Facebook image
Mentés
Kalocsai Zsolt, RSM Hungary, elnök-vezésigazgató
Kalocsai Zsolt

Egykulcsos szja: áldás vagy átok?

Várhatóan csak közép-, illetve hosszú távon tud fogyasztásösztönző hatást generálni az egykulcsos személyi jövedelemadó (szja) rendszere - állítja az RSM DTM Hungary. Eközben hatásaként rövidtávon költségvetési oldalon jelentős kiesés várható. Az egykulcsos rendszer ugyanakkor jó irányt jelenthet, nem véletlenül népszerű térségünkben, ám nagyon sok múlik a részleteken.

Az idei évtől élő egykulcsos szja-rendszer rövidtávon nem fog érzékelhetően hozzájárulni a fogyasztás növekedéséhez, vélhetően csak közép-, illetőleg hosszú távon fogja a pozitív hatását érzékeltetni – vélekedik Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary adótanácsadó és üzleti tanácsadó társaság elnök-vezérigazgatója. A szakember szerint ezt valószínűsíti, hogy ma Magyarországon az adóbevallást benyújtók mindössze 6,5 százalékától származik az szja-bevétel több mint 80 százaléka, vagyis az a réteg, amely az egy kulcs révén jelentős jövedelemtöbbletben részesül, nagyon szűk. 

A költségvetési oldalon eközben számottevő kiesés várható. Jelzi ezt, hogy a büdzsé friss számai szerint a 2010. januári 202 milliárd Ft-tal szemben az idei első hónapban mindössze 166 milliárd Ft-nyi személyijövedelemadó-bevétel folyt be a költségvetésbe – hívja fel a figyelmet Kalocsai Zsolt.

Az egykulcsos rendszer persze jó irány tud lenni, nem véletlenül népszerű térségünkben. Ám azt megállapítani, hogy az egykulcsos adó hatásai pozitívak-e, rendkívül összetett kérdés. Ennek két fő oka van: egyrészt az egykulcsos adó bevezetése sosem hermetikus, külső hatásoktól mentes gazdasági környezetben történik, másrészt az egy kulcs nem szimplán egy kulcsot jelent, hanem gyakorta adócsökkentéssel is jár. Ezen kívül az adókedvezmények rendszerének szűkítése is több esetben megvalósult, továbbá az adóellenőrzések, ezen keresztül pedig az adóbeszedés hatékonysága is javult.

A személyi jövedelemadóztatás reformja mellett szükséges megemlíteni az azzal párhuzamosan megvalósuló társaságiadóztatás-reformot, amelyek hatásai együttesen nehezen elemezhetőek. Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetését néhány ország esetében a társadalombiztosítási járulék rendszerének a reformja is követte. Érdemes átgondolni a rendszer progresszivitását, hiszen bizonyos adóalap vagy adókedvezmények tekintetében a rendszer lépcsőzetessége fennmaradt, ilyen értelemben az egykulcsos rendszer mégsem tisztán egykulcsos, hiszen végeredményben egy nulla és egy pozitív adókulcsról van szó. Egyértelmű, hogy az egykulcsos rendszer megítélése pozitív lehet, amennyiben az adminisztrációs egyszerűsítés kerül előtérbe, az adóalap meghatározása pedig nem lesz bonyolultabb, mint a korábbi progresszív rendszerben – teszi hozzá Kalocsai Zsolt.


    Kapcsolódó bejegyzéseink