Nehéz válás – könnyű válás
Sajnos minden válás nehéz, de megfelelő jogi támogatással a válás lebonyolítását könnyebbé és gördülékenyebbé lehet tenni. Mindenki szeretne „gyorsan és jól elválni”, de sokszor maguk a felek nehezítik meg saját helyzetüket, ami túlnyomó részt az érzelmi elválás lelki hátteréből adódik. A házasság megbomlását követően, a válás időszakában előfordul, hogy a felek meggondolatlanul cselekednek, holott még ebben a nehéz, időszakban is tiszta fejjel kell gondolkodni, hiszen a jövőre nézve visszafordíthatatlan következményekkel járó döntések meghozatala előtt állnak. A válások közel 1/3-ában érintett egy közös kiskorú gyermek, míg 1/5-énél már két közös kiskorú gyermek is érintve van. A közös gyermekek jövője függ attól, hogyan döntenek a szülők, illetve a szülők megállapodásának hiányában miként fog ítélkezni a bíróság.
Válunk vagy nem válunk – ki indíthatja a válást?
Családjogi praxisomban többször előfordult, hogy az ügyfelem azzal keresett meg, hogy házastársa megindította a bontópert, de ő nem akar válni. Még a pályafutásom elején hallottam az egyik szakmabelitől ezt a kijelentést: „Én még olyan eljárást nem láttam, ahol a feleket ne választotta volna el a bíróság, ha az egyik fél akarta, a másik nem”, és ez valóban így van.
Mérlegelni kell! A bíróság a házasságot akkor bontja fel, amennyiben bizonyításra kerül, hogy a házasság visszafordíthatatlanul megromlott, a házassági életközösség a felek között megszűnt és helyreállítására nincs lehetőség. Ennek bizonyítása a válni akaró fél kötelezettsége.
Az bíróság véglegesnek tekinti a házasság megromlását, amennyiben bármelyik fél új kapcsolatot létesített, illetve a közös lakóhelyről a visszaköltözés szándéka nélkül elköltözött. Válás esetén meg kell jelölni az életközösség megszakadásának időpontját, ami sokszor nehézségbe ütközik, mivel a felek nem tudnak konkrét időponttal szolgálni.
Egyetemi éveim alatt hallottam az egyik professzortól, hogy az életközösség megszaadása: az „ágytól, asztaltól elválás”, amikor a felek között már sem gazdasági közösség, sem intimitás nincs.
Válás közös megegyezéssel, vagy tényfeltárással
Válás és válás között is van különbség. A házastársak megállapodhatnak minden lényeges kérdésben és közösen is kérhetik megromlott házasságuk felbontását, ami azt jelenti, hogy „szép, csendben” is el lehet válni, akár 2-3 hónap alatt.
Megállapodás hiányában tényfeltárásos lesz a válás, amikor a felek azt bizonygatják, melyek voltak a házasság megromlásához vezető okok. Egy ilyen válás évekig eltarthat, tanúk – jobbára a család, barátok, szomszédok –, szakértők meghallgatásával, amikor a felek „kiteregetik a szennyest”.
Tapasztalataink szerint egy ilyen bontóperben a felek között még jobban elmérgesedik a viszony, aminek főként a kiskorú gyermekek az elszenvedői
Válással kapcsolatban keresse szakértőinket!
Keresetlevél – ezzel indul a válás hivatalos része
A házasságkötés tényét házassági anyakönyvi kivonat igazolja. Manapság nagyon sokan kötnek házasságot külföldön. Ezek a házasságok kizárólag a magyarországi „honosítás” által lesznek érvényesítve, mely esetben az így kötött házasságokat is a magyar hatóság jogosult felbontani.
Azt a kérelmet, amit a házasság felbontása iránt terjesztünk a bíróságra, keresetlevélnek nevezik. A keresetlevelet abban az esetben is elő kell terjeszteni, amennyiben a felek között – peren kívüli - megállapodás született, erre a keresetlevélben hivatkozni kell és mellékletként csatolni.
