juttatónál, ha egyébként az utazás, a szállás biztosítása hivatali, üzleti utazással kapcsolatos. Ugyanakkor a kiküldetések során a kiküldetés valós tartalmát az adóhatóság jogosult vizsgálni, és ha csak látszólagosan hivatali, üzleti az út, akkor az szja-törvény szerint megfelelően adóztatandó jövedelmet állapíthat meg.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Érdeklik az adó, számviteli és jogi változások?

    Iratkozzon fel hírlevelünkre, és legyen mindig naprakész!

    Feliratkozom