A bértranszparenciát segítő (EU) 2023/970 irányelv kötelezi az EU tagállamait arra, hogy olyan bérstruktúrákat vezessenek be, amelyek kizárják a nemi alapú bérdiszkriminációt.
Az ESG jelentési kötelezettség értelmében a bérek átláthatósága központi téma lesz, amelyről 2027-től a 150 főt, vagy magasabb létszámot foglalkoztató vállalatnak jelentést kell tennie.
A legnagyobb probléma az ember? érdekel a webinárium!
(EU) 2023/970 irányelv a nemek közötti bérkülönbségek felszámolásáért
Az (EU) 2023/970 irányelv kötelezi az EU tagállamait arra, hogy olyan bérstruktúrákat vezessenek be, amelyek kizárják a nemi alapú bérdiszkriminációt. A munkavégzés értékelésére objektív, nemi szempontból semleges kritériumokat kell alkalmazni, mint például a készségek, erőfeszítések, felelősség és munkafeltételek.
A döntés hátterében az áll, hogy a nők az EU-ban átlagosan 13%-kal keresnek kevesebbet, mint a férfiak. A nemek közötti bérkülönbség az elmúlt évtizedben jellemzően nem változott.
Az EU) 2023/970 irányelv célja, hogy minimumszabályokat állapítson meg a nemek közötti egyenlőség biztosítása érdekében, különösen az egyenlő munkáért járó egyenlő díjazás elvének tiszteletben tartása, valamint a bérdiszkrimináció elleni fellépés terén. A bértranszparenciát elősegítő új szabályok megerősítik a bérek átláthatóságát, és lehetőséget biztosítanak arra, hogy az egyenlő bérezéshez való jog hatékonyabban érvényesüljön.
Kik tartoznak a bértranszparencia törvény hatálya alá?
Az EU) 2023/970 irányelv a köz- és magánszféra munkáltatóira egyaránt vonatkozik, és minden olyan munkavállalóra, aki az egyes tagállamokban hatályos jogszabályok, kollektív szerződések és/vagy alkalmazott gyakorlat által meghatározott munkaszerződéssel vagy munkaviszonnyal rendelkezik.
Bértranszparencia törvény – mi változik?
Toborzást érintő intézkedések
Az új szabályok értelmében az álláshirdetéseknek és az állásinterjúknak is nemi szempontból semlegesnek kell lenniük. A munkáltatóknak a pályázókat tájékoztatniuk kell az adott pozícióra vonatkozó kezdő fizetésről vagy annak tartományáról, még az interjú előtt., és adott esetben a kollektív szerződésnek a munkáltató által a pozícióval kapcsolatban alkalmazott vonatkozó rendelkezéseiről. Nem kérdezhetik meg a pályázókat az aktuális vagy korábbi munkaviszonyuk keretében kapott díjazásukról.
Munkavállalói jogok
A munkavállalók jogosultak arra, hogy információt kérjenek saját bérükről és az átlagos bérszintekről nemek szerinti bontásban, azon munkavállalók kategóriái tekintetében, akik velük azonos munkát vagy egyenlő értékű munkát végeznek. 2027 után a munkavállalók nem akadályozhatók meg abban, hogy az egyenlő díjazás elvének érvényesítése céljából önkéntesen közzétegyék a bérüket;
Azok a vállalatok, ahol szerződés, vagy vállalati utasítás szabályozza a bérrel kapcsolatos információk bizalmas kezelését 2027-ig felkészülhetnek az Uniós irányelv alkalmazására.
Bértranszparencia kérdésem van
Munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége a munkavállalók felé
A munkáltatók kötelesek a munkavállalóik számára könnyen hozzáférhetővé tenni az információkat arról, hogy milyen kritériumokat alkalmaznak a munkavállalók díjazásának, bérszintjének és bérnövekedésének a meghatározásához; e kritériumoknak objektívnek és nemi szempontból semlegesnek kell lenniük.
A munkáltatóknak információkat kell szolgáltatni a következőkről:
- a nemek közötti bérkülönbség,
- a díjazásuk részeként kiegészítő vagy változó összetevőket kapó női és férfi munkavállalók aránya (ezt a követelményt 2027. június 7-től fokozatosan vezetik be a 100-nál több munkavállalót foglalkoztató munkáltatók esetében, a vállalat méretétől függően).
Ahol a bérjelentés a nemek között legalább 5%-os különbséget tár fel, amely objektív és nemi szempontból semleges tényezőkkel nem indokolható, és amelyet hat hónapon belül nem orvosoltak, ott a munkáltatóknak együtt kell működni a munkavállalók képviselőivel a diszkriminatív bérkülönbségek feltárásában, megszüntetésében.
A munkáltatók jelentéstételi kötelezettsége
- A 100 vagy annál több munkavállalót foglalkoztató vállalatok számára új jelentéstételi kötelezettséget ír elő az irányelv. A jelentésben fel kell tüntetni a nemek közötti bérkülönbségeket különböző bontásokban.
- A 150 vagy annál több munkavállalót foglalkoztató vállalatok esetében e jelentést először 2027. június 7-ig kell megtenni, ezt követően pedig a vállalat méretétől függően évente (250 vagy annál több munkavállaló) vagy háromévente (150-249 munkavállaló) meg kell ismételni.
- 100-149 munkavállalót foglalkoztató vállalatoknak az első jelentést 2031. június 7-ig kell elkészíteniük, ezt követően pedig háromévente meg kell ismételni.
A munkavállalói jogok védelme
Az irányelv garantálja, hogy a munkavállalók ne szenvedjenek hátrányt amiatt, hogy érvényesíteni kívánják az egyenlő bérezéshez való jogukat.
Emellett minden munkavállalónak biztosítja a jogot, hogy bírósághoz forduljon, ha úgy érzi, megsértették a jogait. Ha eljárás indul egy munkáltató ellen, a munkáltatónak kelljen bizonyítania, hogy nem történt ilyen megkülönböztetés Az egyenlő díjazással kapcsolatos követelések érvényesítésére vonatkozó elévülési idő ne legyen rövidebb három évnél.
Bértranszparencia – legfontosabb határidők
A tagállamoknak 2026. június 7-ig kell átültetniük az irányelvet a nemzeti jogba.
Az új szabályok alkalmazását és az egyenlő díjazás elvének betartását az egyenlőséggel foglalkozó nemzeti testületek fogják figyelemmel kísérni, amelyek biztosítják a bérátláthatóságra vonatkozó intézkedések hatékony végrehajtását. A szankcióknak (melyeknek pénzbüntetést is magukban kell foglalniuk) hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenni.
A tagállamok 2028. január 31-től kezdődően évente az Eurostat rendelkezésére bocsátják a nemek közötti bérkülönbség kiszámításához szükséges nemzeti adatokat;
2031. június 7-ig tájékoztatják az Európai Bizottságot a jogszabály végrehajtásáról – ez képezi a Bizottság által az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának 2033. június 7-ig benyújtandó jelentés alapját.