A keresetet benyújtó fél – aki a per felperese lesz - határozott kérelmet terjeszt a bíróság elé, amelyben kéri a házastársával – a per alperesével - kötött házasságának felbontását és megjelöli a házasság felbontásához kötelezően előírt kérdésekben miként kéri a bíróság döntését, azaz:
- ki legyen jogosult használni a házastársak által utoljára közösen lakott ingatlant,
- kiskorú gyermek esetén megjelöli a szülők hogyan fogják gyakorolni a szülői felügyeleti jogot és a kapcsolattartást a gyermek és a különélő szülő között,
- milyen összegű tartásdíjat fog fizetni a különélő szülő,
- valamint házastársi tartást kíván-e fizetni, vagy házastársától igényelni.
A bíróság kizárólag ezen kérdésekben született döntést követően bontja fel a házasságot. Tehát mindaddig, amíg ezekben a kérdésekben nincs a válófelek között megállapodás, vagy bírósági döntés, a bíróság nem fogja kimondani a válást!
A keresetlevelet a házastárs lakóhelye, illetve a felek által utoljára lakott ingatlan címe szerinti bírósághoz is elő lehet terjeszteni. Amennyiben a fél nem kíván ügyvédet fogadni, abban az esetben egy formanyomtatványon adhatja be keresetét. Az ügyvéddel eljáró fél helyett az ügyvéd készíti el és adja be a keresetlevelet, melyhez csatolni kell a felek házassági anyakönyvi kivonatát, valamint a kiskorú gyermekek születési anyakönyvi kivonatait. A keresetlevél előterjesztésével egyidőben meg kell fizetni a peres eljárás illetékeként 30.000,-Ft-ot.
A bíróság megküldi a keresetlevelet a másik félnek, és felhívja nyilatkozattételre. Ezt követően kitűzi a bontóper tárgyalását.
Miről dönt a bíróság megállapodás hiányában?
A bíróság – a felek nyilatkozatai és rendelkezésre bocsátott bizonyítékok alapján – meghatározza az életközösség kezdő időpontját és a megszűnésének dátumát.
Rendelkezni kell az utoljára közösen lakott ingatlan használata felől, ami nem összetévesztendő az ingatlan tulajdoni sorsának kérdésével. A használat kizárólag azt jelenti, hogy a válást követően ki fog az ingatlanban maradni. A bírósági döntésnél az ingatlan adottsága és a felek között fennálló viszony bír relevanciával, mivel a bíróság az ingatlan kizárólagos és osztott közös használata vonatkozásában is hozhat döntést.
Amennyiben a feleknek közös, kiskorú gyermekei vannak, a szülői felügyeletről is döntenie kell a bíróságnak, továbbá meg kell határozni a gyermek tényleges lakóhelyét. Korábban kizárólag a felek egyezsége alapján döntött a bíróság arról, hogy a szülők közösen jogosultak a kiskorú gyermek fölötti szülői felügyeleti jog gyakorlására, de a jelen szabályozás rugalmasságot biztosít a bíróság részére e körben is.
Tapasztalataink szerint a legtöbb esetben ebben a kérdésben nem sikerül a feleknek megállapodásra jutnia. Ilyenkor a tanúk meghallgatása és a kirendelt igazságügyi pszichológus véleménye alapján fogja a bíróság eldönteni, hogy mely szülő alkalmas, mindként szülő alkalmassága esetén pedig, hogy melyik szülő alkalmasabb a gyermek nevelésére. A bíróság dönthet akként is, hogy a szülők váltottan jogosultak – és egyben kötelesek – a gyermek neveléséről gondoskodni.
A „gyermekelhelyezést”, azaz a szülői felügyeleti jog gyakorlása körében hozott döntést követően szabályozni kell a gyermek különélő szülővel való kapcsolattartását: tanítási időben és a tanítási szünetekre kiterjedően is.
Problémás kérdés a gyermektartásdíj meghatározása. Elterjedt tévhitek szerint a bíróság a fizetésre kötelezett jövedelme alapján határozza meg a tartásdíj összegét. Az irányadó jogszabályok szerint viszont a gyermek tényleges kiadásai azok, amelyek elsődleges jelentőséggel bírnak ebben a körben. A kiadások szülők közötti megosztásáról csak ezt követően rendelkezik a bíróság, amely során természetesen figyelembe veszi a szülők anyagi, vagyoni helyzetét, ahol a gyermekkel együtt élő szülő természetben nyújtott szolgáltatásai is beszámításra kerülnek.
