Összesen 1425 bejegyzés
Bérszámfejtési sorozatunk következő három részében a munkavégzésre irányuló jogviszonyok néhány fajtáját mutatjuk be. Jelen bejegyzésünkben a megbízási jogviszonyra, valamint a vállalkozási jogviszonyra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat vettük sorra.
TovábbIngatlan bérbevétele során arról mindig meg kell győződni, hogy a bérbeadó jogosult-e áfás számlát kiállítani a bérbeadásról. Amennyiben a vevő nem győződik meg erről a tényről, egy esetleges revízió során a jogosulatlan áfa-visszaigénylést az adóhatóság meg fogja állapítani. Nem egyszer előfordult már, hogy a bérbeadó elmulasztotta az áfabejelentést megtenni, a bérbevevő nem tájékozódott körültekintően, majd a lefolytatott ellenőrzés során szembesült a fájó következményekkel.
TovábbAz üzleti életben elterjedt gyakorlat az ingatlan-bérbeadás kapcsán, hogy a bérbevevő újítja fel/alakítja át a bérleményt. A bérleti szerződésben megállapodnak abban, hogy a bérbevevő bizonyos ideig nem fizet bérleti díjat a felújításért/átalakításért cserébe (hétköznapi szóhasználatban „lelakja” az összeget). Sajnos nem egyszer a felek nem járnak el elég körültekintően, nem járnak utána pontosan a szabályozásnak.
TovábbSzámos alkalommal hallhatunk olyan esetekről, amikor a gyesről vagy gyedről munkába visszatérő munkavállaló azzal kénytelen szembesülni, hogy munkájára már nincs szükség, és a munkáltató jogszerűtlenül akár a felmondási védelem alatt álló szülőt is távozásra készteti, és a munkaviszonyt „közös megegyezéssel” megszüntetik. De vajon jobb vagy rosszabb a helyzete annak a munkavállalónak, aki az otthon töltött időszak közepén kénytelen arról értesülni, hogy nem csak pozíciója, de a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt egyenesen a munkahelye szűnik meg?
TovábbSok vitát váltott ki az egykulcsos személyi jövedelemadó 2011-es magyarországi bevezetése. A 2011.02.14.-i (hétfői) parlamenti felszólalások össztűzében azonban már politikai értelemben is világossá vált, hogy nem mindenki járt jól az egykulcsos adó bevezetésével, az pedig már korábban is ismert tény volt, hogy az elkövetkező években a költségvetésnek komoly bevételkiesést okoz az új rendszer. Utópia volt azt gondolni, hogy egy adórendszert át lehet úgy alakítani, hogy annak csak és kizárólag nyertesei legyenek. Az egykulcsos adó mellett és ellene is többen érvelnek, többek között ellenpólust képviselnek ilyen értelemben a fejlett nyugati, illetve a feltörekvő gazdaságok. A magyarországi helyzet azonban bizonyos értelemben unikális, ha a személyi jövedelemadót fizetők szerkezetét, vagy éppen az adófizetési morált vizsgáljuk.
TovábbElőször is mind a könyvelőnek, mind az ügyfelének tisztában kell lenni a saját szerepkörével, feladataival. Könyvelőnek a számviteli törvény szabályai alapján kell a könyvelést a elvégeznie, s tisztában kell lennie a rá vonatkozó előírásokkal. Azonban az Ügyfélnek is ki kell vennie a saját részét a számviteli nyilvántartások, a könyvelés elkészítéséből, természetesen a hozzá rendelt felelősségi szinttel.
TovábbA magyar gazdaság készpénz igénye magas. Ez tény, melynek számos oka van: a rejtett gazdaság, az egymás iránti bizalmatlanság, a körbetartozások – csak, hogy néhány példát említsek. A gazdálkodók mindennapi működéséhez szükséges készpénzállományt biztosítani kell, ám ez minden gazdálkodó esetében eltérő. Például egy mindennapi beszerzésre építő kereskedelmi egységnek arányaiban lényegesen több készpénzre van szüksége, mint más gazdálkodónak. Mivel a rejtett gazdaság hatása káros az állami bevételekre és magára a gazdasági környezetre is, a gazdálkodók túlzott készpénz állományát a jogalkotó évek óta próbálja szankciókkal súlytani.
TovábbAdótanácsadóként nem csak az aktuális szabályok ismerete és a változások nyomon követése a feladatom - ez ma már természetes az ügyfeleim számára. Ennél sokkal fontosabb az adott cég igényeinek leginkább megfelelő megoldás kiválasztása vagy a legegyszerűbb út mellett az összes rendelkezésre álló lehetőség felvázolása.
TovábbKöszönhetően annak, hogy augusztus 1-jétől módosul az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény, elindulhat a régóta áhított folyamat, miszerint hivatalosan dolgozni és dolgoztatni igenis megéri – mindenkinek. Úgy gondolom a jelen módosításnál a törvényalkotó jó úton járt és talán valóban tetten érhető lesz a változás – bár kétségtelen, hogy a gyakorlati tapasztalás még hátra van…
TovábbAz adócsökkentéssel kapcsolatos kezdeti izgalom az elmúlt két hétben mérséklődni látszik. Az Országgyűlés a megalakulása után a gazdaságot érintő változások helyett, olyan nagy horderejű és szimbolikus kérdésekben döntött, mint a magyar állampolgárság kiterjesztése, vagy a Parlament létszámának csökkentése. A szónokok a kormányalakítás napját az „Új kezdet napjaként” aposztrofálták és egyben meghirdették, hogy hétfővel intenzívebb és jövőbe mutató munkával töltött időszak kezdődik. A dátum kapcsán akár párhuzamot is vonhatnánk a társas vállalkozásokkal, amelyek legkésőbb e napon eljutnak oda, hogy éves beszámolóik, bevallásaik beadásával véglegesen lezárják az elmúlt évet, és immár teljes erővel az új időszakra koncentrálnak.
Tovább
