Külföldi tőkejövedelem – NAV támogató eljárás
Azok a magánszemélyek, akiknek külföldi banknál van értékpapírszámlája, 2022 második felében, illetve 2023 elején találkozhattak tömegesen a NAV által indított támogató eljárással. Akkor 2018-as évet vizsgálta az adóhatóság. Számítani lehetett rá, hogy előbb-utóbb a későbbi évek is sorra fognak kerülni, és úgy tűnik, most érkezett el ez a pillanat. 2024 első hónapjaiban is egyre több magánszemély kap értesítést támogató eljárásról kapcsolatfelvételre történő felhívással az adóhatóságtól.
NAV támogató eljárásra, kik számíthatnak rá?
Azoknál a magánszemélyeknél indít támogató eljárást a NAV, akiknél 2019 vonatkozásában eltérést tapasztalt a DAC2/CRS adatszolgáltatással érintett külföldi jövedelemadatok, valamint a magánszemély által bevallott adatok között.
Márpedig – ahogy azt a későbbiekben bemutatjuk - például azoknál a magánszemélyeknél, akiknek a külföldi banknál vezetett számláján volt olyan értékpapír, amelyik lejárt, vagy értékesítésre került, az eltérés biztosra vehető! Még akkor is, ha az adózó a magyarországi adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségének a jogszabályi előírásoknak megfelelően eleget tett.
Mi az a DAC2/CRS adatszolgáltatás?
A NAV, az OECD által kialakított Common Reporting Standard (CRS) és az európai uniós DAC2 Irányelv alapján, a pénzügyi számlákra vonatkozóan részletes információkat kap külföldről. A DAC2/CRS adatszolgáltatásról részletesen írtunk korábbi blogunkban.
A külföldi tőkejövedelmekre irányuló NAV támogató eljárás 2023-as tapasztalatai
Tapasztalataink alapján a 2018-ra irányuló támogató eljárások megindításakor az adóhatóság kezdetben még sok esetben tanácstalan volt, hogy hogyan értelmezze a külföldről kapott információkat, és azt hogyan vesse össze az SZJA bevallásban, illetve az adózóktól kapott banki dokumentumokban szereplő adatokkal.
Sok magánszemély esett kétségbe, amikor meghallotta, hogy rá vonatkozóan a NAV felé milyen óriási bevétel-adatokat jelentettek le külföldről, ezek ugyanis köszönőviszonyban sem voltak azokkal jövedelemösszegekkel, amiről ők tudtak.
Ennek az eltérésnek a fő oka jellemzően az volt, hogy külföldről az értékpapírok értékesítéséből, visszaváltásából származó adott évi összes bevételt lejelentik, a megszerzésre fordított érték és a kapcsolódó járulékos költségek figyelembevétele nélkül.
Minden érintett adózónak fontos tudnia, hogy a NAV támogató eljárás keretében 30 nap áll az adózó rendelkezésére, az adatok tisztázására. Ez az időtartam nem hosszabbítható meg, ezért is célszerűbb minél hamarabb felkészülni a várható NAV eljárásra, hogy minden dokumentumot időben be lehessen szerezni és szükség esetén lehetőség legyen önellenőrizni is az érintett bevallásokat legkésőbb a támogató eljárás lezárásáig.
Külföldi tőkejövedelmek - mit vizsgál a NAV?
Az eddig lefolytatott támogató eljárások során eleinte többször tapasztaltuk, hogy a NAV csak az egyszerűbb eseteket vizsgálta, mint a kamat, vagy az osztalék kifizetéseket, és ha azt rendben találta, a többi ügyletbe nem bonyolódott bele. Az még gyakrabban előfordult, hogy amennyiben a magánszemély a bank által kiállított összesítő kimutatás összegző adatai alapján szerepeltette az adatokat a bevallásában, akkor azokat elfogadta. Illetve gyakori volt, hogy amennyiben az eredeti bevallásban nem szerepeltek a külföldi tőkejövedelmek, akkor az ügyintéző a bank összesítő kimutatásának összegző adatai alapján segített az adózónak önellenőrizni a bevallását.
Idővel az adóhatóságnál is egyre többen elkezdték beleásni magukat a külföldi tőkejövedelmekre vonatkozó szja szabályokba, és rájöttek, hogy a külföldi bankok kimutatásán szereplő összegző adatok jellemzően önmagukban nem elegendőek a magyar adókötelezettség megállapításához, és nagyon félrevezetőek lehetnek.
Normál (nem TBSZ) értékpapírszámla esetén a külföldi bankoknak nem kell figyelembe venni az SZJA törvény rendelkezéseit. Egy külföldi banktól nem is elvárható, hogy valamennyi ügyfél számára olyan igazolást állítson ki, amelyik megfelel az ügyfél illetősége szerinti ország adózási, ezen belül szja szabályainak is.
Már előző évben is érzékelhető volt, ahogy bővül az adóhatóság tudástára. Látták, hogy az egyes külföldi bankok milyen igazolásokat állítanak ki, és volt, hogy pontosan meg is tudták nevezni, hogy az adott külföldi banktól milyen igazolásokat szerezzen be az adózó.
A lefolytatott támogató eljárások során, az adóhatóság egyre körültekintőbbé vált, ezért idén egy komolyabb és átfogóbb vizsgálatra számíthatnak az érintett személyek.
Külföldi tőkejövedelmek komplex szabályrendszere
A tőkejövedelmekre vonatkozó szabályok rendkívül összetettek.
Első lépésként be kell azonosítani, hogy egy adott jövedelem milyen típusú jövedelemnek minősül a magyar Szja törvény szerint. Ez ugyanis hatással van arra, hogy milyen árfolyamon kell a jövedelmet forintra átszámítani, a veszteség figyelembe vehető-e adóalapot csökkentő tételként, vagy alkalmazhatók-e rá az adókiegyenlítésre vonatkozó szabályok.
2023. július 1-jétől ráadásul az Szja törvény szerinti kamatjövedelmet bizonyos esetekben még 13% szociális hozzájárulási adó (szocho) is terheli.
Ahogy a fentiekben is írtuk, az Szja törvény szerinti beazonosítást a külföldi bankok nem végzik el, az általuk kiállított igazoláson, értékpapír értékesítése jellemzően egységesen árfolyamnyerségként kerül feltüntetésre.
Külföldi tőkejövedelme van? Mit tegyen a NAV vizsgálat előtt?
Az szja kötelezettség beazonosításához és az adóalap pontos meghatározásához mindenképp szükség van olyan banki dokumentumra, amely valamennyi releváns adatot tartalmazza. Ideértve az egyes tranzakciókra, az egyes értékpapírokra vonatkozó adatokat is Némely esetben emellett még az is befolyásolja például a jövedelem típusát, hogy az értékpapír értékesítése tőzsdén vagy tőzsdén kívül valósult meg). Amennyiben az összesítő kimutatások nem tartalmazzák az összes szükséges információt, akkor az egyedi tranzakciós lapok bekérésére is szükség lehet.
Az megkeresett adózónak figyelnie kell a határidőkre!
A támogató eljárásra 30 nap áll rendelkezésre, ami nem hosszabbítható meg, ezért is célszerűbb minél hamarabb felkészülni a dokumentumokkal, illetve hogy szükség esetén lehetőség legyen az érintett bevallások önellenőrzésére, legkésőbb a támogató eljárások lezárásáig
