Próbanapra a szakmai tudást felmérő interjú és a megbízhatóságot, motivációt vizsgáló beszélgetés után kerül sor. A pályázó a próbanap kezdetén először általános tájékoztatást kap a különböző területek tevékenységéről, majd konkrét feladatokat és problémákat elemeztethetnek vele. Vázolhatnak egy konkrét feladatot is azzal, javasoljon rá megoldást: milyen eszközöket használna hozzá, hogyan keresne meg és javítana ki egy-egy konkrét hibát.
Érvek a próbanap mellett:
- Mindkét fél „megtapasztalja” egymást éles helyzetben.
- Kiderülhet, hogy az interjúkon vázolt képhez képest milyen az igazi vállalati kultúra, a kommunikáció, mekkora a nyomás egy átlagos munkanapon.
- Segítőkészek, együttműködőek-e a kollégák, segítik-e a beilleszkedést?
- A pályázó is és a vállalat is kap egy, az interjúkhoz képest mindenképp világosabb képet a jövőbeni együttműködés lehetséges sikerességéről, vagy éppen az ellenkezőjéről.
- Munkavállalói és munkáltatói oldalról is sokan azonnal rávágják, hogy felesleges, semmi értelme nincs, 1 nap alatt úgysem derül ki semmi. Ez első hallásra még logikusnak is tűnhet, de nem minden esetben igaz: tapasztaltam már olyat, hogy egy ilyen nap révén derült ki a próbanapját töltő jelöltről, hogy egy ott dolgozó kolléga ismerte őt - évekkel ezelőtt egy másik munkahelyen együtt dolgoztak, ahonnan az említett úriember szó nélkül távozott, nem értesítve arról sem a kollégáit, sem az akkor éppen aktuális főnökét. Kevés rá az esély, hogy ilyen véletlenek segítik a munkáltató tájékozódását, de megtörténhet - az ilyen kockázatokat még a legkörültekintőbb és legaprólékosabb kiválasztási procedúra sem tudná kiszűrni és magas összegeket költhetünk el egy ilyen jelöltre feleslegesen.
Kell-e különbséget tenni a kkv-k, illetve a nagyvállalatok között próbanap tekintetében?
Véleményem szerint igen. A kkv-k esetében egyszerűen nagyobb a rizikó, nagyobb a tétje annak, hogy a legalkalmasabbat válasszák ki a költséges szelekciós procedúra legvégén.
Nagyvállalatnál más a helyzet. Ott egyrészt az egész rendszer úgy működik, hogy könnyebben megoldható, ha valaki kiesik a munkából, másrészt rendelkezésre állnak egyéb kiválasztási eszközök: assessment center, többkörös interjúk szakmai vezetők bevonásával is, tesztek, stb. - Ezek mellé a próbanap már tényleg feleslegesnek tűnhet, bár továbbra is ott lebeg a kérdés, hogy a potenciálisnak vélt jelölt tényleg illik-e vállalati kultúránkhoz, vagy sem.
Mit érdemes végiggondolni/tisztázni abban az esetben, ha az interjúsorozat kapcsán felmerül a próbanap, mint egyfajta utolsó körös megmérettetés?
Pályázói oldalról:
- Amennyiben a jelentkezőnek van állása, a próbanap szabadság kivételével jár.
- Fontos tisztázni az anyagi vonatkozású kérdéseket: milyen mértékű díjazás jár a cégnél eltöltött próbanap után és ez milyen formában kerül kifizetésre? Azonban azt javaslom, a próbanapra való felkéréskor ne ezzel a kérdéssel nyisson a jelölt. Már csak azért sem kell túl rámenősnek lenni, mert a jogszabályok szerint a próbanap után igenis jár díjazás, ahogy azt A jogszerűség próbája is a próbanap című bejegyzésünkben olvashatják.
Munkáltatói oldalról:
- Bejelentési kötelezettség elvégzése, hiszen a próbanap keretében történő foglalkoztatás munkaviszonynak minősül.
- Célszerű minden esetben előre összeállítani a próbanapon elvégzendő feladatokat. Általában olyan feladatok kerüljenek fel a listára, amelyek a mindennapokban is előfordulnak - tehát hűen tükröznek egy, a cégnél jellemző munkanapot.
- Fontos kijelölni egy személyt, pl. csoportvezetőt, aki a jelölt munkáját az egész nap folyamán felügyeli, és végül ő is dönti el: melyik pályázó a legalkalmasabb a pozíció betöltésére.
