Egy házassági életközösség megszűnésekor a házasfelek tisztában vannak azzal, hogy a bíróságtól kell kérni a házasság felbontását, melynek úgynevezett járulékos kérdései is vannak, mint a kiskorú gyermek szülői felügyeleti jogának gyakorlása, a különélő szülő gyermekkel történő kapcsolattartásának szabályozása, a gyermektartásdíj összegének meghatározása, valamint a lakáshasználat rendezése. Hogyan zajlik mindez, ha élettársak „válásáról” van szó?
1.Mi a feltétele az élettársi kapcsolat/élettársi életközösség megállapításnak?
Ahhoz, hogy az élettársakra vonatkozó jogi szabályok alkalmazásra kerüljenek, meg kell állapítani az élettársak életközösségének fennállását.
Ugyanis nem minden élettársi kapcsolatnak gondolt kapcsolat fel meg a jogszabályi előírásoknak és a bírósági gyakorlat által kialakított, élettársi életközösség megállapításához szükséges feltételeknek.
Az élettársi kapcsolat lényege maga az életközösség, amely a közös háztartásban történő együttélést, a gazdasági és érzelmi közösséget jelenti.
Az élettársak vagyoni viszonyaira vonatkozó szabályok alkalmazására azonban csak akkor kerülhet sor, amennyiben a felek közötti gazdasági közösség is megállapítható. Ennek feltétele, hogy az élettársak nem csak egy-egy vagyontárgy megszerzésében, vagy a hétköznapi kiadások finanszírozásában működnek együtt, hanem a gazdasági tevékenységüket meghatározó célkitűzéseik az életközösség egész tartama alatt közösek, ennek eléréséhez pedig teljes körű együttműködést tanúsítanak, a jövedelmeiket közös céljaik érdekében – a pénzkezelés módjától függetlenül – együttesen használják fel .
2. Élettársak válása esetén hogyan alakul a kiskorú gyermekek szülői felügyeleti joga, a kapcsolattartás és a tartásdíj?
A megszűnt élettársi kapcsolatok esetében is szükséges rendelkezni a volt élettársaknak, mint szülőknek a kiskorú gyermekekről, így rendezni szükséges a szülői felügyeleti jog gyakorlását, korábbi elnevezésén: a gyermek elhelyezését, a kapcsolattartást és a gyermektartást. A volt élettársak között ezen kérdésekben megállapodás is létrejöhet, melyre a bíróság jóváhagyását kérhetik. Megállapodás hiányában a fenti kérdések rendezésére bírósághoz fordulhatnak. A peres eljárásban a bíróság fogja meghatározni a szülői felügyeleti jog gyakorlását, melyet az egyik élettárs kizárólagosan, de a felek együttesen is gyakorolhatják. Ebben az esetben a különélő szülővel történő kapcsolattartás és a fizetendő gyermektartásdíj összegszerűségének meghatározása is a bíróság feladata marad .
3. Milyen vagyonjogi szabályok vonatkoznak az élettársakra?
A házastársakra vonatkozó közös – a házastársakat 50-50%-ban megillető - szerzési vélelemtől eltérően, vagyonjogi szerződés hiányában az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők, az életközösség megszűnésekor az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását követelhetik, amibe nem számít bele bármelyik élettárs különvagyona.
Különvagyonnak minősül:
- az életközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy,
- az életközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás,
- az élettársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díj,
- az élettárs személyét ért sérelemért kapott juttatás,
- a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy,
- a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.
Az élettársak – élettársi kapcsolatuk megszűnésekor meglévő – vagyonáról azt kell vélelmezni, hogy az megosztandó vagyonszaporulat és ezzel szemben a különvagyoni jelleg bizonyítása azezt állító élettársat terhel i .
4. Milyen mértékben részesülnek az élettársak a megosztandó vagyonból?
Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában illeti meg részesedés.
A szerzési arány számításánál az élettársak – életközösség fennállása alatt – befolyt jövedelme lesz a mérvadó, viszont ezen túlmenően a szerzésben való közreműködésnek minősül a háztartásban, a gyermeknevelésben és a másik élettárs vállalkozásában végzett munka is.
Ez azt jelenti, hogy a jövedelemmel nem rendelkező, de az élettársak közös gyermekeit nevelő, a háztartást vezető, vagy a másik élettárs vállalkozásában ellentételezés (munkabér, jövedelem) nélkül munkát végző élettárs oldalán is kimutatható szerzésben való közreműködés.
5. Hogyan történik az élettársak vagyoni igényeinek érvényesítése?
A volt élettársak vagyoni igényeiket peren kívüli megállapodás keretein belül is rendezhetik, amennyiben a „vagyon”, azaz a vagyonszaporulat – megosztása körében egyezségre tudnak jutni.
Mindaddig, amíg az élettársak vagyoni kérdéseikben megállapodásra törekednek, a kölcsönös engedmények és méltányosság is szerepet tud játszani és nem szükséges matematikai pontossággal meghatározni az élettársak szerzésben való közreműködésének arányát, kiszámolni a gyermeknevelésben, háztartásban, illetve a másik házastárs vállalkozásában végzett munka „értékét”.
Amennyiben az élettársak vagyoni igényeiket peren kívüli megállapodással nem tudják békés úton rendezni, kénytelenek lesznek a bírósághoz történő keresetlevél benyújtásával peres eljárást kell kezdeményezni.