Végezetül a hazánkban még kevésbé elterjedt házastársi tartásról kell rendelkezni. Megítélésünk szerint jóval nagyobb számban vannak olyan helyzetben lévő házastársak, akik jogosultak lennének a házastársi tartásra, de - pontosan ezen a jogcímen igényelhető tartás kellő ismeretének hiányában – nem kerül megjelölésre a keresetlevélben így az eljáró bíróságok nem tudnak erről rendelkezni.
Válóperi tárgyalások
„Én még sosem voltam bíróságon! Mi fog ott történni?” – szokták feltenni a kérdést. Ez mindig attól függ, milyen bizonyítási indítványokat tesznek a felek.
Amennyiben a házasfelek között megállapodás jött létre – ami a keresetlevél mellékleteként benyújtásra került-, a bíróság kizárólag azt vizsgálja, hogy a felek egyezsége megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, ennek esetén a felek egyezségét végzéssel jóváhagyja és a házasság felbontásáról rendelkezik.
Tényfeltárásos bontóper esetén a válófelek személyes meghallgatásával kezdődik az eljárás, majd a felek által megjelölt tanúk, végezetül a perben kirendelésre kerülő igazságügyi szakértők szakvéleményének beszerzésével, adott esetben a felek közös, kiskorú gyermekének a meghallgatására is sor kerülhet. Új szabályozás az ítélőképes gyermek véleményének kikérése az elhelyezése vonatkozásában, nyilatkozattételi lehetőségéről a bíróság értesíti és tájékoztatja.
A tényfeltárásos válás akár éveken keresztül is elhúzódhat, mivel egy bírósági tárgyaláson átlagosan maximum 4-5 tanú meghallgatására kerül sor és jelentős időbe telik a kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleményének elkészítése is. A bíróság a tárgyalásokat általában 2-3 hónapos időközzel szokta kitűzni.
Bár lehetőség van arra, hogy a bíróság a tárgyalásokat a felek távolmaradása esetén is megtartsa, ettől függetlenül a tárgyalásokon a feleknek célszerű személyesen megjelenniük még ügyvédi közreműködés esetén is.
A bíróság az új eljárási szabályok alapján már nem tart „békítő tárgyalást”, viszont egyrészt meg kell győződnie az életközösség végleges megbomlásáról, másrészt a felek tényleges válási akaratáról. A bíróság a per bármely szakaszában megkísérli a felek békítését, ennek elmaradása esetén az egyezségkötésre ösztönzi a feleket, ami a válóper alatt bármikor létrehozható a felek által is.
A felek megállapodása esetén a bíróság az egyezséget végzéssel hagyja jóvá, ennek hiányában a házasság felbontásáról szóló ítéletben rendelkezik az eldöntendő kérdésről.
Névviselés válás után
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a felek házassági neve a válás kimondásával automatikusan nem változik meg, illetve vissza. Amennyiben a válást követően bármely fél a házassági nevét meg kívánja változtatni, úgy ezt bármely anyakönyvvezetőnél – tehát nem a bíróságon – tudja személyesen kérelmezni, külföldön élő magyar állampolgár pedig bármely hivatásos konzuli tisztviselőnél előterjesztheti ezirányú kérelmét.
Vagyonmegosztás a válás során
Bár korábban lehetőség volt arra, hogy a házasfelek vagyonának megosztását a válóperrel együtt tárgyalja a bíróság, a jelenlegi eljárásjogi szabályok ezt nem teszik lehetővé, így a válóper és a vagyonmegosztás külön eljárásban kerül tárgyalásra. Ettől függetlenül lehetőség van arra, hogy a felek a válóper során – vagy akár azt megelőzően – a vagyoni kérdéseikben is egyezségre jussanak, melynek szerződésbe foglalását követően peren kívüli eljárás keretében kérhetik egyezségük jóváhagyását a bíróságtól.
Családjogi, válóperes ügyvédként minden válófélben lévő ügyfelünknek azt tanácsoljuk, hogy még a bontóper előtt keressen fel egy családjogi ügyvédet, akinek segítségével elkerülhetők a felek között a parttalan viták és elmélyülő konfliktusok.
Az RSM családjogi ügyvédei komplex szakmai támogatást nyújtanak a válófelek közötti egyeztetések és egyezségek létrehozásában, megállapodások elkészítésében, okiratba foglalásában, a válóperek lebonyolításában,
