Összesen 100 bejegyzés
2018 jelentős év lesz az adatvédelem területén, hatályba lép az új európai adatvédelmi rendelet, amely Magyarországon is közvetlenül hatályos és alkalmazandó jogszabály lesz, felváltja a jelenleg hatályos Infotörvényt. A küszöbön álló változás alkalmat biztosíthat arra, hogy elmélyüljön, vagy – jobb később, mint soha alapon – széles körben kialakuljon az adatvédelmi jogi tudatosság.
TovábbKorábbi bejegyzésünkben áttekintettük a cégvásárlások lehetséges módjait (részesedés-vásárlás, eszközvásárlás, üzletág átruházás) és az alternatívák kapcsán felmerülő elsődleges üzleti kérdéseket. Az ezek közül történő választás, bár üzleti kérdés, értelemszerűen eltérő jogi konzekvenciákat eredményez.
TovábbA vállalatok gyakran alábecsülik az adatmennyiséget, ami felhalmozódott vásárlóikról, ügyfeleikről. Ez egyben azt is jelenti, hogy alábecsülik az új adatvédelmi szabályozás (GDPR) bevezetésének súlyát és lehetséges következményeit.
TovábbA nemrégiben közzétett munkavédelmi ellenőrzési terv kapcsán ismét többször merülnek fel kérdések a munkavédelmi képviselő választásával kapcsolatban, esetenként olyan formában, hogy milyen felelősség terheli a munkáltatót a munkaügyi képviselő választás kapcsán, hogyan „vegye rá” a munkavállalóit arra, hogy munkaügyi képviselőt válasszanak.
TovábbA kiberbiztonság az üzleti szektor számára a 21. század legnagyobb kihívásai közé tartozik, hiszen bármelyik vállalkozás számára felmérhetetlenül nagy jogi és pénzügyi károkat okozhat a számítógépes biztonság megsértése.
TovábbEgy hét van még a 3 millió forint minimális jegyzett tőkével nem rendelkező korlátolt felelősségű társaságok számára a kötelező tőkeemelésre előírt határidőig. Ha a tőkeemelést a cég nem tudja teljesíteni, és más gazdasági társasággá sem alakul át, lehetősége van határozni a jogutód nélküli megszűnésről.
TovábbAz új Ptk. által a korlátolt felelősségű társaságokra előírt 3 millió forint minimális jegyzett tőke biztosítására irányuló kötelező tőkeemelés március 15-i határidejéig már csak néhány hét van hátra. Azok a társaságok, amelyek nem kívánnak tőkét emelni, de tevékenységüket folytatni szeretnék, elvileg élhetnek az olyan gazdasági társasággá történő átalakulás lehetőségével is, amelyre vonatkozóan a jogszabály nem ír elő minimális jegyzett-tőke követelményt.
TovábbAzoknál a korlátolt felelősségű társaságoknál, amelyeknek a jegyzett tőkéje mindeddig nem érte el a hárommillió forintot legkésőbb 2017. március 15-ig kötelező a törzstőke felemeléséről és ezzel egyidejűleg az új Ptk. szerinti továbbműködésről dönteni, vagy átalakulásukról, megszűnésükről határozni.
TovábbA cégvezető nem csak saját cselekményeiért tartozik büntetőjogi felelősséggel, hanem közvetve az irányítása és felügyelete alatt álló személyek magatartásáért is. Évek óta jól megfigyelhető tendencia, hogy a büntető jogalkotás olyan irányba halad, amely szigorítja a vezetők büntetőjogi felelősségét. Büntető Törvénykönyvünk több olyan tényállást is tartalmaz, amelynek alanya kifejezetten a vezető, vagy felügyeleti jogot gyakorló személy.
TovábbAz új Ptk. hatálybalépésekor, a 2014. március 15-ét megelőzően a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint a bejegyzés alatt álló korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság és egyesülés esetén az új Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezéseit 2016. március 15-étől kell alkalmaznia. Ezt követően a társaságok létesítő okirata nem tartalmazhat az új Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.
Tovább
