Összesen 106 bejegyzés
Mivel a magyarországi cégek is gyakran élnek a promóció különböző lehetőségeivel, nem árt alaposan utánajárni, egyes játékok szervezésénél milyen jogszabályi feltételeknek kell eleget tennünk. Korábbi bejegyzésemben a rendszeres ajándéksorsolásokat vettem górcső alá, alább pedig az egyéb sorsolásos játékokra vonatkozó szabályokat foglaltam össze.
TovábbSzerencsejáték szervező tevékenység kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Szerencsejáték Felügyeleti Főosztályának (SZEF) engedélyével folytatható, sorsolásos játék (ún. tombola),valamint ajándéksorsolásos akció azonban bejelentési kötelezettség teljesítése mellett is lebonyolítható. Fontos azonban, hogy nem minden promóció minősül ajándéksorsolásnak. Alább ezeket az akciókat, következő bejegyzésünkben pedig a sorsolásos játékokra, többek között a tombolára vonatkozó szabályokat veszem górcső alá.
TovábbE hónap végéig még szankciók nélkül van lehetőség az élelmiszerlánc-felügyeleti díj befizetésére és a bevallások benyújtására. Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj új keletű kötelezettség: 2012-től az élelmiszerlánc szereplői az eddigi állami költségvállalások mellett közvetlenül járulnak hozzá a felügyeleti költségek fedezéséhez is. A bevezetett felügyeleti díj fizetésére kötelezettek körének meghatározásakor a jogalkotó a nemzetgazdasági folyamatokra, illetve az érintettek közötti különbségek miatt az arányos teherviselésre próbált összpontosítani. Az élelmiszerlánc leegyszerűsítve az élelmiszernek az előállításától a forgalomba hozatalán át a végső felhasználóhoz való eljutását jelenti.
TovábbKözeledik a beszámolók közzétételének határideje. A vállalkozó azzal tesz eleget a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, ha a beszámoló elektronikus példányát - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó - független könyvvizsgálói jelentéssel, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti elektronikus űrlappal együtt a céginformációs szolgálatnak hibátlanul megküldi a kormányzati portál útján.
TovábbMár a kisebb cégeknek is ígéretes megoldás lehet az elektronikus számlázás – mint erre Komoly lehetőségeket rejt az elektronikus számlázás című bejegyzésemben is rámutattam -, ám kiemelkedő jelentősége van az e-számlák adminisztrációjának és archiválásának is. Az alábbi sorokban az ezzel kapcsolatos tudnivalókat foglalom össze.
TovábbBár immár nyolcadik éve, 2004 óta lehet Magyarországon elektronikus számlát kibocsátani, és az minden értelemben egyenértékű a papíralapú megoldással, továbbra is nagyon kevesen élnek e lehetőséggel. Annak ellenére is, hogy ez a megoldás a komoly költségcsökkenés mellett a számlaforgalom gyorsításával is segíti a vállalkozásokat.
TovábbIdén új szabályok léptek életbe az osztalékelőleg kifizetésére. A változás kifejezetten kedvező irányú, hiszen kevesebb adminisztrációval kerülhet sor az osztalékelőleg kifizetésére akkor is, ha a gazdálkodó szervezet tulajdonosai korábban, a beszámoló elfogadásakor nem szavaztak meg osztalékot, vagy valamiért utólag válik szükségessé az osztalék kifizetése.
Tovább2012. január 1-jével a jogszabályalkotók „megkönnyítették” a számviteli szolgáltatók életét. Idén már nem kell számolgatnunk, hogy mikorra esik a 90-ik, a 150-ik, illetve a 180-ik nap. Korábban a beszámoló elektronikus közzétételére kötelezett szervezetek részére az üzleti év fordulónapját követően 150 nap állt rendelkezésre a közzététel teljesítésére, a konszolidált beszámoló közzétételére kötelezett szervezetek részére pedig 180 nap. Ezeket a mérlegfordulónaptól számított közzétételi határidőket hónapokban kifejezett határidők váltották fel: sorrendben a 3. hónap, az 5. hónap, illetve a 6. hónap utolsó napja. Ez a határidő a naptári évvel megegyező üzleti évre vonatkozó éves beszámolók, egyszerűsített éves beszámolók, sajátos egyszerűsített éves beszámolók esetében: május 31.
Tovább2012. január 1-jétől a Céginformációs Szolgálat kizárólag a 12EB számú nyomtatványokat fogadja be. Ezeken a nyomtatványokon kell minden, kettős könyvvitelt vezető vállalkozásnak az üzleti év fordulónapjától számított 150 napon belül közzétételi kötelességének eleget tennie. Ez annyit tesz, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) által közzétett sablonokat használva elektronikus úton kell a vállalkozásoknak benyújtani az üzleti évről készült éves beszámolójukat, egyszerűsített éves beszámolójukat.
TovábbAz ma már mindenki számára közismert, hogy január elsejével az eddigi 25 százalékos áfakulcs 27 százalékra emelkedik. Az évből azonban még hátravan három hét, szakértőnk pedig összegyűjtötte, hogy mire érdemes odafigyelni a számlák kitöltésekor.
Tovább
