Összesen 105 bejegyzés
A megosztás módszerét, az adóelőleg és adó számításának menetét a vállalkozásnak írásban kell rögzítenie a későbbi ellenőrzések végett. Fontos, hogy a megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni , amelyik a székhely vagy bármelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne.
TovábbA legfontosabb a beszámoló közzétételét illetően, hogy a beszámoló ismételt, eltérő tartalommal történő közzétételére utólag nincs mód (2013. december 1- től hatályos rendelet). Ha a beszámoló hibás adatokat tartalmaz, akár a mérleg eredménykimutatás részében, akár a csatolt dokumentumokban, a javítására vagy ismételt közzétételére nincsen lehetőség. Helyesbíteni csak a számviteli törvényben foglaltak szerint a beszámolóban szereplő hibát a könyvelésben szükséges helyesbíteni. Aki a beszámolót közzé teszi, beküldi az Ügyfélkapun keresztül, fokozottan ügyeljen a beszámoló elkészítésekor az adatok, csatolt dokumentumok megfelelőségére. Célszerű a beküldésre előkészített nyomtatványt többször vagy több személy által ellenőrizni.
TovábbKözel 85 ezer bekötött online pénztárgép, 175 milliárd forint forgalomnövekedés a kiskereskedelmi szektorban, olvasható az NGM közleményében. 2012. októberében a kormány bejelentette, hogy elektronikus pénztárgéprendszert vezet be az adóbeszedés hatékonyságának növelése végett. Azóta eltelt több mint másfél év, de a rendszer még mindig gyermekbetegségeivel küzd.
TovábbA pénzbeli támogatások, juttatások alatt alapvetően a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (adott) támogatásokat, juttatásokat, véglegesen átvett (átadott) pénzeszközöket értjük.
TovábbAz Év végi céltartalékképzés 1. részét itt olvashatják. » A becslés módszertanával kapcsolatban a számviteli törvény nem ad támpontokat. Az elérhető információk alapján kell a lehető legjobb becslésre törekedni természetesen szem előtt tartva a költség-haszon összevetésének elvét. Ezek alapján tehát előfordulhat, hogy a képzett céltartalék és a ténylegesen realizált veszteség eltér egymástól. Az eltérés lehet negatív vagy pozitív irányban is.
TovábbAz év végi zárásnál meg kell vizsgálni, hogy a számviteli törvény szerint szükséges-e vagy lehetséges-e céltartalékot képezni. Az óvatosság számviteli elve alapján a tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség. Jelen blogomban az általános szabályokat mutatom be.
TovábbA tao törvény szerinti kapcsolt vállalkozásoknak a törvény 18. §-ban foglalt rendelkezései alapján a szokásos piaci ártól eltérő értéken megvalósult ügyleteik miatt a társasági adóalap korrekciót kell az adóév végén elvégezniük.
TovábbAz év elején ismét választ kell adnunk pár kérdésre a személyi jövedelemadó-bevallásunkhoz kapcsolódóan. Ennek során elsőként azt kell eldöntenünk, hogy mi magunk szeretnénk-e elkészíteni a bevallásunkat, vagy a jogszabály által felkínált munkáltatói, vagy adóhatósági segítséggel szeretnénk élni.
TovábbIsmét itt a beszámoló készítési időszak. Ehhez kapcsolódóan egy sokszor rosszul értelmezett, vagy néha elfelejtett témát fogok boncolgatni, a számviteli törvény által előírt leltározást, azaz a mérleg leltárral való alátámasztását.
TovábbA mérlegben a követelést addig kell kimutatni, amíg azt pénzügyileg, vagy egyéb módon (beszámítással, eszközátadással, váltóval) nem rendezték, illetve amíg azt el nem engedték, vagy behajthatatlan követelésként le nem írták.
Tovább
