Külföldi termékértékesítés
Az adóhatóság évről-évre nagyobb figyelmet fordít az úgynevezett közösségi termékértékesítések ellenőrzésére. Az igyekezet nem meglepő: az uniós országok vállalkozásai közötti, termékmozgással járó termékértékesítések után az eladónak nem kell áfát fizetnie. Nem meglepő, hogy EU-szerte egyre több visszaélés, adócsalás történik – elsősorban mezőgazdasági és cukoripari termékekkel –, amelyekben Közösségen belüli termékértékesítésnek tüntetnek fel egy belföldi, áfaköteles ügyletet.
A NAV revizorai fokozódó szigorral ellenőrzik, hogy egy tényleges közösségi termékértékesítésben – jellemzően eladóként – részt vevő magyar vállalkozások megfelelő módon tudják bizonyítani: az adott terméket valóban elszállították egy másik tagállamba. A nagyvállalatoknál ez kevésbé okoz gondot, mivel az ő ügyleteik során a legtöbbször hivatásos szállítmányozók mozgatják az árut, vagyis arról egy független fél szerzi be nekik a Közösségi vevő által is aláírt, lepecsételt fuvarokmányt (CMR). A közepes és kisebb cégek számára azonban sokszor azért nehéz a hátrányos adójogi következmények elkerülése, mert általában vagy ők (tehát az eladó),vagy a vevők személyesen gondoskodnak a termék szállításáról, és emiatt elmarad a fuvar megfelelő dokumentálása.
Természetesen, ez esetben sem reménytelen feladat annak hitelt érdemlő igazolása, hogy az árut valóban elszállították az EU egy másik országába. Egy, a vevőtől származó, erről szóló írásos nyilatkozat megfelelő lehet, de nem árt tudni: minél „függetlenebb” féltől származik a szállítási igazolás, a revizorok szemében annál hitelesebb a dokumentum. Amikor tehát – nyilvánvaló költségtakarékossági megfontolásból – egy vállalkozás a profi szállítmányozó mellőzéséről dönt, jó, ha szem előtt tartja ezt az adójogi kockázatot is.
Kulcskérdés a szállítmányozás
Ha a terméket nem szállítják el Magyarországról, akkor az értékesítésről áfás számlát kell kiállítani, még akkor is, ha a vevő székhelye egy másik tagállamban van. Az ilyen ügyleteknél érdemes megvizsgálni, nem keletkezik-e a vevőnek Magyarországon adóregisztrációs kötelezettsége (a termék általa történő értékesítése vagy felhasználása miatt). Ha igen, akkor a külföldi vevőnek magyar adószámot kell igényelnie. Az ilyen, magyarországi adóregisztráció „csupán” áfa szempontból jelent belföldi jelenlétet, emiatt nem kell céget alapítania, letelepednie a külföldi vállalkozásnak Magyarországon.
Még egy fontos dolog: a közösségi termékértékesítésnek (és az adómentes számla kiállításának) nem csak az a feltétele, hogy a terméket igazoltan elszállítsák egy másik tagállamba, hanem az is, hogy a vevő Közösségi adóalany legyen (tehát legyen Közösségi adószáma). Ha ugyanis a terméket igazoltan elszállították, de a vevőnek nincsen Közösségi adószáma, akkor az értékesítés nem minősül Közösséginek és ezért áfás számlát kell róla kiállítani.
A Közösségi termékértékesítések adómentességének igazolását egyre többször és egyre szigorúbban ellenőrzik a NAV revizorai. Nem elég tudni, hogy mik az adómentesség feltételei, be is kell szerezni azokat. Egyszerű ez, mint az egyszeregy - kérdezzék csak meg a hajdani diákot.
