1. Válás: együtt vagy külön?
Ünnepi dilemma: hogyan döntsük el, hogy a volt házastársak közösen ünnepeljenek-e a gyerekekkel, vagy külön-külön?
Nem létezik olyan bírósági iránymutatás, amely segítségül szolgálna annak eldöntéséhez, hogy az elvált szülők közösen, vagy külön-külön ünnepeljenek a gyerekekkel. Ezt a kérdést a körülmények mérlegelésével lehetséges eldönteni.
Mivel minden családban egyedi körülmények uralkodnak, a felelősségteljes szülőknek kell eldönteniük, hogy a gyermekek érdekében le tudnak-e közösen ülni az ünnepi asztalhoz, vagy sem.
A legfontosabb viszont, hogy amennyiben a közös ünneplés mellett döntenek, ne terheljék a gyermekeket saját párkapcsolati és családi problémáikkal, a kialakult körülményekhez mérten legyen „békés” az ünnep.
Tippek a békés kommunikációhoz és a gyerekek érzelmi biztonságának megőrzéséhez.
A gyermek megpróbál lojális maradni mindkét szülőhöz, ezért a legkellemetlenebb számára, ha jelenlétében a másik szülőről negatív kijelentéseket, szidalmakat kell hallania, illetve kérdéseket tesznek fel a másik szülővel kapcsolatban. Mindenkinek arra kell gondolnia, hogy a gyermekek az elszenvedői a felnőttek érzelmi válságainak, ezért nem szabad a negatív kommunikációval tovább terhelni őket.
Csak az a szülő vágjon bele a közös ünneplésbe, aki tiszteletteljesen tud viselkedni mind szülőtársával, mind a gyerekekkel szemben, e-nélkül igazi pokol lesz a várva várt ünnepi hangulat helyett.
2. Gyermekláthatás: kinek jár a karácsony?
Az ünnepi időszak aláthatási jogok szempontjából különleges.
A gyermek alapvető érdeke - ahogy erre a Kúria számos eseti döntésében rámutatott - hogy az elvált szülők gyermekének a különélő szülőjével a család szétesése után is a szeretetteljes, bensőséges érzelmi viszonya maradjon fenn. A gyermek külön élő szülővel való kapcsolattartásának joga nem az "általános" bírói gyakorlat merev alkalmazásával, hanem az adott ügy sajátosságainak figyelembevételével valósulhat meg.
A kapcsolattartás szabályozásánál a kettős ünnepet jogilag külön kell kezelni a téli szünettől, ilyen értelemben a kettős ünnep nem a téli szünet része.
Ennek szabályozására lehetőség van a peren kívüli megállapodás létrehozásánál, de a bírósági eljárásban is kiemelt szerepet kap a kettős ünnepek alatti kapcsolattartás rendezése.
Hogyan osszuk meg az ünnepi napokat úgy, hogy a gyerek érdekei kerüljenek előtérbe?
„Mindkét szülővel egyenlő idő”. Ez az alapvetőnek gondolt elvárás viszont csak abban az esetben valósulhat meg, ha a szülők ezt kivitelezni is tudják az ünnepek alatt. Ennek feltétele, hogy az ünnepek ne a gyermek utaztatásával teljenek. Amennyiben a szülők megfelelő távolságban élnek egymástól, meg tudják osztani a szentestét és a karácsony 2 napját, erre általában úgy kerül sor, hogy évenkénti váltásban a gyermek a december 24. estéjét és a karácsony első napját az egyik szülővel, második napját a másik szülővel tölti.
Mit tegyünk, ha vita alakul ki?
Elsődlegesen abból kell kiindulni, hogy van-e a szülők között végrehajtható megállapodás, vagy bírósági ítélet, mivel vita esetén ez lesz mérvadó. Amennyiben az elrendelt ünnepi kapcsolattartás elmarad, vagy meghiúsul, az illetékes Gyámhivatalhoz lehet fordulni, illetve az ünnepi kapcsolattartás szabályozásának hiánya esetén a bíróságtól lehet kérni a kapcsolattartás rendezését, akár ideiglenes intézkedés keretein belül.
3. Tartásdíj: sok vagy kevés?
Karácsony előtt sokan átértékelik a pénzügyi helyzetüket – a tartásdíj mértéke is szóba kerülhet.
