Facebook image
Mentés
Kalocsai Zsolt, RSM Hungary, elnök-vezésigazgató
Kalocsai Zsolt

Válságadók, de meddig tart a válság?

Önmagában az ún. válságadók bejelentése a miniszterelnök részéről a tegnapi nap folyamán nem jelentett, jelenthetett meglepetést a közélet és különösen az adótörvények iránt érdeklődők számára, hiszen az részben már ismertté vált, sőt a hivatalos kommunikáció részét is képezte az elmúlt napokban. .

Újdonságot jelentett viszont a beszedni kívánt adó összege, illetve az a körülmény, hogy hasonlóan a pénzügyi szektorra kivetett "bankadóhoz" azt már az idén is beszedni tervezik. Az üzenet világos és határozott - a költségvetésnek a hiánycél eléréséhez - még jelentős többletbevételekre van szüksége

Az elemzők egy része, és az érintett érdekképviseleti szervek rögtön felhívták a figyelmet arra, hogy ezt a többlet kiadást a vállalkozások a fogyasztókra fogják áthárítani. Nehéz ezzel vitatkozni, noha egy jól működő piac esetén ezt nyilván csak korlátosan tehetnék meg. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy ez várhatóan csak a következő 2011-es év tekintetében lehet igaz, illetve jelentősebb, a 2010-es évben az áthárítás lehetősége már erősen korlátozott, hiszen október közepét írjuk. A nyilvánosságra került részinformációkból ugyanakkor kibontakozik egy patrióta adópolitika vonulata is. Miben érhető ez tetten? Például abban, hogy a kereskedelmi láncokat érintő adó várhatóan progresszív lesz. Ötszáz millió forint árbevételig várhatóan nulla százalékos, 100 milliárd forintig várhatóan egy jelképes, de a fölött egy jelentősebb adókulcs kerül megállapításra. Itt érdemes a sávhatárokra figyelni. A 100 milliárd Ft feletti árbevételt csak várhatóan a legnagyobb, külföldi tulajdonban lévő áruházláncok fogják elérni, míg a magyar láncok pl. CBA, Coop, Reál eltérő szerveződési formájuk miatt várhatóan e 100 milliárd Ft-os határ alá fognak tartozni.

Adószakértők számára azonnal adódik a kérdés, hogy ezen adók idei bevezetését, milyen módon, milyen időzítéssel sikerül majd megoldani. Szűk az időkeret! Várhatóan ezek az adók külön, gyorsított módon kerülnek majd tárgyalásra, hogy a még csak a törvényjavaslatként létező, az államháztartásról szóló törvényben megállapított negyven napos hatálybalépési időt teljesíteni lehessen.

A tegnapi bejelentés kapcsán azonban megfogalmazódik egy további kérdés. Az elhangzottak szerint a három szektort illető adók csak 2012-ig lesznek hatályban. Az ún. „bankadó” kapcsán is hasonlók hangzottak el, noha a jogalkotó ezt a kérdést nyitva hagyta. Vajon 2013-ban, amikor ezekre a bevételekre már nem számít a költségvetés (161 + 200 milliárd Ft),továbbá amikor a szuperbruttó teljes kivezetésére sor fog kerülni, lesz-e elegendő költségvetési mozgástér minderre?


    Kapcsolódó bejegyzéseink