A kereskedők és a gyártók az elmúlt időszakban több olyan kötelezettséggel is találkozhattak, melyek új kihívásokat tartogattak számunkra. 2023 és 2024 egy új hulladékgazdálkodási rendszer bevezetésével indult, megfejelve az EPR (Kiterjesztett Gyártói Felelősség) kötelezettséggel. Ugyanebben az időszakban már bontogatta a szárnyát a DRS (Kötelező visszaváltási rendszer),és a pontot az i-re a CBAM (Carbon kibocsátási Adatszolgáltatás) kötelezettség tette fel.
Minden új kötelezettség egy-egy megpróbáltatás a vállalatok számára, melyek egymásra épülve olyan leterheltséget eredményeznek, amely a tevékenység folytatásának átgondolásához is vezethet.
CBAM WEBINÁRIUM az energiaügyi minisztérium részvételével - érdekel
CBAM – Európai Uniós előírás, lehetetlennek tűnő gyakorlati megvalósítással
A CBAM kötelezettség teljesítését közvetlenül az Európai Unió írja elő, ami csak nehezíti a szabályok értelmezését és az adatszolgáltatási gyakorlat kialakítását.
A CBAM eredeti szándéka – a karbonkibocsátás mértékének világszinten történő csökkentése - egy teljes mértékig megalapozott és érhető cél, de a szabályozás módja és a kötelezettség teljesítésének gyakorlati megoldása nehezen értelmezhető és teljesíthető a vállalatok számára.
A CBAM kötelezettség teljesítésének jogi és gyakorlati alapjait is az EU vonatkozó rendelkezései határozzák meg. Nemzeti jogalkotás kizárólag arra hagyatkozik, hogy a kötelezettség teljesítésének ellenőrzésére, valamint a szankcionálásra a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság jogosult.
Ebből adódóan a CBAM adatszolgáltatással kapcsolatosan felmerülő gyakorlati kérdésekre a magyar jogalkotótól nehezen vagy egyáltalán nem érkezik választ.
CBAM – mi vár a vállalatokra a regisztráción túl?
A CBAM rendelet szerint, az EU-n kívülről behozatalra kerülő, a rendelet mellékletében felsorolt olyan import termékek, mint például a cement, villamos energia, a műtrágyázószerek, vas és acél termékek, az alumíniumból készült termékek és vegyi anyagok, jelentési kötelezettség alá esnek, majd a későbbiekben, 2026-tól fizetési kötelezettség is terhelni fogja ezen termékeket.
A regisztrációs időszakon, valamint a bevezető szakaszon sem volt könnyű túl jutni, ugyanis a szabályozás számtalan kérdést vett fel, melyek megválaszolásával kapcsolatban a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság nem kompetens, az EU-val pedig nehéz kommunikálni.
Ebből adódóan mind a vállalatok mind a kötelezettséggel foglalkozó tanácsadók magukra maradtak a kérdéseikkel.
CBAM adatszolgáltatás anomáliái
Ami jelenleg a legnagyobb gondot jelenti, hogy véget ért az adatszolgáltatás bevezetési szakasza, amikor is a negyedéves adatszolgáltatás során alkalmazni lehetett a rendszer által felajánlott alapértelmezett adatokat, a direkt és indirekt kibocsátások meghatározásánál.
Az CBAM EU által üzemeltetett felületének kezelése nem volt eddig sem egyszerű, de a bevezető szakasz lezárulta után ez még nehézkesebb.
Direkt és indirekt karbonkibocsátási értékek
Alapvető probléma a CBAM kötelezettséggel az, hogy olyan kötelezettséget kaptak a gazdálkodók a nyakukba, melynek teljesítéséhez az általuk importál termék exportőrének, valamint gyártójának a közreműködése szükséges. Az adatszolgáltatás egyik meghatározó eleme az importált termék gyártásához kapcsolható direkt és indirekt karbonkibocsátási érték meghatározása.
Ezeket az adatokat az EU rendelete, valamint az adatszolgáltatást segítő gyakorlati útmutatók szerint is az exportőrtől vagy a termék gyártójától kell beszerezni. Ez gyakran lehetetlen vállalkozás, mert az esetek egy jelentős részében az exportőr, vagy a termék gyártója – aki természetszerűen harmadik országos gazdálkodó, akire az EU rendelkezései nem kötelezőek – nem adja át ezeket az adatokat az importőrnek, akit az EU irányában a CBAM kötelezettség terhel.
Fentiek alapján kijelenthető, hogy a CBAM egy olyan kötelezettség, melynek teljesítéséhez elengedhetetlen egy harmadik országos gazdálkodó közreműködése. Természetesen a kereskedelmi kapcsolatban az importőrök törekednek arra, hogy az exportőr partnert rábírják az adatok szolgáltatására, ugyanakkor ez rajtuk kívülálló kérdés.
Be nem tartott határidők és szankciók
Sem az EU rendelete, sem a hazai szabályozás nem tartalmaz arra vonatkozóan semmilyen eligazítást, hogy mi a teendő akkor, ha az adatszolgáltatásra rendelkezésre álló határidőn belül nem érkezik meg az exportőrtől az információ a bevallás elkészítéséhez, mint ahogy arról sem, hogy mi a helyzet azzal, ha ezek az adatok nem pontosak.
Azért van kiemelt szerepe a fenti kérdésnek, mert a nemzeti szabályunk komoly szankcióval fenyegeti a magyar importőröket, amennyiben nem tesznek eleget a kötelezettségeiknek, nem foglalkozva azzal, hogy a kötelezettség teljesítése rajtuk kívül álló, harmadik országos partnerük közreműködésén múlik.
CBAM: vámjogi képviselők szerepe
Bonyolítja a helyzetet az is, hogy a CBAM kötelezettség az EU-ban letelepedettséggel nem rendelkező gazdálkodók esetében a közvetett vámjogi képviselőjüket terheli, akik aztán végképp nincsenek az adatok bírtokában, de még csak jogi kapcsolatuk sincs az áru exportőrével, és kiváltképpen nincs a terméket gyártóval.
A közvetett vámjogi képviselő felelőssége azonban ebben az esetben adott, ami a közvetett vámjogi képviselő egyébként is kiszolgáltatott helyzetét még tovább növeli ezekben az esetekben.
Ahogy a fentiekben is kifejtettük a kötelezettség teljesítéséhez elengedhetetlen az adatok beszerzése az exportőrtől vagy a gyártótól, ugyanakkor azokat a helyzeteteket is kezelni kell, amikor nem érkeznek adatok. Az ilyen helyzeteknek nagyon magas a kockázata, ugyanis nincs egzakt jogi rendelkezés arra, hogy exportőrtől vagy gyártótól származó aktuális adatok hiányában alkalmazhatóak-e, a bevezetési időszakban használt az EU rendeletében rögzített alapértelmezett adatok.
Tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatás negyedéves időszakra utólag történik, az adatok bekérésére, azok feldolgozására, és bevallására rendelkezésre álló 30 nap nem biztos, hogy minden esetben elégséges.
CBAM szakértő segítségét kérem
Közeledik az első olyan CBAM bevallás, amely már a tényleges kibocsátási adatok meglétét feltételezi, ugyanakkor gyakorlati tapasztalatok alapján kijelenthető, hogy sok gazdálkodónak megoldhatatlan feladatot fog jelenteni az adatszolgáltatás.
