A határon átnyúló házasságok (vegyes házasságok, külföldi elemet is tartalmazó házasságok) felbontásásának gyermekelhelyezési és tartási kérdéseinek (jogi nyelvezetben: külföldi elemet is magában foglaló családjogi kérdéskörök) összetettsége miatt néhány alapvető jogi kifejezés tisztázására van szükség.
Vegyes házasság felbomlása: hol indítható meg az eljárás? - Joghatóság kérdése
Egy bíróságnak a hozzá beérkező – külföldi elemet is tartalmazó – családjogi kérelmek esetében először azt kell megállapítani, hogy jogosultsággal rendelkezik-e az eljárás lefolytatására, ennek végeredményeként: döntéshozatalra. A magyar bíróságnak a külföldi elemet is magában foglaló családjogi ügyek esetén elsődleges azt kell tisztáznia, hogy joghatósággal bír-e, azaz eljárhat-e az érintett kérdés elbírálásában. Ennek eldöntésére nemzetközi egyezmények, Európai Uniós-, Nemzetközi Magánjogi-, és a hazai jogszabályok adják meg a választ.
Tapasztalatunk szerint az uniós jogforrások és a belső jogszabályok között hiányzik az összhang, így számos esetben még a bíróságoknak is nehézséget okoz a joghatósági kérdésben állást foglalni.
Melyik ország jogát alkalmazza az eljáró bíróság? – Jogalkalmazás kérdése
A külföldi elemet is tartalmazó családjogi kérdésekben eljáró bíróság részéről eldöntendő második kérdés: melyik állam – ország – jogát alkalmazza a bíróság az eljárás alatt.
Vegyes házasságok családjogi kérdései – szokásos tartózkodási hely
Tisztáznunk kell azt is, hogyan határozható meg ezen perek egyik kardinális kérdése: a szokásos tartózkodási hely.
A szokásos tartózkodási hely – mely a gyermekekkel összefüggésben felmerülő döntésekben kap kiemelt jelentőséget – nem azonos sem az állandó lakhellyel, sem az állampolgársági ország helyszínével. Nagyon sok eljárásban hosszas bizonyítás alapján lehet a szokásos tartózkodási helyet meghatározni, melyik az a hely, ahol az eljárással érintett személy életvitelének - az adott jogviszony összes körülményéből megállapíthatóan - tényleges központja van; melynek meghatározásakor az érintett szándékára utaló tényekre is figyelemmel kell lenni.
Ez különösen nehéz egy kiskorú gyermek esetén, akinek „szokásos tartózkodási helyét” a szülők együttesen, vagy külön határozzák meg, adott esetben a gyermek érdekének figyelembevétele nélkül.
A magyar bíróságnak a Brüsszel IIa. * rendelet alapján kell megvizsgálnia, hogy magyar vagy más tagállami bíróságnak van-e joghatósága, és csak nemleges válasz esetén kerülhet sor a magyar jog alkalmazására, akár házassági perről van szó, akár szülői felelősség az ügy tárgya.
Tekintettel arra, hogy hazai jogunkban irányadó eljárásjogi törvény szerint a bontóper nem kapcsolható össze a vagyonjogi perrel, egy külön blogbejegyzésben tárgyaljuk a házassági vagyonjogi perek megindításának lehetőségét hazánkban.
Vegyes házaspárok válása – hogyan zajlik?
Melyik bíróság járhat el vegyes házaspárok válása esetén?
A joghatósági kérdésben irányadó Brüsszel IIa. rendelet a házassági ügyekre vonatkozó joghatóságot alternatívan a szokásos tartózkodási helyhez, illetőleg kisebb súllyal az állampolgársághoz köti. Magyar bíróság akkor rendelkezik joghatósággal vegyes házassági ügyekben, ha a házastársak egyike magyar állampolgár.
Magyar állampolgár házasságának felbontás során a magyar bíróság vagy más hatóság minden esetben eljárhat. Ez a joghatóság a bontóperben kizárólagos, ha csupán egyikük ren-delkezik magyar állampolgársággal és ennek a házastársnak belföldön van mind a lakóhelye, mind a szokásos tartózkodási helye.