A bíróság elvárása szerint a szülők megállapodása esetén is úgy kell meghatározni a tartásdíj mértékét – összegét -, hogy az időtálló legyen és ne kelljen minden körülményváltozás esetén a tartásdíj megváltoztatását kérni. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a szülők saját döntésük alapján ne tudnának változtatni a tartásdíjon, de ezt egymással szemben kikényszeríteni nem tudják.
Mikor indokolt a tartásdíj felülvizsgálata, és milyen lépéseket tehetünk?
Vannak olyan körülmények, amellyel még a legkörültekintőbb szülők sem tudnak számolni megállapodásuk megkötésekor, illetve a bíróság által megállapított tartásdíj alapjául szolgáló körülmények – így például a gyermek tényleges szükséglete is változhat. Az idő múlása az első olyan ok, amely alapot adhat a tartásdíj megváltoztatására, mivel pl. egy óvodás gyermek esetén megállapított tartásdíj már egészen biztos, hogy nem elegendő az iskoláskorúvá vált gyermek esetén. Ugyanígy változhat a szülők jövedelmi, vagyoni helyzete, körülményei, de akár a gyermek saját jövedelme is.
Ebben az esetben a feleknek meg kell próbálkoznia peren kívül megállapodni a tartásdíj változtatásában, ennek elmaradása esetén a bíróságtól lehet kérni a tartásdíj megváltoztatását, de csak azon körülmények lényeges megváltozása esetén, amely kiemelt érdeksérelmet okoz.
Válóperes ügyvéd segítségét kérem
4. Vagyonjogi szerződés: nem csak házasoknak!
Az ünnepi ajándékozás kapcsán könnyen felmerülhet a közös vagyon kérdése.
Enyém-Tied-Miénk. A rózsaszín ködben, egy kapcsolat kezdetén nem is gondoljuk, hogy a vagyoni kérdések milyen problémákat okoznak a későbbiekben egy kapcsolatban. A szülők – akik már több tapasztalattal bírnak és tisztán látják ennek nehézségeit – szokták figyelmeztetni gyermekeiket arra, hogy a vagyoni kérdésekkel igenis foglalkozni kell még a kapcsolat kezdetén.
Addig nem okoznak gondot a vagyoni kérdések, amig az élettársi kapcsolat, vagy a házasság fénykorát éli.
Ezzel a kérdéssel „békeidőben” kell foglalkozni, kész tények elé állni, mivel a kapcsolatok megromlásával a vagyonjogi kérdések is megoldhatatlan problémákat fognak okozni.
Mikor van szükség házassági vagyonjogi szerződésre, és hogyan védi mindkét fél érdekeit?
Más vagyonjogi szabályok érvényesek az élettársak és a házasságban élők esetén.
Tapasztalataink szerint viszont ezekkel a szabályokkal nincsenek tisztában a felek, főként az élettársak nem tudják, hogy az életközösség fennállása alatt önálló vagyonszerzők és nem fog közös vagyon keletkezni a kapcsolatuk alatt.
A legnagyobb meglepetések mégis a házasságkötés előtt élettársként együtt élő feleket szokta érni, mivel a házasságkötéssel a házasági vagyonjogi szabályok érvényesülnek az élettársi életközösség idejére is, azaz vagyonjogi szerződés hiányában a felek a megszerzett vagyonból fele-fele arányban részesülnek. A vagyonjogi szerződés kiszámíthatóságot ad, amennyiben a felek el akarnak térni a törvényes vagyonjogi rendszertől.
5. Öröklés és ajándékozás: év végi nagy döntések
Az idősebb generációk gyakran az ünnepek alatt döntenek arról, hogyan rendezik örökségüket.
Nagy dilemma elé állítja az embert annak eldöntése, hogy vagyonát éltében, vagy csak halála után engedje át hozzátartozóinak. Amennyiben egyértelmű, hogy a vagyon átszállására csak hagyaték formájában fog sor kerülni, érdemes elgondolkodni azon, hogy a törvényes öröklési szabályok érvényesülésével, vagy attól eltérő módon kíván rendelkezni az örökhagyó. Sokan nincsennek tisztában a törvényes öröklés szabályaival sem, ezért elsődleges ennek megismerése. Eltérő rendelkezést végrendelet formájában lehet tenni, de ennek elkészítésekor is célszerű speciális szakértelemmel bíró személy (ügyvéd, vagy közjegyző) jogi segítségét kérni. Amennyiben elkészült a végrendelet, biztosítani kell annak érvényre jutását is, ezért érdemes elhelyezni a végrendeletek országos nyilvántartásában.
Ajándékozási szerződések és végrendeletek: mikor, miért és hogyan érdemes ezeket elkészíteni?
