Ez év májusától újabb adminisztrációs változás lépett életbe a beszámoló készítésére kötelezett vállalkozások körében. A papír alapot felváltva, a beszámolót és az ehhez kapcsolódó, kötelezően elküldendő dokumentumokat elektronikus formában a Céginformációs Szolgálatnak kell megküldeniük a társaságoknak. A dokumentumok megküldésének határideje a mérleg fordulónapját követő 150. nap, az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésre is kötelezett vállalkozások esetében pedig 180 nap.
Az új kötelezettségek új szankciókkal is járnak. A Céginformációs Szolgálat ugyanis eseti jelleggel vizsgálja a dokumentumok adattartalmát, az adott beszámoló benyújtásának jogszerűségét. Ha szabálytalanságot észlelnek, a szolgálat a közzétételi határidőt követő 20 napon belül értesíti az állami adóhatóságot, a szükséges intézkedések megtétele céljából. A Céginformációs Szolgálat automatikusan továbbítja a közzététel céljából hozzá beérkezett elektronikus dokumentumok kivonatát az állami adóhatóság számára, hogy utóbbi törvényi kötelezettségének eleget téve leellenőrizhesse a beszámoló közzétételének tényét és időpontját.. Amennyiben ezek alapján a közzétételi kötelezettség elmulasztását, vagy a közzétételi költségtérítés teljesítésének elmulasztását állapítják meg egy vállalkozásnál, úgy a cégnek 15 napja van pótolni a hiányzó adatokat.
Ha a vállalkozás nem pótol, jön a fekete leves: az adóhatóság köteles a vállalkozás adószámát 60 napra felfüggeszteni, illetve amennyiben a társaság ezen idő alatt sem tesz eleget beszámoló közzétételi kötelezettségének, köteles a cégbíróságnál kezdeményezni a vállalkozás megszüntetését. „A fent említett 15 napos határidőt mindenképpen érdemes betartani, ugyanis az adószám felfüggesztésére előírt 60 napos időtartamot sem kérelemre, sem pedig hivatalból nem lehet rövidebbé tenni. Így a vállalkozás adószáma akkor is 60 napig marad felfüggesztve, ha már az első napon pótolja mulasztásait, és akkor is, ha csak a 60. napon tesz eleget kötelezettségének” – emelte ki
Némileg ösztönzőleg hathat a jövőre nézve, hogy az APEH elsőként azokkal a beszámolókkal összefüggésben alkalmazhatja az új szankciókat, amelyek fordulónapja 2009. április 30-át követő napra esik. Ez pedig azt jelenti, hogy a hatóság a 2009. évre vonatkozó, 2010. május 30-ig benyújtandó beszámolókkal, a 2009. április 30-át követően felszámolás, illetve végelszámolás alá került gazdasági társaságok által benyújtandó beszámolókkal, valamint a naptári évtől eltérő üzleti évet választó vállalkozások esetében a 2009. április 30-át követő mérleg fordulónappal elkészített beszámolókkal foglalkozik várhatóan.
Hogy ez pontosan hány vállalkozást érint, azt nem lehet tudni, ám a tapasztalatok szerint a felszámolás alá került vállalkozások túlnyomó többsége nem tesz eleget iratmegőrzési, bevallási és tevékenységet záró beszámoló készítési kötelezettségének, így várhatóan elsőként a 2009. április 30-át követően felszámolás alá kerülő vállalkozások esetében alkalmazza az APEH az új szankciót. Mindazonáltal a szankciók érvényesítésére tömegében először 2010. május 31. után lehet számítani.
A Céginformációs Szolgálat 2006. évre 335 000 darab, a 2007. évre vonatkozóan pedig 357 000 darab beszámolót dolgozott fel. A tavalyi évre vonatkozóan eddig mintegy százezer darab beszámoló érkezett papír alapon, míg 2009. május 25-ig 22 297 darab beszámoló érkezett meg elektronikusan a szolgálathoz.
Az ördög a részletekben rejlik…
A beszámoló mellett szükség van még az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatra, a közzétételi költség befizetéséről szóló MÁK igazolásra, a független könyvvizsgálói jelentésre, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Céginformációs Szolgálatának elektronikus űrlapjára. A közzétételi költség kifizetéséről a MÁK néhány napon belül küldi meg igazolását, az ügyazonosító alapján, ezért a határidő betartása érdekében célszerű a közzétételi határidő előtt egy héttel átutalni a költségtérítés összegét. Az elektronikus űrlaphoz a Magyar Kincstár által megküldött igazolást annak eredeti fájlformátumában (dosszié fájl) kell csatolni.
Az elektronikus űrlaphoz pdf formátumban csatolandó a mérleg, az eredménykimutatás, az esetleges kiegészítő melléklet, a független könyvvizsgálói jelentés, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozat. (A szkennelt változatot a Céginformációs Szolgálat nem fogadhatja el.)
A ’beszámoló csomagot’ a vállalkozás képviseletére jogosult, ügyfélkapu regisztrációval rendelkező magánszemélyek nyújthatják be, így ennek előzetes beszerzésére mindenképpen szükség van. Annak ellenére, hogy a törvényi szintű szabályozás alapján lehetséges az, hogy a beszámolót a társaság speciális végzettséggel (könyvelő, adótanácsadó, adószakértő, jogász) nem rendelkező nagykorú munkavállalója meghatalmazás alapján elektronikusan közzétegye, az Igazságügyi és Rendészeti Miniszter rendelete, illetve a Céginformációs Szolgálat által készített elektronikus űrlap adatai alapján (a jogalkotásról szóló törvény előírásait sértő módon) ez mégsem lehetséges. Előfordulhat, hogy egy társaság munkaviszonyban foglalkoztatott közgazdász diplomával rendelkező gazdasági vezetője, aki meghatalmazás alapján jogosult a társaság adóbevallásainak elektronikus benyújtására, nem teheti közzé elektronikusan a társaság beszámolóját, azzal független szakembert kell megbízni.
A rendszer alapvetően transzparensebbé teheti a hazai vállalati szféra adatait, hiszen 2009. május elseje után az elektronikus úton közzétett beszámolók adataihoz bárki ingyenesen hozzáférhet a vállalkozás cégjegyzékszámának, adószámának, vagy nevének megadását követően. Megismerhetőek a vállalkozások mérlegei, eredmény kimutatásai, független könyvvizsgálói jelentései, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatai.