Előbbiek alapján külföldön élő magyar állampolgárok, valamint Magyarországon élő magyar állampolgár-külföldivel kötött házasságának felbontását lehet kérni a magyar bíróságtól, ez viszont kizárólag a házasság felbontására – de annak járulékos kérdéseire, mint a kiskorú gyermek felügyeleti jogának rendezésére nem minden esetben terjed ki.
Melyik ország jogszabályát alkalmazzák vegyes házaspárok válásakor?
Az ún. Róma III. rendelet** határozza meg, hogy a bontóperben eljáró bíróságnak mely ország jogát kell alkalmazni.
Megjegyezzük, hogy az alkalmazandó jog nem csak EU tagállami országok joga lehet, akár 3. országok joga is alkalmazásra kerülhet a bírósági eljárásban.
A házastársak a bontóperben maguk választhatják meg az alkalmazandó jogot, azaz mely ország bontóperre vonatkozó jogi szabályozását kívánják saját bontóperükben alkalmazni. Ez lehet:
- a megállapodás megkötése idején fennálló szokásos tartózkodási hely joga,
- az utolsó közös tartózkodási hely joga – amennyiben az egyik házastárs még ott él,
- az egyik házastárs állampolgársága szerinti jog, illetve
- az eljáró bíróság joga.
A feleknek az alkalmazandó jog választásáról szóló megállapodásukat írásba kell foglalni, keltezéssel és aláírással kell ellátni, majd legkésőbb a perfelvételi szakban erről nyilatkozniuk kell.
Előbbiek alapján lehetőség van arra, hogy magyar bíróságtól kérjék a magyar állampolgársággal rendelkező házasfél/házasfelek a házasságuk felbontását, de az alkalmazandó jog kérdésében eltérhetnek a magyar jogtól – amennyiben az számukra kedvezőbb.
A házasfelek jogválasztásának hiányában a bíróság – szigorú sorrendet követve - az alábbi jogot alkalmazza:
- amely államban a bírósághoz fordulás időpontjában a házastársak szokásos tartózkodási helye található; ennek hiányában:
- ahol a házastársak utolsó szokásos tartózkodási helye található (amennyiben ez a bíróság megkeresésétől számított egy évnél nem régebbi időpontban szűnt meg, és amennyiben a bírósághoz fordulás időpontjában az egyik házastárs még mindig ebben az államban tartózkodik),ennek hiányában:
- amelynek a bírósághoz fordulás időpontjában mindkét házastárs állampolgára volt ennek hiányában:
- amelyben a bíróságához fordulnak.
A házassági bontópert illetően nem érvényesül a magyar állampolgár esetében a magyar bíróság kizárólagos joghatósága, ha a másik fél által megindított bontóperi eljárás időszakában nem rendelkezett Magyarországon sem lakóhellyel, sem tartózkodási hellyel.
Figyelemmel kell lenni arra is, hogy amennyiben mindkét fél eljárást kezdeményez, a korábban beadott eljárásra tekintettel a későbbi eljárást a bíróság – még joghatósága megállapítása esetén is - megszünteti. Ezért fontos az eljárás mielőbbi kezdeményezése.
A magyar bíróság joghatósága kizárólagos, ha a házasság felbontására irányuló kereset benyújtásakor a magyar állampolgársággal is rendelkező felperes szokásos tartózkodási helye - külföldről történő hazatelepülése következtében - Magyarországon van.
Előbbiek alapján a külföldön élő magyar állampolgárok megállapodásuk esetén kérhetik a magyar bíróságtól a bontóper lefolytatását, valamint a hazai jogszabályok alkalmazását. Ugyanígy kérheti a külföldről hazatelepült magyar állampolgár a más országban tartózkodó, illetve külföldi állampolgárral kötött házasságának felbontását .
Szülői felügyelet meghatározása vegyes házaspárok válásakor
A szülői felelőséggel kapcsolatos ügyekben (szülői felügyeleti jog megállapítása, kapcsolattartás, tartásdíj fizetés) az eljáró bíróság meghatározása összetettebb, mint egy bontóper esetén, megkülönböztethetünk általános és különös joghatósági okokat, továbbá eltérnek a szabályok aszerint is, hogy a gyermek szokásos tartózkodási helyében bekövetkezett esetleges változás jogszerű vagy jogellenes volt-e.
Vegyes házasság felbontása? Szülői felügyeleti jog? Kérje családjogászunk segítségét!