Az ajándékozás az ajándékozó életében, míg a végrendeleti juttatás a végrendelkező halála esetére szól. Az ajándékozás természetéből adódóan egy ingyenes juttatás, a végrendelettel pedig rendelkezni lehet a halál esetére szóló juttatásokról. A mikor kérdésre egyszerű a válasz: amikor elérkezettnek látja az időt arra, hogy ajándékozzon, vagy gondoskodjon végrendeletének elkészítéséről. A „hogyan” kérdés megválaszolását érdemes kellően körbejárni, ugyanis nem mindegy ki-kinek és mit ajándékoz, mivel bizonyos személyi körökben és ajándékok esetén írásbeli formakényszer van, ingatlanok esetében pedig olyan okiratot kell készíteni, amely a földhivatali nyilvántartásban történő átvezetésre is alkalmas.
Végrendelet készítésnek több fajtája is lehetséges, akár magánokiratban, akár közokiratban, viszont az érvényes végrendeletnek szintén alaki és tartalmi követelményei vannak, ezért érdemesebb ügyvéd vagy közjegyző bevonásával elkészíteni.
Örökléssel kapcsolatos kérdésem van
6. Családi cégek és öröklési tervezés
A családi vállalkozások esetében az öröklés megtervezése kritikus fontosságú.
A bevált hazai gyakorlat szerint a mamutcéggé fejlődött családi vállalkozásnak egyedüli alapítója egyben az egyedüli vezetője is. Gondoljunk bele, mekkora problémát tud okozni, ha a vállalkozás minden gazdasági, termelési mozzanatát egyszemélyben ismerő cégtulajdonos/cégvezetővel történik valami, ami akadályozza a munkavégzésben, egyben a cégirányításban, döntések meghozatalában. Ki fogja átvenni a helyettesítését?
Hogyan fog tovább működni a cég, egyáltalán túl fogja-e élni a cég az egyszemélyes vezető/tulajdonos kiesését. Ezen kérdések megválaszolására fel kell készülni, mivel a legnagyobb céget is romba döntheti, ha „lehullik” a feje.
Hogyan készítsünk olyan végrendeletet, amely biztosítja a cég stabilitását és az örökösök közötti egyensúlyt?
Professzionális szakemberek bevonásával. Mit is ér egy jól megfogalmazott, érvényes végrendelet, ha a hagyaték egy hozzá nem értő személy kezében összpontosul. Közel sem biztos, hogy a családi vállalat irányítására találunk megfelelő ambícióval rendelkező örököst, illetve családon belüli személyt, viszont egy megfelelő szakmai kompetenciával bíró, felkészült team segíthet az örökösök életszínvonalának fenntartásában akként, hogy a családi cég is jó kezekbe kerül, az örökös rendelkezéseinek megfelelően. Kellő időben és megfelelő mérlegeléssel kell felkészülni a cég átörökítésére.
RSM Vagyon és család - szakértő segítségét kérem
7. Vagyonmegosztás bonyolultabb helyzetekben
A nagyobb vagyonnal rendelkező családok esetében a válás és vagyonmegosztás még összetettebbé válhat.
Ennek tipikus példája a családi vállalkozás szétesése a vagyonmegosztás következtében.
Amennyiben a családi vállalkozás tulajdonosai a házastársak, válás esetén óhatatlanul merül fel a kérdés: mi legyen a közös céggel?
Természetesen vannak olyan házastársak, akik ebben meg tudnak egyezni, de jellemzően megindul a harc a kirívóan magas életszínvonalat biztosító közös cég kisajátításáért. Számtalan kérdés nehezíti a szétválást: mennyit ér a cég? egyáltalán közös-e a cég? mi legyen a felhalmozott osztalékkal? hogyan számoljunk el a cégértékkel? Kivétel nélkül azt tanácsoljuk, hogy ezekre a kérdésekre csak szakértők bevonásával adjanak, illetve fogadjanak el válaszokat, mivel ezek még a szakemberek és adott esetben a bíróság számára is nehezen megválaszolhatóak.
Cégtulajdonosoknál és vállalatvezetőknél külön figyelmet kell fordítani a céges vagyon és a személyes vagyon szétválasztására.
Nem kizárólag a felelősségi kérdések miatt kell elválasztani a céges vagyont a magánvagyontól, ezt az átláthatóság és az elszámolhatóság is megköveteli.
