Kisebb adminisztrációs teher mellett fizethető ki az osztalékelőleg

Lássuk a részleteket! Abban idén sem következett be változás, hogy osztalékot a gazdálkodó által elkészített és a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, számviteli törvény szerint összeállított beszámoló alapján lehet fizetni. Osztalékelőleget eddig csak közbenső mérleg alapján lehetett kifizetni, amelyet kötelező könyvvizsgálat esetében a könyvvizsgálónak is jóvá kellett hagynia. A friss szabályváltozásnak hála azonban 2012-től a számviteli törvény szerinti beszámoló mérleg-fordulónapját követő 6 hónapon belül az adott évre szóló beszámoló alapján is lehet osztalékelőleget fizetni.

Az osztalék elsődlegesen a tárgyévi adózott eredményből származik. Amennyiben a társaság rendelkezik szabad eredménytartalékkal, akkor döntése alapján az adózott eredményt azzal kiegészítheti. A kifizethető osztalék maximális összege tehát az eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredmény.

Az osztalék kifizetés mértékét befolyásolja továbbá a számviteli törvény által definiált korlát. Maximális osztalékot a társaság legfőbb szerve akkor hagyhat jóvá, ha az osztalék figyelembevétele után a lekötött tartalékkal és az értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege (vagyis a korrigált saját tőke) nem csökken a társaság jegyzett tőkéje alá.

Amennyiben a tárgyévi adózott eredmény negatív, de a korábbi nyereséges évek felhalmozott eredménytartaléka fedezetet nyújt osztalékfizetésre, a korábban említett szabályok figyelembe vételével az osztalékfizetést jóvá lehet hagyni.

Az eredménykimutatásba az osztalékról szóló döntésnek megfelelően kell beállítani az értékeket: eredménytartalék-igénybevételként az eredménytartalékból az osztalékra igénybe vett összeget, jóváhagyott osztalékként az adózott eredmény és a figyelembe vett eredménytartalék együttes összegét. A mérleg szerinti eredmény nulla lesz, ha az adózott eredmény pozitív és a társaság eredménytartalékot is igénybe vesz az osztalékfizetéshez. Amennyiben az adózott eredmény negatív, és az eredménytartalék lesz igénybe véve az osztalékfizetéshez, akkor a mérleg szerinti eredmény a negatív adózott eredmény összegével fog megegyezni.

Osztalékelőleg a mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján is fizethető. Amennyiben az osztalékelőleg fizetése közbenső mérleg alapján történik, a közbenső mérlegben foglaltakat a közbenső mérleg fordulónapját követő hat hónapon belül lehet figyelembe venni. A számviteli törvény hatálya alá tartozó gazdálkodók esetében - betartva a gazdasági társaságokról szóló törvény osztalékelőleg szabályait is -, két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban - ha a társasági szerződés, alapszabály azt megengedi - osztalékelőleg fizetéséről lehet határozni. Ennek feltétele, hogy a számviteli törvény szerint készített közbenső mérleg alátámassza, hogy a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel.

A gazdasági társaságokról szóló törvény szerint kft-k esetében az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.