Ezek közül az alábbiakban az 5. számú akciótervet foglalom össze, amely a káros adóztatási gyakorlatokkal kapcsolatos kihívásokat elemzi, különös tekintettel az átláthatóságra és a valós gazdasági tartalomra vonatkozó szempontokra. Fontos hangsúlyozni, hogy az 5. számú tanulmány egyelőre átmeneti formában jelent meg, a véglegesítésre 2015-ig várni kell.
A jelentés alapján a Káros Adóztatási Gyakorlat Fórum (FHTP – Forum on Harmful Tax Practices) három fő feladata az 5. akcióterv keretén belül:
- Az OECD tagországok kedvezményes adószabályairól folyamatban lévő vizsgálat véglegesítése;
- Stratégia kidolgozása a nem-OECD tagországokra vonatkozóan;
- Javaslatok a jelenlegi keretszabályozás felülvizsgálatára és kiterjesztésére.
Különösen az 1. ponthoz kapcsolódóan, a hangsúly az alábbi szempontokra került az OECD 5. akciótervben:
- módszer kidolgozása a „valós tevékenység” kritérium meghatározására, az immateriális javak („IP”) tekintetében;
- átláthatóság elősegítése a kedvezményes adószabályokkal kapcsolatos ruling-okra (jelen akcióterv szerinti értelmezését lentebb részletezem) vonatkozó kötelező információcserével;
- helyzetjelentés a vizsgált országok kedvezményes adószabályainak felülvizsgálatáról.
Az OECD eddigi munkája a káros adóztatási gyakorlat visszaszorításának területén
Ez a tanulmány egy régebben elkezdődött folyamat továbbfejlesztését szolgálja. A szálak egészen 1998-ig nyúlnak vissza, amikor az OECD publikálta első kiadványát a káros adóversenyről. Az 5. akcióterv több fejezetet is szentel a 15 évvel ezelőtti, illetve azóta eltelt időben megjelent hasonló OECD publikációk összefoglalására. Az 1998-as OECD jelentés alapvetően a földrajzilag „mobil” azaz a pénzügyi és egyéb szolgáltatásokhoz (beleértve az IP-khez) kapcsolódó káros adóztatási gyakorlatokra összpontosított. A jelentés három különböző kategóriába sorolta az adórendszereket:
- kedvezményes adószabályok az OECD tagországokban,
- adóparadicsomok,
- nem-OECD-tagországok.
Amennyiben egy ország adórendszere kedvezményesnek tekinthető, a jelentés 4 kulcsfontosságú, és 8 további szempontot nevezett meg annak elbírálásához, hogy az potenciálisan károsnak minősül-e. Az adóparadicsomok bekategorizálására pedig 4 fő szempontot jelölt ki. Végül 19 nagyszabású javaslatot vetett fel a jelentés a káros hatások ellensúlyozására.
Az 5. számú akcióterv összefoglalja, hogy az 1998-as jelentés óta több felülvizsgálat is készült: 2000-ben, 2001-ben, 2004-ben kettő – egy iránymutatás és egy felülvizsgálat – és 2006-ban. Ezek közül hármat érdemes külön kiemelni, nem utolsósorban a magyar vonatkozás miatt.
A 2000-es jelentés 47 potenciálisan káros adórendszert azonosított az OECD tagországokban, illetve 35 adórendszert minősített adóparadicsomnak. Magyarországon a kockázati tőketársaságok 6 éves adómentességét és a külföldön tevékenységet végző társaságokra („offshore”) vonatkozó 3 százalék mértékű tao kulcsot minősítette a riport potenciálisan károsnak. A 2004-es riport alapján Magyarország kikerült ebből a körből, tekintettel arra, hogy az előbbi már nem minősült ekkor károsnak, az utóbbira vonatkozó szabályozást pedig Magyarország eltörölte. A 2006-os felülvizsgálat eredménye arra jutott, hogy a 2000-ben megállapított 47 potenciálisan káros rendszer közül 46 már nem minősült annak.
IP-vel kapcsolatos valódi gazdasági tartalom
Tekintettel arra, hogy a valós tevékenység kritériumra nagy hangsúlyt fektetett az utóbbi időben az OECD (kiemelve az 1998-as jelentés 8 egyéb kritériuma közül az utolsót),így az 5. akcióterv a másik jelentős nemzetközi figyelem középpontjában található témával, az IP-k kontextusában vizsgálja e kérdést.
A jelentés 3 potenciális módszert említ ennek vizsgálatára:
- az értékteremtő módszer,
- a transzferár módszer és a
- nexus módszer (a nexus szó különböző dolgok kapcsolatát, összefüggését jelenti).
