- Mivel foglalkozunk
- Kik vagyunk
- Blog, szakmai tartalmaink
Családjogi ügyvédeink az RSM Vagyon és Család szolgáltatásainak körében a legmagasabb szakmai szinten segítik ügyfeleinket öröklési jogi kérdések és problémák teljes körében.
Öröklési jogi szolgáltatási területünkön belül családjogi ügyvédeink többek között az alábbi feladatokat látják el:
Öröklési jogi szakértőink - az öröklési jog szabályait alapvetően meghatározó Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény előírásai alapján - különös figyelmet fordítanak ügyfeleink – haláleset előtti – tájékoztatására és a hagyaték átadásának megtervezésére, beleértve az öröklés tervezéssel, törvényes öröklés szabályaival kapcsolatost tájékoztatást.
Az élettársi kapcsolatok és mozaik családok elterjedése miatt fontos szerepet kapott a házastárs öröklése mellett az élettársak öröklésével kapcsolatos tanácsadás, csak úgy, mint az örökhagyó tartozásainak öröklésével vagy a kiskorú öröklésével összefüggően felmerülő kérdések megválaszolása.
Közreműködünk a végintézkedés/végrendelet elkészítésében, felülvizsgálatában, letétbe helyezésében. Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet.
Tekintettel arra, hogy végrendelkezni közvégrendelettel (közjegyző által készített végrendelettel) vagy írásbeli magánvégrendelettel lehet (szóbeli végrendelkezésnek pedig csak törvényben meghatározott esetben van helye) ügyvédeink elsősorban írásbeli magánvégrendelet elkészítésében vesznek részt.
Bár kézzel írott magánvégrendeletet az örökhagyó egyedül, saját maga is készíthet, annak érvényességéhez elengedhetetlen a törvényben meghatározott szigorú alaki feltételeknek való megfelelés.
Amennyiben érvényes végrendeletet szeretne készíteni, javasoljuk, hogy az interneten elérhető – és számos hiányossággal rendelkező – végrendelet minta alkalmazása helyett keresse fel ügyvédeinket, akik közreműködnek, abban, hogy a végintézkedés mind az örökhagyó akaratának, mind az alaki követelményeknek megfeleljen. Igény esetén segítséget nyújtanak a végrendeletek országos nyilvántartásába történő letétbe helyezésében, annak érdekében, hogy az örökhagyó halálakor a közjegyző biztosan értesüljön a végrendeletről.
Végrendeleten kívül ügyvédeink vállalják
Jogi képviselet hagyatéki (póthagyatéki) eljárás vagy hagyatéki per során a 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról előírásainak megfelelően.
Bár a közjegyző előtti hagyatéki eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, mind az öröklésben érdekeltek, mind az örökösök érdeke, hogy a jogaikat a hagyaték átadása előtt megismerjék és érvényesítsék igényeiket, legyen szó:
Családjogászaink mind előzetes tanácsadással, mind a jogi képviselet ellátásával segítik ügyfeleinket akár már a közjegyzői eljárásban (a hagyatéki tárgyalásokon) is.
Támogatást nyújtanak emellett
Családjogi ügyvédeink , segítenek eligazodni az öröklési jog összetett kérdéseiben. Komplex szakmai kérdéseivel kérjük keresse fel családjogi ügyvédeinket / öröklési jogi szakértőinket!
Alapvetően az öröklési jogban kétféle módon történhet az öröklés. Egyrészt az örökhagyó végintézkedéssel maga is dönthet az öröklésről. Amennyiben ezzel a lehetőségével nem él, hatályos jogunk alapján az öröklés a törvényes öröklés szabályai szerint történik. A törvényes örökösök elsődlegesen az örökhagyó gyermeke(i) (az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymást között egyenlő részekben a kiesett gyermekei örökölnek). Leszármazók mellett törvényes örökösnek minősül az örökhagyó házastársa, illetve – törvényben meghatározott feltételek, azaz leszármazók, hiányában, vagy kiesése esetén – az örökhagyó felmenői (szülei, nagyszülei, stb.),illetve oldalági rokonai.
Hatályos jogunk nem követeli meg az ügyvédi ellenjegyzést a végrendeletek érvényességéhez, az örökhagyónak lehetősége van saját kezűleg vagy más által írt írásbeli magánvégrendeletet készíteni. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy az írásbeli magánvégrendelet érvényességéhez a törvény szigorú alaki feltételeket ír elő. Erre tekintettel javasoljuk, hogy végrendeleteik elkészítéséhez vegyék igénybe ügyvédjeink segítségét, ugyanis sok esetben fordul elő, hogy a végrendelet olyan súlyos alaki vagy tartalmi hibában szenved, ami végül érvénytelenséghez vezet.
Azáltal, hogy az örökhagyó végintézkedéssel szabadon dönthet az öröklés menetéről, azaz meghatározhatja az örököseit, adott esetben kizárhatja a törvényes örököseit az öröklésből, hátrányos helyzetbe hozva így a törvényes örököseit. Jogunk éppen ezért a kötelesrész intézményén keresztül részesíti védelemben az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, akiket kötelesrész illet meg, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örökösei vagy végintézkedés hiányában azok lennének. Fontos megjegyezni, hogy a kötelesrész egyrészt a jogosultakat megillető igény, azaz nem törvény alapján automatikusan „járó rész”, valamint, hogy a kötelesrész iránti igény öt év alatt évül el. A kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha ők az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örökösei vagy végintézkedés hiányában azok lennének.
