Nem könnyű feladat sikerre vinni az állami adóhatóság elleni bírósági keresetet. A statisztikai adatok alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) még mindig magabiztosan áll a bíróság előtt, hisz a közigazgatási perekben hozott ítéletek több mint 70 százaléka az adóhatóság ellen benyújtott keresetek elutasításával fejeződik be. Ha pedig valakinek mégis sikerül a saját ügyét megnyernie, ennek másokra nézve csak ritkán van pozitív kihatása, hiszen a vitatott tényállások nem azonosak.
Ezért nagyon érdekes, hogy az adószakma nem kezdett semmit azzal a ténnyel, hogy a Legfelsőbb Bíróság tavaly - azonos tényálláson alapuló adóhatósági határozatokat megsemmisítő ítéletek ellen beadott felülvizsgálati eljárásokban - konzekvensen kimondta: az adótartozás megváltozott fogalmának alkalmazásakor, az adóhatóság téves jogértelmezési gyakorlat alapján rótt ki adókülönbözetet társasági adónemben.
Miért van mindennek különös jelentősége? Azért, mert az ítéletekkel közvetlenül nem érintett vállalkozások is hivatkozhatnak az ítéletekben foglalt jogértelmezésre.
Lássuk, hogy mi is az érintett adójogi probléma lényege!
2004. és 2009. között a társasági adóról szóló törvény megengedte, hogy az adózók a társasági adóalapjuk meghatározásakor adóalap-csökkentő jogcímen számolhatják el a megfizetett helyi iparűzési adójukat. A csökkentés kezdetekben az iparűzési adó 50 százaléka volt, 2006-tól viszont megegyezett annak teljes összegével, amennyiben az adott év utolsó napján a cégnek nem volt az állami, vagy valamely önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása.
Az adótartozás fogalmát az adózás rendjéről szóló törvény 2007 novemberéig nagyon egyszerűen definiálta: az esedékességig meg nem fizetett adó és jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás.
Talán nem túlzó az a feltételezés, hogy sok-sok millió adóforint „bánta” ezt a szabályt, ami ugyan nem túl igazságos, de legalább egyértelműen meghatározta, hogy mikor lehet alkalmazni a csökkentő korrekciós tételt és mikor nem.
A változást egy 2007. november 16-ától hatályba lépett törvénymódosítás hozta. Ennek eredményeként sem lett bonyolultabb az adótartozás fogalma. Csupán annyi történt, hogy bevezették a nettó adótartozás fogalmát. Ezzel megszűnt az a korábban előforduló méltánytalan helyzet, hogy ha egy adózónak december 31-én akár csak ezer forint tartozása állt fenn bármely adószámláján, az adóalap-csökkentő korrekciót akkor sem alkalmazhatta, ha történetesen valamennyi adószámlájának összesített egyenlege túlfizetést mutatott.
A fő kérdés ezek után az lett, hogy az új szabályozást mely bevallási időszakra lehet alkalmazni. Az adóhatóság szemszögéből nézve az ellenőrzések során mindig könnyű menetnek számított, amikor az adózók az adóalap csökkentéssel a törvényi tilalom ellenére akkor is éltek, ha az adóév utolsó napján akár egyetlen egy adószámlán is adótartozásuk állt fenn. Ráadásul a revízió annak sem tulajdonított jelentőséget, hogy az milyen mértékű. A szabály világos volt: ha van adótartozás, nem alkalmazható az adóalap-csökkentő jogcím.
A 2007. november 16-a után jogerősen zárult adóvizsgálatok során is sokan beletörődtek sorsukba, hogy hiába a kedvező jogszabályi változás, annak hatályba lépését megelőző adóévekben a régi szabályok alapján jogos az adóhatósági szigor.
A jogértelmezés körüli bizonytalanságot volt hivatva megszüntetni a 2010 végén megjelent adóhatósági állásfoglalás is (2010/61. Adózási kérdés). Ebben a NAV nyilvánosan is megerősítette: az adóalap- csökkentő jogcím igénybevételének vizsgálatakor csak a hatályba lépést követő időszakban fennálló adótartozásokra lehet alkalmazni a nettó adótartozás fogalmát. Vagyis első ízben csak a 2007-es adóévre engedte az adóhatóság a nettó adótartozás fogalmának alkalmazását, míg a korábbi adóévekre nem, így 2006-ra sem.
A bírósági ítélkezési gyakorlat azonban nem szentesítette az adóhatóság jogértelmezését, és kimondta: a törvénymódosítás hatályba lépése után indult vagy jogerősen befejeződött adóigazgatási eljárásokban a nettó adótartozás fogalmát a hatályba lépést megelőző évekre is alkalmazni kell. Vagyis ha egy adózónak nincs nettó adótartozása, a helyi iparűzési adó ráfordításként elszámolt összegével jogszerűen csökkenti társasági adóalapja meghatározásakor az adózás előtti eredményét. Még akkor is, ha az olyan adóévben áll fenn, amikor a nettó adótartozás fogalma még nem volt hatályban.
Az egymást követő ítéletek után az adóhatóság a 2011 decemberében megjelent, 2011/48. számú adózási kérdéssel visszavonta a korábban kiadott tájékoztatását. A visszavonással egyidejűleg azonban nem jelölte meg annak okát.
Hogy miért nem? Nem tudni! Mindenki döntsön saját vérmérséklete szerint. A magam részéről én úgy vélem, szerencsésebb lett volna, ha az adóhatóság teljes körűen tájékoztatja az adózókat a korábbi anyag visszavonásának indokairól. Így azok a vállalkozások, akiket esetlegesen érinthet a jogszabályváltozással összefüggő jogértelmezés változása, szabadon dönthettek volna arról, hogy akarnak-e utólag az adóalap-csökkentéssel élni vagy sem. Ha pedig erre önellenőrzéssel már azért nincs módjuk, mert az érintett adóévet az adóhatóság ellenőrzéssel jogerősen lezárta, benyújtják-e jogszabálysértésre hivatkozással a jogerős adóhatósági döntéssel szembeni felügyeleti intézkedés iránti kérelmüket?
Lehet, hogy túl későn születtek meg a legfelsőbb bírósági ítéletek. Így már csak a 2006-os évet lehet „megmenteni”, vagyis felülvizsgálatot kezdeményezni azon eljárásokkal szemben, ahol az adóhatóság annak ellenére nem engedélyezte az adóalap csökkentését, hogy az adózónak nettó tartozása nem volt. Ez annyiból mindenképpen sajnálatos, hogy sokan eleve nem csökkentették az adóalapjukat a téves jogértelmezés miatt, vagy az adóhatóság állapította meg – mint utólag kiderült, tévesen – a csökkentés jogszerűtlenségét. Arról már nem is beszélve. hogy lehet, hogy szép számmal zárultak le olyan ellenőrzések ahol a vállalkozások által nem érvényesített adóalap korrekciót az adóhatóság nem „kifogásolta” meg és nem állapította meg a vállalkozás javára az ebből fakadó adófizetési kötelezettség csökkenést.
- Mivel foglalkozunk
- Kik vagyunk
- Blog, szakmai tartalmaink