Az értékteremtő módszert nemzetközi támogatás híján elvetették végül, és a transzferár módszernek a támogatottsága is végül alulmaradt a nexus módszerrel szemben, így a jelentés e harmadikkal foglalkozik (a nexus módszer ellenzői felvetették, hogy a módszer nem feltétlenül kompatibilis az EU jogrendszerével).
A nexus módszer az IP-kből származó, adókedvezményre jogosító jövedelem kiszámításra egy olyan képletet javasol, amely az adózónál az IP kifejlesztésével kapcsolatban felmerült minősített költségek (a teljes költségek arányában) és az IP-ből származó bevételek közötti összefüggésből (azaz nexus-ból) indul ki.
A tanulmány továbbá az alábbi javaslatokat teszi - összefoglalva - a nexus módszer alkalmazásához:
- IP alatt kizárólag szabadalmat vagy funkcionális szempontból azzal megegyező immateriális jószágot kell érteni.
- A minősített költségek az IP kifejlesztéséhez közvetlenül kapcsolódó költségek (tehát kizárja az IP megszerzéséhez kapcsolódó költéseket),beleértve a független félnek kiszervezett munkához kapcsolódó költségeket.
- Az összes költség alatt a minősített költségeken túl azokat a költségeket kell érteni, amelyek minősített költségek lennének, ha azok az adózónál merültek volna fel, beleértve az IP megszerzéséhez kapcsolódó összes költséget.
- Összes jövedelem alatt alapvetően a jogdíjakat, az IP értékesítéséből származó jövedelmet és a termékek és szolgáltatások értékesítési árába beágyazott, közvetlenül az IP-hez kapcsolódó jövedelem.
Átláthatóság spontán információcserével
A másik nagy téma amivel az 5. akcióterv foglalkozik, az az adóhatóságok közötti bizonyos esetekben kötelező, spontán információcsere az adózók részére kiadott ruling-okról a kedvezményes adóztatási szabályokkal kapcsolatban. Az akcióterv alapján a ruling kifejezés magában foglal általános és adózó-specifikus állásfoglalásokat, úgymint feltételes adómegállapítási kérelmeket és a transzferár területen alkalmazott előzetes ármegállapítási kérelmeket is (APA).
A cél az információcsere minél inkább mechanikussá tétele, egy előre meghatározott eljárási sablon alapján, amelyet a jelentés el is készített.
A tanulmány 4 kérdést feszeget ezzel kapcsolatban:
- Milyen esetekben merüljön fel az információcsere kötelezettsége?
- Mely országokkal kell információt cserélni?
- Milyen információt kell kicserélni?
- Mi az információcsere jogi alapja?A szöveg javaslatot tesz továbbá olyan szempontokra is, mint alkalmazandó határidők, adóhatóságok közötti visszajelzés és viszonosság, adózókra vonatkozó bizalmas információ védelme stb.
Helyzetjelentés a folyamatban lévő kedvezményes adószabályok vizsgálatról
Az 5. akcióterv végül kitér a kedvezményes adószabályokra vonatkozó, 2010-ben kezdeményezett legújabb vizsgálatának helyzetjelentésére is. A vizsgálat 2 részre bomlik, az OECD külön vizsgálja csak az IP-kel kapcsolatos kedvezményes adórendszereket, illetve minden mást. Összesen 30 kedvezményes adózási szabályrendszert tartalmaz a táblázat, amely pontosan fele-fele arányban oszlik meg az IP illetve nem-IP rendszerekre.
Ahogyan már az első BEPS-szel kapcsolatos bejegyzésemben említettem, itt megint csak van magyar vonatkozás, az OECD a jogdíjból származó bevételek 50 százalékos adóalap kedvezményét és a bejelentett immateriális javak értékesítésének adómentességét vizsgálja. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a magyarországi szabályozás jelenleg kifejezetten lehetővé teszi az adókedvezmény alkalmazását a szerzett, azaz nem Magyarországon kifejlesztett immateriális javak után is. A magyar szabály tehát kifejezetten tartalmazza a jelentésben az adókedvezményre jogosító körből kizárni javasolt elemet.
Eredmény azonban csak 2015-re várható, mivel olyan szempontokra is szeretné az OECD kiterjeszteni a vizsgálatot, amelyeket még csak a mostani akciótervben fogalmaztak meg.
Következő lépések
Az FHTP be fogja fejezni a jelenleg is folyamatban lévő feladatokat a valós gazdasági tartalommal és átláthatósággal kapcsolatban, ezekkel kapcsolatban 2015-re ígér eredményeket a jelentés.
Emellett az FHTP megkezdi a munkát a nem-OECD-tagországok tekintetében is, amelynek határideje 2015 szeptembere.