Abban az esetben, ha a hagyaték csak tartozásokból áll, illetve amennyiben a hagyatéki vagyon értékét meghaladja, az örökösöknek érdemes élni az örökség visszautasításának jogával. Ebben az esetben azon örökös, aki az örökséget teljes egészében visszautasította, kiesik az öröklésből. Tekintettel arra, hogy az örökhagyó után a hagyatéka, mint egész száll át az örökösökre – azaz a hagyatékban a vagyon és a tartozások egymástól nem elválaszthatóak – az örökös visszautasítása egyrészt végleges, másrészt a visszautasítás csak a teljes örökségre vonatkozhat, így mind a tartozásra, mind – az esetlegesen meglévő – vagyonra vonatkozik.
Fontos, hogy az élettárs is örökölhet az örökhagyó után, azonban csak akkor, ha az örökhagyó végintézkedésében rendelkezett az élettárs javára történő öröklésről. Ennek hiányában ugyanis a törvényes öröklési rend szabályai érvényesülnek, amelyek alapján azonban az élettárs nem örököl az örökhagyó után. Az élettársak emellett vagyoni viszonyaikról élettársi vagyonjogi szerződésben is rendelkezhetnek.
Eltérő rendelkezés hiányában a bankszámlán lévő pénz esetében is ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a hagyaték más elemei tekintetében, így a végintézkedésben nevezett személy(ek) vagy a törvényes örökös(ök) öröklik az örökhagyó bankszámláján lévő pénzt. Abban az esetben azonban, ha az örökhagyó még életében megjelölt a bankszámlája vonatkozásában haláleseti kedvezményezettet a számlát vezető pénzintézetnél, úgy a haláleseti rendelkezéssel érintett számla és a rajta elhelyezett pénzösszeg nem kerül be a hagyatéki eljárásba, hanem közvetlenül az örökhagyó által megjelölt kedvezményezett részére fizetendő ki a bank által. Tekintettel arra, hogy a hagyatéki eljárás akár hónapokig is eltarthat, kifejezetten javasolt haláleseti kedvezményezettet megjelölni, hiszen a kedvezményezettnek ebben az esetben nem kell megvárnia a hagyatéki eljárás befejezését, attól függetlenül rendelkezésére áll a számlán meglévő összeg.
Termőföldet - a hagyaték többi tárgyához hasonlóan - végintézkedés vagy törvényes öröklés útján szerezheti meg az örökös. Termőföld öröklésekor többletszabályok és korlátok érvényesülnek, amennyiben az végintézkedés keretében történik. Így az örökös végintézkedés esetében csak akkor örökölheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha földművesnek minősül és az örökléssel együtt a háromszáz hektár maximumot nem lépi túl a saját termőföld vagyona, vagy, amennyiben nem minősül földművesnek, az egy hektárt. Fontos, hogy a végintézkedés ellenére az abban szereplő örökösökre sem vonatkoznak a korlátozó szabályok, ha végintézkedés hiányában törvényes örökösök lennének, vagy más törvényes örökösök kiesése estén azzá válhatnának.
Kizárás esetén az örökhagyó a törvényes örökösét végintézkedéssel kizárhatja a törvényes öröklésből, akár azáltal, hogy nem tesz említést végrendeletében a törvényes örökösről. Ugyanakkor, a kötelesrészre jogosult örököst csak a kötelesrészt meghaladó törvényes öröklésből lehet érvényesen kizárni, így a kötelesrészi jogosultsága megmarad. Kitagadás esetében azonban nem csak az az örökléstől esik el a kitagadott személy, de még a kötelesrészre való jogosultsága is megszűnik. Míg a kizárásról az örökhagyó szabadon dönthet és ezen döntését indokolnia sem kell, addig egy örököst (kötelesrészre jogosultat) kitagadni csak törvényben meghatározott okok alapján lehet, például, ha az örökös az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követ el, vagy erkölcstelen életmódot folytat stb.
Az öröklési sorrend a törvényes öröklés esetében releváns, a törvény meghatározza, hogy kik és milyen sorrendben tekinthetőek törvényes örökösöknek. Az örökhagyó után elsősorban az örökhagyó leszármazói örökölnek (egymás között egyenlő arányban). Amennyiben az örökhagyónak házastársa is van, úgy ő a leszármazókkal egy sorban jogosult öröklésre, amennyiben leszármazók nincsenek, akkor pedig a házastárs öröklésjogi helyzete attól is függ, hogy az örökhagyó szülei még élnek-e . Ha az örökhagyónak nincs se leszármazója, se házastársa helyükön az örökhagyó szülei, illetve az öröklésből kiesett szülő helyén annak leszármazói örökölnek. Amennyiben itt sem találunk örököst, akkor az örökhagyó nagyszülei, majd dédszülei örökölnek hasonló módon. Végezetül örökös hiányában az állam örököl az örökhagyó után.