Számtalanszor fordul elő válás és vagyonmegosztás esetén, hogy a házasfelek minden vagyona a cégben került feltüntetésre: az ingatlanok, a nyaraló, a járművek, és valamennyi vagyontárgy.
Vagyonmegosztás esetén a házasfelek nem tudnak egy rajtuk kívül álló 3. jogi személy tulajdonát képező vagyonelemek tulajdoni sorsa felől „osztozkodni”, mivel ez komoly adójogi terheket von maga után.
Hogyan biztosítható, hogy a cég zavartalanul működhessen a válás ellenére is?
Kellő előrelátással elkerülhetőek a cég működésében beálló zavarok válás, illetve vagyonmegosztás esetén is. Vagyonjogi szerződésben a házasfelek még a házasság fennállása alatt tudnak rendelkezni a cég tulajdonlásáról válás esetén, de a társasági szerződésekben is történhetnek erre való rendelkezések, elővásárlási jogról, stb. Az sem mindegy, hogy a cégben kizárólag a házasfelek rendelkeznek üzletrésszel, vagy rajtuk kívülálló személyek is, mivel ez esetben ők is elszenvedői lehetnek a házasfelek válásának.
8. Külföldön élő családtagok és nemzetközi családjogi kérdések
Vagyonos családoknál és cégvezetőknél gyakori, hogy a családtagok más országokban élnek.
Kiemelkedő problémaként jelentkezik, ha eltérő állampolgársággal rendelkező felek házasodnak össze és a házasságkötésük időpontjában még azt sem tudják megjelölni, hogy mely országban (ez lehet akár a saját hazájukon kívül eső 3. ország is) fognak letelepedni, életvitelszerűen tartózkodni.
Az államonként eltérő vagyonjogi szabályozás vagyonmegosztás esetén újabb problémákat és kiszámíthatatlanságot eredményez.
A házastársaknak vagy a jövőbeni házastársaknak lehetőségük van kiválasztani a szokásos tartózkodási helyük jogrendjét, vagy pedig az egyik vagy mindkét házastárs állampolgársága szerinti ország jogát a házassági vagyonjogi rend megválasztásakor.
Nemzetközi válások, vagyonmegosztás, illetve külföldi ingatlanok és cégek kezelése jogi szempontból.
A házastársak vagyonjogi igénye elbírálásának helyét, a joghatósági kérdéseket és az alkalmazandó jogot nem a vagyontárgy fellelhetőségi helye fogja meghatározni. A házasfelek között létrejött házassági vagyonjogi szerződésben meghatározott házassági vagyonjogi rendszerre alkalmazandó jogrendszer hatálya alá tartozó valamennyi vagyontárgyra alkalmazandó, függetlenül a vagyontárgyak fellelhetőségi helyétől, ekként a felek házassági vagyonjogi szerződése – a rendelkezésük szerint - valamennyi ingó-, és ingatlan vagyon jogi sorsára kiterjed.
Milyen előnyökkel járhat egy előre megkötött házassági vagyonjogi szerződés?
Egy házassági vagyonjogi szerződés az általánosan elterjedt nézettel szemben nem csak akkor segíti a feleket, ha véget ér a kapcsolatuk.
Kifejezetten hasznos lehet, ha egy aktív házasságban az egyik fél fokozott pénzügyi kockázatnak teszi ki magát, például cégvezetőként a magánvagyonával is felelnie kell szakmai döntésekért vagy egy nagyobb hitelt vesz fel.
Kiemelten ajánljuk olyan ügyfelek számára, akik jelentős vagyonnal-, illetve jövedelemmel rendelkeznek, akik élettársi kapcsolatból házasodnak, illetve azon újra házasodóknak, akiknek gyermekei vannak.
Békés ünnepek jogi viták nélkül
Néhány praktikus tanács a családi feszültségek megelőzésére.
Az ünnepeknek azt a célt kell szolgálnia, hogy megpihenjünk és szerető környezetben töltsük az év utolsó napjait. Mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy ezekre a napokra félretegyük a „játszmákat”, az egónkat, a vélt, valós sérelmeinket és csak arra koncentráljunk, hogy „békés” legyen az ünnep a szeretteink közelségében.
A legfontosabbak: a gyerekek!
Minden a gyerekekért van, kell legyen, csak néha elfelejtjük a rohanó világban, aminek a gyerekek a legnagyobb vesztesei. Óvjuk meg a vitáktól a gyerekeket, legalább az ünnepek alatt, mutassunk meg nekik, hogyan kellene „felnőtt módra” viselkedni.