Európai Uniós országok esetében – a Brüsszel IIa rendelet értelmében – az a tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal a gyermek feletti szülői felelősségre vonatkozó ügyekben, amely tagállamban - a bíróság megkeresésekor – a gyermek szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik. A gyermek érdekeinek elsődlegessége alapján - kivételes esetekben - arra is van lehetőség, hogy egy bíróság az eljárást a másik fél perbebocsátkozására tekintettel folytassa le, ami azt jelenti, hogy az alperes maga is kéri az eljárás lefolytatását és erre utaló magatartást tesz, pl. érdemi ellenkérelmet, vagy viszontkeresetet terjeszt elő a bíróságon.
Szokásos tartózkodási hely meghatározása
A "szokásos tartózkodási hely" szerinti bíróság eljárását az a fontos körülmény alapozza meg, hogy a gyermek érdekét legjobban az szolgálja, ha annak az államnak a bírósága dönt a gyermek mindennapi életét meghatározó szülői felügyelet és kapcsolattartás kérdésében, ahol a gyermek ténylegesen él. A szülői felügyeleti jog gyakorlására irányuló perekben ugyanis szakértők, pedagógusok, tanúk, adott esetben maga a gyermek meghallgatására, véleményének kikérésére is sor kerül. Különös problémakört vet fel a csecsemők szokásos tartózkodási helyének meghatározása, hiszen az ő esetükben még a „huzamosabb” idő sem értelmezhető. A bíróság ezekben az esetekben azt vizsgálja, hogy a csecsemő életének hol van a központi helye.
Az EU tagállamok hatóságai - a szülői felelősséggel kapcsolatos joghatóságuk gyakorlásakor - biztosítják, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermek tényleges és hatékony lehetőséget kapjon arra, hogy az eljárások alatt szabadon kifejezhesse véleményét. Előbbiek alapján a gyermek maga nyilatkozhat a kérdésben, hogy szerinte hol van a szokásos tartózkodási helye.
Számtalanszor fordul elő, hogy a szülők életközösségének megszakadását követően az egyik szülő a gyermekkel elhagyja azt az országot, ahol korábbi életvitelük helyszíne volt. Ebben az esetben vizsgálni kell, hogy a gyermek szokásos tartózkodási helyének megváltoztatására jogszerűen, vagy jogszerűtlenül került sor. Amennyiben a gyermek jogszerűen költözik – viszik el - egyik tagállamból egy másikba, és ott új szokásos tartózkodási helyet szerez, az új szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam hatóságai rendelkeznek joghatósággal.
Amennyiben viszont a gyermek másik országba történő költözésére nem jogszerűen kerül sor, hiába ez az ország a gyermeket magával vivő szülő és adott esetben a gyermek állampolgársága szerinti ország - az eljárás lefolytatására mégis a gyermek korábbi, a szokásos tartózkodási helye szerinti állam bírósága jogosult.
Általánosan érvényesülő elv a magyar nemzetközi magánjogi gyakorlatban, hogy amennyiben a gyermek szokásos tartózkodási helye a jogellenes elvitel vagy visszatartás következtében változik meg, úgy a korábbi szokásos tartózkodási hely szerinti tagállam bíróságainak joghatósága továbbra is fennmarad.
Azt le kell szögeznünk, hogy magyar bíróság akkor járhat el a szülői felügyeletet, valamint a kapcsolattartást érintő eljárásra, ha a gyermek magyar állampolgár más tagállam bírósága nem rendelkezik joghatósággal.
Lehetőség van arra is, hogy a szülők megállapodása alapján kerüljön kijelölésre az eljáró bíróság, valamint az alkalmazott jog, de a szülők ezen megállapodásának már a bíróság megkeresésének időpontjában rendelkezésre kell állnia.
A szülő és gyermek közötti jogviszonyra, valamint a gyámságra vonatkozóan – a Hágai egyezmény -ben foglaltak alapján - az eljáró bíróság államának joga alkalmazandó. Amennyiben a gyermek érdeke indokolja, az eljáró bíróság kivételesen alkalmazhatja vagy figyelembe veheti annak a másik államnak a jogát, amellyel az ügy szoros kapcsolatban van.
Magyarország is részese a Hágai gyermekelviteli egyezménynek, mely célja a szerződő államba jogellenesen elvitt, vagy ott elrejtett gyermek azonnali visszajuttatásának biztosítása, a gyermek feletti szülői felügyelet, illetve a kapcsolattartás biztosításának tiszteletben tartása.
