2006 óta csak a magánszemély tulajdonosok részére kifizetett osztalék és osztalékelőleg után fizetendő adó. A magyarországi székhelyű gazdasági társaságok magánszemély tulajdonosai részére kifizetett osztalék és osztalékelőleg egésze jövedelemnek minősül. A kifizetésből az adott napon hatályos mértékű személyi jövedelemadót kell levonni, azaz függetlenül attól, hogy mikor került jóváhagyásra az osztalék, ha a kifizetésére már 2011.-ben kerül sor, akkor annak összegéből 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell levonni. A személyi jövedelemadót a vállalkozásnak kell levonnia, mégis azt a magánszemély tulajdonosnak az adóbevallásában fel kell tüntetnie. Amennyiben osztalékelőleg kifizetésére került sor, akkor a következő adóévben, amikor a társas vállalkozás beszámolójának elfogadását követően az osztalékelőlegből osztalék lesz, az osztalékelőlegből levont adót adóelőlegként kell figyelembe venni.
A magyarországi székhelyű vállalatok által a 2010. évben kifizetett osztalékelőleg után levont 25 százalékos személyi jövedelemadót a 2010. évi beszámoló elfogadásakor a 2011. évben jóváhagyott osztalék utáni 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó adóelőlegeként kell érvényesíteni. Bár a cégtulajdonosok az osztalék után ténylegesen fizetendő 16 százalékos és az előlegként megfizetett 25 százalékos adó különbözetét visszaigényelhetik, erre csak a 2011. évről benyújtandó adóbevallásban nyílik lehetőségük.
A belföldi magánszemély külföldről szerzett osztaléka
A külföldről származó osztalék után a Magyarországon fizetendő személyi jövedelemadót a magánszemély tulajdonosnak magának kell megállapítania és megfizetnie az osztalék megszerzésének negyedévét követő hónap 12. napjáig, amennyiben az nem kifizetőtől származik. Amennyiben a magánszemély olyan államból szerzett osztalékot, amellyel Magyarország kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt kötött, a hazai adóból annak teljes összegéig, míg egyéb államból származó osztalék esetében legfeljebb a magyarországi adó 95 százalékáig levonható a külföldön megfizetett osztalékadó.
Ha az osztalékelőleg meghaladja a megállapított osztalékot...
Amennyiben az osztalék forinttól eltérő pénznemben keletkezett, a magánszemély választása szerint vagy a megszerzés napján, vagy a megszerzést megelőző hónap 15. napján érvényes MNB árfolyamon kell értékét forintra átszámítani.
Amennyiben az üzleti év beszámolója alapján csak a kifizetett osztalékelőlegnél alacsonyabb osztalék jóváhagyására van mód, a felvett osztalékelőleg vagy egy része nem válik osztalékká. Erre a különbözetre a kamatkedvezményből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A kamatkedvezményből származó jövedelem után a társas vállalkozást 19,04 százalékos mértékű (a jövedelem 1,19 szerese után 16 százalék) személyi jövedelemadó és 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás terheli.
Ha az így keletkezett követelés összegét a társas vállalkozás elengedi a tulajdonossal szemben, akkor az elengedett rész a magánszemély által megszerzett egyéb jövedelemként válik adókötelessé. Az összevonandó adóalapba tartozó egyéb jövedelem 1,27 szerese után a magánszemély tulajdonost 16 százalékos mértékű személyi jövedelemadó és a társas vállalkozást pedig az egyéb jövedelem után 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.