A keresetlevélben pontosan meg kell határozni az élettárs(ak) életközössége kezdetekor fennálló vagyoni helyzetét – ezt vagyonleltár elkészítésével lehetséges előterjeszteni – majd záró leltárat is kell készíteni, amiben az életközösség megszűnésének időpontjában fennálló vagyoni helyzet kerül rögzítésre, megjelölve az élettárs(ak ) vagyonszaporulatát, a szerzési arányokat.
A peres eljárásban a másik fél vitatása esetén a bíróság elsődleges feladata az élettársi életközösség fennállásának és időtartamának megállapítása. Ezt követően kerülhet sor a szerzési arány megállapítására, majd mindkét élettárs vagyonából meg kell határozni a vagyonszaporulatot és a szerzési arány alapján az élettársakat a vagyonszaporulatból megillető összeget, mint kötelmi igényt .
6. Ki maradjon az élettársak által közösen használt lakásban?
A felek az ingatlan tulajdonától, használati címétől függetlenül jogosultak maguk dönteni arról, hogy melyik élettárs maradjon az utoljára közösen használt ingatlanban. Az sem kizárt, hogy az egyik élettárs saját tulajdonú ingatlanának használatát átengedje a volt élettárs és a közös gyermekek részére, amennyiben lakhatásuk csak így megoldott.
A felek megállapodásának hiányában, kérelemre kerülhet sor a lakáshasználat bírósági rendezésére, de csak abban az esetben, amennyiben a felek legalább egy évig élettársként együtt éltek, és van közös gyermekük, ugyanis a közös kiskorú gyermek védelme indokolja, hogy a közös otthon használata a felbomló kapcsolat esetén a lakáshasználat bírói úton rendeződjék.
7. Létezik-e élettársi tartási kötelezettség?
A volt élettársától élettársi tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani. Ennek feltétele, hogy az életközösség legalább 1 évig fennállt és a kapcsolatukból gyermek is született. Az élettársi tartást akár egyszeri pénzösszeg megfizetésével, illetve vagyontárgy juttatásával is megváltható.
Például, amikor a rászoruló fél élettársi tartásként egy ingatlant kap a volt élettársától a fizetési kötelezettsége megváltásaként, de ebben az esetben a tartásra szoruló élettárs a későbbiekben nem léphet fel tartási igénnyel volt élettársával szemben.
Élettársakkal kapcsolatos kérdésem van
8. Mi történik a cégvagyonnal az élettársi kapcsolatban?
Az élettársi életközösség megszűnését követően az élettársak által közösen alapított és működtetett cég, mint megosztandó vagyon - a házastársak közötti vagyonmegosztáshoz hasonlóan - kiemelt problémát okoz az élettársi vagyonjogi igények érvényesítése körében. Még a házastársak esetében is – ahol a szerzési arány a törvényi vélelem alapján egyenlő, 50-50%-os arányban állapítható meg – igazi kihívást jelent a közös vagyonnak számító cég „megosztása”, tulajdoni sorsa, elszámolása, tovább működtetési feltételeinek meghatározása.
Családjogi ügyvédként tanácsoljuk, hogy az élettársak még az élettársi életközösség fennállása alatt rendelkezzenek a közös céget érintően kérdésekről, kizárva ezzel annak lehetőségét, hogy a későbbiekben a közös cég a felek megszűnő kapcsolatának „áldozatává” váljon .
9. Köthetnek az élettársak vagyonjogi szerződést?
A vagyonjogi bizonytalanságok elkerülése érdekében – a házastársakhoz hasonlóan – lehetősége van az élettársaknak is arra, hogy az életközösség fennállásának idejére vagyoni viszonyaikat vagyonjogi szerződéssel szabályozzák . Ezzel el lehet kerülni a vagyon tekintetében esetlegesen kialakuló későbbi jogvitákat, valamint jelentősen megkönnyíti a vagyon megosztását. Vagyonjogi szerződésben az élettársak szabadon rendelkezhetnek jövedelmeik kezeléséről, felhasználásáról, a kizárólagos tulajdonukat képező, illetve kizárólagos és közös tulajdonba kerülő vagyonelemekről .
10. Hogyan zajlik az élettársak egymás utáni öröklése
A házastársakkal ellentétben az élettársak nem egymás törvényes örökösei, így a túlélő élettársat az elhunyt élettárs után nem illeti meg minden vagyontárgyból egy gyermekrész, illetve az utolsó közös lakhelyük feletti haszonélvezeti jog, leegyszerűsítve: a túlélő házastárs az elhunyt élettársa után nem örököl, csak abban az esetben, ha az örökhagyó végintézkedésében rendelkezett az élettárs javára történő öröklésről.
Ennek hiányában ugyanis a törvényes öröklési rend szabályai érvényesülnek, így például, amennyiben az örökhagyónak az élettársi kapcsolatot megelőző házasságából gyermeke származott, a gyermek lesz az egyedüli örökös az élettárs viszont semmit sem örököl .
Családjogi, válóperes ügyvédként minden ügyfelünknek azt tanácsoljuk, hogy még az élettársi életközösség fennállása alatt keressen fel egy családjogi ügyvédet, akinek segítségével a jövőben elkerülhetők a felek között a parttalan viták és elmélyülő konfliktusok.
Az RSM családjogi ügyvédei komplex szakmai támogatást nyújtanak mind vagyontervezés, mind vagyonjogi szerződések létrehozásában, a válófelek közötti egyeztetések és egyezségek létrehozásában, megállapodások elkészítésében, okiratba foglalásában, élettársi vagyonjogi igények érvényesítésében.
