Facebook image

Összesen 21 bejegyzés

Atipikus foglalkoztatási formák: minden, amit tudnia kell

Magyarországon is egyre terjednek az úgynevezett atipikus foglalkoztatási formák, sőt, ezek előmozdítása fontos társadalmi, kormányzati célkitűzés is. Ahhoz azonban, hogy ezek a megoldások valóban könnyebbséget jelentsenek munkáltató és munkavállaló részére is, tisztában kell lenni a rájuk vonatkozó szabályokkal, rendelkezésekkel. Alábbi bejegyzésemmel, valamint a következő egy-két hétben további néhány posztommal ehhez szeretnék tanácsokat adni.

Tovább

Jövő év elejétől csak 44 nap lehet a kirendelés, kiküldetés, átirányítás időtartama

Érdekes félévet élünk munkajog terén december 31-ig, jelenleg ugyanis két Munka Törvénykönyve létezik egymás mellett, mindkettő részleges hatállyal: - A “régi”, azaz az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről, amelynek néhány rendelkezése 2012. év végéig még hatályos és alkalmazandó. - Az „új”, vagyis a 2012. évi I. törvény az “új” Munka Törvénykönyvéről, ami 2012. július 1-jén lépett hatályba. Ennek néhány rendelkezése csak 2013. január 1-jén lép hatályba. Korábban már elemeztük az új szabályokat, többek között a munkaszerződésbe foglalandó tartalmi elemeket. Ezúttal a kirendelésre, kiküldetésre és átirányításra vonatkozó szabályokat vesszük górcső alá.

Tovább

Generációs motivációkülönbségek: mit akar az ún. Boomer, és mit az Y-generáció? És kik ők egyáltalán?

A munkavállalók elégedettségének fontosságát nem kell hangsúlyozni: az, hogy a munkavállaló mennyire érzi jól magát egy szervezeten belül, mennyire érzi szakértelmének és munkájának megbecsülését nagyban befolyásolja munkamorálját, teljesítményét, s nemcsak a munkavállaló egész életminőségére, de közvetve a munkáltató cég teljesítményére és hírnevére is hatással van. Azt azonban látnunk kell, hogy a generációk között igencsak eltérnek az elégedettséghez vezető tényezők és a motivációk. Alábbi bejegyzésünkben a legfőbb eltéréseket vettük górcső alá.

Tovább

Életfogytig tartó tanulás: alapkövetelmény vagy csapda?

A gazdasági helyzet nem kedvez a diplomás pályakezdőknek, ez köztudott tény. A piac által megkövetelt állandó megújulás pedig nem kedvez azoknak, akik kevésbé vehetők rá a tanulásra. Vajon a diploma megszerzése után nyugalommal mondhatja azt a pályakezdő, hogy befejezte tanulmányait? Vagy csak ezután kezdődik a tanulás és a tapasztalatszerzés nagy része? A folyamatos tanulás és - a piaci feltételeknek, a munkáltatónak vagy akár önmagunknak való - állandó megfelelési kényszer vajon milyen hatással van a munkavállalókra és tanulási szokásaira? Élethosszig tartó, avagy életfogytig tartó tanulásról van szó?

Tovább

Vasárnapi munkavégzés: a szombat ilyenkor pihenőnap

Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás nem teszi lehetővé a vasárnapi rendes munkaidőben történő foglalkoztatást - a 2012. július elején hatályba lépő új Munka törvénykönyvében már szerepel ez a fontos változás. Alapesetben a vasárnapi munkavégzés önmagában nem jelent heti pihenőnapon történő munkavégzést, vagyis nem minősül rendkívüli munkaidőnek.

Tovább

Vasárnapi munkavégzés: napi 11 óra üzemidő mellett belefér!

A rendes munkaidő nem terjed ki a vasárnapokra és a munkaszüneti napokra – többek között ez az újítás szerepel a 2012. július 1-től életbe lépő Munka Törvénykönyvében.  Nyártól tehát a munkavállaló ezeken a napokon csak kivételes, a törvény által meghatározott esetekben kötelezhető rendes munkaidőben történő munkavégzésre.

Tovább

A jogszerűség próbája is a próbanap

Akár egy nap alatt is bebizonyosodhat, ki a legmegfelelőbb munkavállaló egy adott pozícióra! - ez az elgondolás húzódik meg az úgynevezett „próbanap” általánossá válása mögött. A próbanap alkalmazásának elterjedése annak ellenére jellemző, hogy a munkavállaló képességeinek megismerésére alapvetően a „próbaidő” intézménye szolgál. Ennek ellenére  egyre elterjedtebb az az eset, hogy az ideális jelöltet/jelölteket csupán egy próbanapra hívja be a lehetséges jövőbeni munkáltató mindenféle adminisztráció elvégzése nélkül.

Tovább

Szerep vagy nem szerep? – Légy hű magadhoz az állásinterjún is!

A 90-es évek közepén, mikor az első állással kapcsolatos találkozómra igyekeztem, a munkamegbeszélés szóösszetételt használtam – lehet, helytelenül – de a munkaerőpiaci interjúzás fogalmára csak akkor csodálkoztam igazán rá, mikor egy személyzeti tanácsadó iroda munkatársa felhívott, hogy fáradjak be hozzájuk interjúra. Az interjú szóról eddig teljesen más fogalmaim voltak, és mivel ezt a helyzetet egyáltalán nem ismertem, így azt tudtam képviselni, aki akkor éppen voltam. Saját magamat.

Tovább

Értékes tapasztalatokat lehet szerezni a közszférában

Vezető pozícióban mind tapasztalatszerzés, mind juttatások tekintetében kifejezetten előnyös lehet néhány évet a közszférában eltölteni, ugyanakkor számítani kell arra, hogy a versenyszférától teljesen eltérő munkaszervezés és munkahelyi logika miatt hosszabb idő után már nehézkessé válhat a visszatérés egy céghez, vállalathoz. Röviden így összegezhetők azok a tapasztalatok, amelyekről a mind a köz-, mind a versenyszférát „kipróbált” szakemberek számoltak be az RSM DTM kutatásában. A felmérésben arra kértük a résztvevőket, hogy személyes tapasztalatuk alapján alapvető témakörök szerint hasonlítsák össze a két szektor működését.

Tovább

Kiemelt témák