Amennyiben tehát egy Magyarországon szokásos tartózkodási hellyel rendelkező gyermeket a másik szülő – legyen az akár magyar, akár más állampolgár – jogtalanul viszi el más országba, egyrészt lehet kérni a gyermek visszahozatalát, másrészt a hazai bíróságtól lehet kérni a gyermek szülői felügyeleti jog gyakorlásával, kapcsolattartásával összefüggő eljárás lefolytatását.
De amennyiben külföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező gyermeket családlátogatás céljával hoznak Magyarországra, majd a hazalátogató szülő úgy dönt, hogy nem tér vissza külföldi tartózkodási helyére, ez a gyermek szokásos tartózkodási helyének önkényes megváltoztatását jelenti, így a hazai bíróság a gyermek felügyeleti-, és kapcsolattartási perének lefolytatására nem jogosult.
Tartásdíj – Gyermektartásdíj megállapítása
A tartásdíjra – ez irányulhat gyermektartás, rokontartás, illetve házastársi tartás – vonatkozó eljárások esetére a felek kiköthetik annak a tagállamnak a bíróságát, amelynek területén a felek valamelyike szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik vagy amelynek a felek bármelyike állampolgára.
Amennyiben házastársak vagy volt házastársak között vitatott a tartási kötelezettség, a felek megállapodhatnak annak a bíróságnak az eljárásában, amely a bontóper lefolytatására lenne jogosult, illetve azon EU tagállam bíróságához folyamodhatnak, amely legalább egy éven át a házastársak utolsó közös szokásos tartózkodási helyéül szolgált.
Amennyiben nem állapodnak meg, főszabályként a jogosult szokásos tartózkodási helye szerinti jogot kell alkalmazni.
Tekintettel arra, hogy a magyar bíróság a magyar állampolgár(ok) bontóperének lefolytatására jogosult, így ezen felek tartásdíjra irányuló eljárásának lefolytatását is kérhetik a magyar bíróságtól, abban az esetben is, amennyiben az egyik fél nem magyar állampolgár. Gyermektartás esetén a Magyarországon tartózkodási hellyel rendelkező gyermek esetén hazai bíróságunk szintén jogosult a peres eljárásra .
A gyermektartásdíjjal összefüggő eljárásokkal kapcsolatban az az ország, ahová a gyermeket jogellenesen elvitték, nem rendelkezik joghatósággal a szülői felelősségre vonatkozó kérelem elbírálására, s ennek megfelelően, a gyermek tartására vonatkozó kérelem elbírálására sem.
Fontos, hogy annak a tagállamnak a bíróságai, ahová a gyermeket jogellenesen elvitték, mégis rendelkezhetnek joghatósággal a szülői felelősség és a gyermektartás kérdésében való döntésre, amennyiben az elvitelt követően a "gyermek bizonyos szinten - társadalmi és családi szempontból - beilleszkedett".
Példával élve egy Magyarországról jogellenesen Németországba vitt gyermek tartására irányuló eljárást Németország nem folytathatja le, kizárólag abban az esetben, amennyiben bizonyítást nyer, hogy a gyermek huzamosabb ideje Németországi oktatási/nevelési intézménybe jár, kialakult családi háttérrel rendelkezik.
Megváltoztatási perek
Szigorú szabályok vonatkoznak a már meglévő döntések megváltoztatására irányuló eljárásokra. Amennyiben egy határozatot egy olyan tagállamban vagy a Hágai egyezmény egy olyan szerződő államában hoztak meg, amelyben a jogosult szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, a kötelezett nem nyújthat be másik tagállamban a határozat módosítására vagy új határozat meghozatalára irányuló kérelmet addig, amíg a jogosult továbbra is abban az államban rendelkezik szokásos tartózkodási hellyel, amelyben a határozatot hozták.
* Brüsszel IIa. rendelet (EU) - 32003R2201 A Tanács 2201/2003/EK rendelete (2003. november 27.) a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, illetve az 1347/2000/EK rendelet hatályon kívül helyezésérő
**a Tanács 1259/2010/EU rendelete - a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozott megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló rendelet (a továbbiakban: Róma III. rendelet)
