A fogyasztókat vette célkeresztbe a kormány

Így lesz ez többek között a pénzügyi tranzakciós adónál, amelynek alacsony, egy ezrelékes kulcsa rendkívül széles bázisra vetül. Ez egyfelől biztos bevételt ígér az állami büdzsének, másfelől pedig elviselhető terhelés az adózók számára. Senkit ne tévesszen azonban meg az, hogy a tranzakciós adót a pénzügyi közvetítő rendszer szedi be: annak alanya ennek ellenére a végső fogyasztó lesz, akár cégekről, akár magánszemélyekről van szó. Az más kérdés, hogy lesznek kivételek és mentességek: e körbe nemcsak az államkincstár és a Magyar Nemzeti Bank tartozik, hanem az egy pénztulajdonos több számlája közötti átutalások is, vagyis amikor az egyik banknál lévő számlánkról a másik banknál lévő utalunk át összegeket. A korábban ismertetett tervekkel szemben, a mostani adóbejelentések nem tartalmaznak felső korlátot az egyes tranzakciók adóztatása tekintetében, azonban elképzelhető, hogy a további egyeztetések során ez a kérdés ismét napirendre kerül.

Nyilvánvaló, hogy az új távközlési adó is a végső fogyasztókat terheli. Minél többet telefonál valaki, annál több adót fizet, igaz, itt is lesznek könnyítések: magánszemélyeknél havi 700, cégeknél havi 2500 Ft lesz a maximális adóteher, az első tíz perc beszélgetés pedig ingyenes lesz. Az viszont továbbra sem világos, hogy a szolgáltató részéről ingyenes kínált beszélgetések adóterhelése hogyan alakul. Az új távközlési szolgáltatási adótól 2013-ban már 60 milliárd Ft-nyi bevételt remél az állam: ez megegyezik a jelenlegi távközlési adó mértékével.

Amennyiben a költségvetés bevételi (és nem a kiadási) oldalában gondolkodunk, ezeket a lépéseket még mindig a kisebbik rossznak nevezhetjük, hiszen a kormány legalább nem a cégek és magánszemélyek jövedelmét kívánja erőteljesebben megsarcolni. Első ránézésre úgy tűnhet, ez alól kivételt jelent a háromkulcsos társasági adó bevezetése, valójában azonban itt is a már létező különadó újracsomagolásáról van szó. A bejelentés szerint a 10 és 19 százalék mellé járulna a 30 százalékos kulcs, utóbbit azonban csak az energia- és közműcégek fizetnék. Egyelőre nem világos, hogy az úgynevezett Robin Hood-adó mindemellett megmarad-e, vagy ez is az új társaságiadó-kulcs részévé válik. Ha igen, valójában a cégek többsége számára nem jelent majd tehernövekedést a most beharangozott átalakítás. Erről pontosabbat azért nehéz mondani, mert a különadó beolvasztásával megváltozik az adóalap-csökkentő és –növelő tételek, valamint az adókedvezmények rendszere is. Emiatt az egyes vállalatoknak maguknak kell kiszámolniuk, hogy az új társasági adóval valójában jobban vagy rosszabbul járnak-e, mint most, a társasági adó és a különadó kombinációjával.