Az igényelt támogatás típusának meghatározásához elsőként a támogatási szerződés, megállapodás dokumentációjának áttekintése szükséges. Ennek tartalmi megítélése alapján tudjuk az elszámolás pontos beazonosítását megtenni, hiszen ez definiálja, hogy az adott támogatás mire használható fel.
A támogatások számviteli elszámolása szempontjából az alábbi csoportosításokat célszerű elkülöníteni:
- a támogatások célja szerint megkülönböztetünk működési célú, illetve fejlesztési célú támogatásokat;
- a támogatás finanszírozási formája szerint lehet visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő támogatás;
- megjelenési módja alapján lehet nem pénzben nyújtott támogatás, juttatás vagy pénzben nyújtott támogatás;
- folyósításuk történhet előre vagy utólag;
- forrásuk pedig származhat EU-s forrásból vagy belföldi – államháztartás alrendszerétől kapott, önkormányzati vagy alapítványi – forrásból is.
A számviteli elszámolás céljából fontos elkülönítenünk a működési célú (tevékenységhez kapott) és a fejlesztési célú támogatásokat. Működési célú támogatás esetében a vállalkozás működési költségeinek ellentételezésére kap támogatást (pld. munkavállalók képzési költségeire kapott támogatás, foglalkoztatottak megtartását célzó támogatás). Az ilyen, költségek ellentételezésére kapott támogatást egyéb bevételként kell elszámolni a 96-os számlaosztályban. Abban az esetben, amikor a támogatáshoz kapcsolódó költségek a tárgyévben még nem vagy csak részben merülnek fel, az összemérés elve értelmében a kapott támogatásnak azt a részét, amellyel szemben még nem merült fel költség, a bevételek passzív időbeli elhatárolásai között kell kimutatni.
A fejlesztési célú támogatásokat a vállalkozások hosszú távú fejlesztési céljai megvalósításának érdekében kapják és jövőre vonatkozó kötelezettségvállalásokat kell teljesíteniük a pályázatok feltételeiként (például eszközbeszerzésnél az eszköz hosszú távú használatának biztosítása, vagy egy adott térségben történő gazdasági tevékenység végzése meghatározott ideig és egyéb feltételek betartása mellett). Ezek a támogatások többnyire vissza nem térítendő támogatások, s mint ilyet, rendkívüli bevételként kell elszámolni a 98-as számlaosztályban. Az ilyen típusú támogatások megtérülése a támogatásból beszerzett eszköz megtérülésével párhuzamosan valósul meg, így a támogatásból származó bevétel nem vonatkozhat teljes egészében az átvétel üzleti évére. Az ilyen bevételeket a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell elhatárolni és az eszköz értékcsökkenésének elszámolásával párhuzamosan – azaz, ahogyan az eszköz értéke költségként megjelenik a vállalkozó könyveiben – kell feloldani.
Előfordulhat, hogy a kapott támogatást vissza kell fizetni, mert a támogatási szerződés meghiúsul, vagy mert a támogatás igénybevételének feltételei nem teljesülnek. A visszafizetett fejlesztési támogatást a rendkívüli ráfordítások között kell elszámolni a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg, illetve a korábban elhatárolt halasztott bevételt fel kell oldani.
A fejlesztési támogatások egy részét külön jogszabály rendelkezései alapján speciálisan a tőketartalék terhére kell elszámolni a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg – ezt jellemzően a mezőgazdasági ágazatban, illetve a munkaerő képzésének céljára juttatott támogatások esetében írják elő. Amennyiben az ilyen támogatás folyósítását feltételekhez kötik, akkor a tőketartalékba elszámolt támogatást át kell vezetni a lekötött tartalékba és addig ott kell tartani, amíg a visszafizetési kötelezettség fennáll.
A visszatérítendő támogatásokat számviteli szempontból a rövid, illetve – a visszatérítés határidejétől függően – a hosszú lejáratú kölcsönkötelezettségek között kell kimutatni, mivel a támogatási szerződésben többnyire több év alatt teljesítendő feltételeket határoznak meg, amelyek nem teljesítése kapcsán a kapott összeget részben vagy egészben vissza kell fizetni. Amennyiben a támogatási szerződésben szereplő feltételek teljesülnek, akkor lehet elszámolni bevételként a támogatást.
A támogatások egy speciális körét alkotják az ártámogatások. Ezeket jogszabály alapján nyújtják a terméket, szolgáltatást értékesítő gazdálkodónak azért, hogy piaci ár alatt valósítsák meg az értékesítést. Ilyen például a gyógyszerár-támogatás, vagy az utóbbi időben gyakori pénztárgép-beszerzéshez kapott támogatások köre is. Ezeket az ártámogatásokat árbevételként kell elszámolni, hiszen a piaci árra egészítik ki a tényleges eladási árat.
A támogatások esetében nehezen értelmezhető a kapott előleg: ez vagy végleges támogatás, vagy kölcsönnek tekintendő. Ha az előlegként kapott összeget a projekt befejezése előtt esetleg vissza kell fizetni, akkor az előlegfolyósítás esetén befolyt előleget egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kell nyilvántartásba venni. Amikor bizonyossá válik, hogy nem kell visszafizetni, azaz elszámolnak az előleggel, akkor a kölcsönt mint támogatást a bevételek közé át kell vezetni. Ha az előleget előre megkapta a vállalkozás és visszafizetési kötelezettsége nem áll fenn, akkor már a folyósításkor támogatásként lehet elszámolni.
A támogatások elszámolása tekintetében több részletszabályt rögzít a számviteli törvény, de a gyakorlati alkalmazás során sok kérdés vetődhet még fel, ezért minden egyes támogatás elszámolásánál körültekintően kell eljárnunk.
