Összesen 1425 bejegyzés
A pénzbeli támogatások, juttatások alatt alapvetően a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (adott) támogatásokat, juttatásokat, véglegesen átvett (átadott) pénzeszközöket értjük.
TovábbIdén már többször foglalkoztunk az adómentes juttatások aktuális slágerével, a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy a korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás kérdéseivel. Április 3-a óta a juttatás részletszabályai is ismertté váltak, azaz eldördült a startpisztoly. Immár a munkavállalók és munkáltatók alkuján múlik, hogy hol kerül bevezetésre a lakáshitel-támogatás kedvező juttatása.
TovábbAhhoz, hogy ki tudjuk számolni a fizetendő adónkat, fontos már az elején megkülönböztetni két hasonló, de mégis eltérő fogalmat.
TovábbEgy másik gyakran előforduló hiba az összehasonlító adatok körének nem körültekintő megválasztása. Két kölcsönügylet összehasonlításakor ugyanis nem elegendő pusztán a kamatlábak összevetése. A kölcsönök devizanemének és futamidejének vizsgálata mellett éppoly fontos a finanszírozási cél, a finanszírozási kockázat, a forrásköltség (ehhez kapcsolódóan a földrajzi elhelyezkedés),valamint a biztosítéki háttér elemzése is, mivel ezek mind közvetlenül befolyásolhatják a kamatláb árazásának módját, és így magát az összehasonlíthatóságot is.
Tovább„Szilárdan hiszek ugyanis abban, hogy az egyre jelentősebb mértékben online csatornákra terelődő információáramlás, sőt még inkább az információkhoz kapcsolódó véleménynyilvánítás és eszmecsere a szakmai kommunikáció egy részét is átalakítja, és új csatornába tereli.” – írta Kalocsai Zsolt 2010. május 26-án legelső posztunkban. Elképzelésünk be is igazolódott.
TovábbA hatályba lépéssel kapcsolatos előző írásom a jogi személyekkel kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket ismertette. Emellett a hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazó törvény egyéb esetekre is külön rendelkezéseket tartalmaz, amelyekből a lényegesebbeket az alábbiakban foglalom össze.
TovábbAz előzetes ármegállapítási eljárás, angol nevén advance pricing arrangement (ismertebb nevén „APA”) 2007. január 1-je óta kérhető Magyarországon. Az eljárás lényege, hogy az adózó az adóhatóságtól kéri egy bizonyos, kapcsolt féllel (felekkel) kötött szerződés árazásának megvizsgálását, illetőleg megerősítését. Amennyiben az adóhatóság megfelelőnek tartja a bemutatott tények és körülmények alapján az ügylet árazását, úgy határozatban állapítja meg a szokásos piaci árat.
TovábbA többszereplős e-szolgáltatások és interneten nyújtott telefonos szolgáltatások esetében az EU végrehajtási rendeletének egyetlen cikke határozza meg, hogy jövőre melyik szereplőnek kell áfás számlát kiállítania – ehhez 22 oldalas magyarázatot fűzött a múlt héten kiadott EU-s jegyzet. Jelen bejegyzésemben összefoglalom mindazt, amit mindenképpen érdemes tudni a jövőre hatályba lépő szabályról.
TovábbAz Év végi céltartalékképzés 1. részét itt olvashatják. » A becslés módszertanával kapcsolatban a számviteli törvény nem ad támpontokat. Az elérhető információk alapján kell a lehető legjobb becslésre törekedni természetesen szem előtt tartva a költség-haszon összevetésének elvét. Ezek alapján tehát előfordulhat, hogy a képzett céltartalék és a ténylegesen realizált veszteség eltér egymástól. Az eltérés lehet negatív vagy pozitív irányban is.
TovábbFontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a társasági adótörvény 18. §- szerinti transzferár korrekciós tételeket a társasági adótörvényben előírt egyéb növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül kell alkalmazni.
Tovább
