Összesen 27 bejegyzés
A marketing szakma már rég felfedezte magának a közösségi oldalakban rejlő lehetőségeket, miért ne alkalmazná ugyanezt a költséghatékony módszert a HR szakma is a toborzás során?
TovábbAz első munkanap egy új vállalatnál szinte kivétel nélkül mindenkinél erős szorongással társul. Új helyszín, új emberek, új feladatok, ismeretlen vállalati kultúra. Mik a munkaköri feladatok? Kihez milyen kérdéssel lehet fordulni? Hol a büfé? Meddig tart a munkaidő? Mik a főnök munkával kapcsolatos elvárásai? Mi az amire egy anyag leadásánál figyelni kell nála?
TovábbLéteznek ma a munkahelyeken mentor típusú vezetők vagy „csak” főnökök vannak?
TovábbMár maga a próbanap ötlete is megosztja beszélgető partnereimet, kérdésemre pedig, mely szerint hasznos-e a próbanap, negatív és pozitív válaszokat is bőséggel érkeznek. A próbanap intézménye számos gyakorlati és nem utolsó sorban jogi vonatkozást is felvet, melyeket érdemes minél előbb tisztázni a félreértések elkerülése érdekében.
TovábbNégy százalékpont – végül „csak” ennyivel nő a béren kívüli juttatások után fizetendő egészségügyi hozzájárulás (eho) mértéke jövő év elejétől. Emlékezetes: az eredeti tervekben még 17 százalékpontos tehernövekedés szerepelt.
TovábbAlábbi bejegyzésemben folytatom az atipikus foglalkoztatási formák bemutatását. Atipikus munkaviszony alatt a megszokottól valamely lényeges ismérvében eltérő munkaviszonyokat értjük, ahogy azt a sorozat bevezető részében is jeleztem.
TovábbMagyarországon is egyre terjednek az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák, sőt, ezek előmozdítása fontos társadalmi, kormányzati célkitűzés is. Ahhoz azonban, hogy ezek a megoldások valóban könnyebbséget jelentsenek munkáltató és munkavállaló részére is, tisztában kell lenni a rájuk vonatkozó szabályokkal, rendelkezésekkel. Alábbi bejegyzésemmel, valamint a következő egy-két hétben további néhány posztommal ehhez szeretnék tanácsokat adni.
TovábbÉrdekes félévet élünk munkajog terén december 31-ig, jelenleg ugyanis két Munka Törvénykönyve létezik egymás mellett, mindkettő részleges hatállyal: - A “régi”, azaz az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről, amelynek néhány rendelkezése 2012. év végéig még hatályos és alkalmazandó. - Az „új”, vagyis a 2012. évi I. törvény az “új” Munka Törvénykönyvéről, ami 2012. július 1-jén lépett hatályba. Ennek néhány rendelkezése csak 2013. január 1-jén lép hatályba. Korábban már elemeztük az új szabályokat, többek között a munkaszerződésbe foglalandó tartalmi elemeket. Ezúttal a kirendelésre, kiküldetésre és átirányításra vonatkozó szabályokat vesszük górcső alá.
TovábbA munkavállalók elégedettségének fontosságát nem kell hangsúlyozni: az, hogy a munkavállaló mennyire érzi jól magát egy szervezeten belül, mennyire érzi szakértelmének és munkájának megbecsülését nagyban befolyásolja munkamorálját, teljesítményét, s nemcsak a munkavállaló egész életminőségére, de közvetve a munkáltató cég teljesítményére és hírnevére is hatással van. Azt azonban látnunk kell, hogy a generációk között igencsak eltérnek az elégedettséghez vezető tényezők és a motivációk. Alábbi bejegyzésünkben a legfőbb eltéréseket vettük górcső alá.
TovábbA gazdasági helyzet nem kedvez a diplomás pályakezdőknek, ez köztudott tény. A piac által megkövetelt állandó megújulás pedig nem kedvez azoknak, akik kevésbé vehetők rá a tanulásra. Vajon a diploma megszerzése után nyugalommal mondhatja azt a pályakezdő, hogy befejezte tanulmányait? Vagy csak ezután kezdődik a tanulás és a tapasztalatszerzés nagy része? A folyamatos tanulás és - a piaci feltételeknek, a munkáltatónak vagy akár önmagunknak való - állandó megfelelési kényszer vajon milyen hatással van a munkavállalókra és tanulási szokásaira? Élethosszig tartó, avagy életfogytig tartó tanulásról van szó?
Tovább
