Jogosulatlan filmmegosztás - a szerzői jog védelmére elindított kereset
Egy idei jogesetben a felperes egy olyan külföldi székhelyű cég volt, amely filmek gyártásával és forgalmazásával foglalkozik. Amikor tudomására jutott, hogy fájlcserélők segítségével jogosulatlanul töltik le, majd a fájlcserélők működéséből adódóan, jogosulatlanul osztják meg az általa forgalmazott és egyébként a szerzői jog által oltalmazott filmeket, határozott lépésre szánta el magát a felhasználók adatainak megszerzése érdekében.
A jogeset szerint a forgalmazó cég megbízott cége útján hozzájutott a felhasználók IP címéhez - már az is érdekes kérdés, hogy hogyan szerezhette meg a cég az IP címeket, hiszen azok a legtöbb esetben szintén személyes adatnak minősülnek – majd az internetszolgáltatóhoz fordult a felhasználók adatait kérve. A forgalmazó azonban ezen a ponton akadályba ütközött, hiszen az alperesként eljáró internetszolgáltató megtagadta az IP-címekhez tartozó felhasználók adatainak kiadását.
Az internetszolgáltató adatvédelmi kötelezettségét speciális jogszabály is kimondja
Mielőtt elárulnánk, hogy milyen ítélet is született, fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy az ügy alperese különleges helyzetben volt! Az általa nyújtott szolgáltatás révén ugyanis az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény hatálya alá tartozott. Ezen törvények speciális szabályokat tartalmaznak az adatvédelem kapcsán. Az alperes ezt ki is használta és védekezését a hivatkozott jogszabály azon rendelkezésére alapozta, amely kimondja, hogy a szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos adatok nem kapcsolhatók össze az igénybe vevő azonosító adataival és az igénybe vevő hozzájárulása nélkül nem adhatók át harmadik személy számára.
A felperes érvelése azon alapult, hogy a szerzői jogról szóló törvény lehetővé teszi, hogy jogsértés esetén a szerző adatszolgáltatást követeljen, s nem csupán a jogsértőtől, hanem akár a forgalmazásban, teljesítésben résztvevőktől, tehát az internetszolgáltatótól is. Emellett arra is hivatkozott, hogy a szolgáltatást igénybe vevők az általános szerződési feltételek elfogadásával hozzájárultak ahhoz, hogy az ügy alperese az adataikat kezelje.
Vajon a szerzői jogi törvény adatszolgáltatásra vonatkozó kötelezettsége jelent-e speciális rendelkezést az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény adatvédelmi szabályaihoz képest?
A személyes adatok védelme lett perdöntő
A Kúria ebben az esetben az adatvédelmi előírások elsődlegessége mellett tette le a voksát. Döntése szerint az internetszolgáltató nem kötelezhető arra, hogy az érintett hozzájárulása nélkül az érintettre vonatkozó személyes adatokat adjon ki még akkor sem, ha az érintett szerzői jogsértést követett el.
Érdekli, hogyan regisztrálhat a Cégkapura? Kattintson!
A fenti ítélet alapján azonban senkit sem kívánunk arra biztatni, hogy illegális fájlcserélők útján szerezze be a hétvégi családi mozizáshoz a filmet! Már csak azért sem, mert a felperes által is hivatkozott elektronikus hírközlési törvény alapján az elektronikus hírközlési szolgáltató – az adatkérésre külön törvény szerint jogosult nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, valamint nemzetbiztonsági szolgálat törvényben meghatározott feladatai ellátásának biztosítása céljából – kérelemre köteles átadni, vagy hozzáférhetővé tenni az elektronikus hírközlési szolgáltatónál rendelkezésre álló, a törvény alapján kezelhető adatokat. A jelenlegi szabályozás és a személyes adatok védelmét még inkább előtérbe helyező 2018 májusától életbe lépő európai adatvédelmi rendelet mellett is van és lesz végső soron lehetőség arra, hogy a kívánt adatokhoz a hatóság – vagy rajta keresztül a szerzői jogok sérelmét elszenvedő szolgáltató – hozzájusson.
Legutóbbi blogbejegyzésünkben az új adatvédelmi rendelet egyik fontos alapelvének, a jogtudatosságnak a jegyében már igyekeztünk rávilágítani arra, hogy az adatvédelem széles körben, a gazdasági társaságokon túl is jelent új kihívásokat. Az adatok védelméhez való jog és a magántulajdon védelméhez való jog ütközésén keresztül azt mutattuk be, hogy milyen ellentmondásos helyzet alakulhat ki, ha különböző jogterületek szabályai találkoznak egymással.
