A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása, a válás, a válóper, a gyermekelhelyezés kérdésköre, illetve a válás menete. Blogsorozatunk első részében Dr. Bagi Éva válóperes ügyvédünk segítéségével első kézből adjuk meg a válással kapcsolatos leggyakrabban felmerülő kérdésekre a választ.
1.Kinek mi jár válás esetén?
A válás, a házasság felbontására irányuló peres eljárás, amiben a bíróság a válás kimondásához szükséges kapcsolódó kérdésekben (kiskorú gyermekek fölötti szülői felügyeleti jog gyakorlása- korábban: gyermekelhelyezés, gyermekekkel történő kapcsolattartás, gyermektartásdíj, lakáshasználat, házastársi tartás) jóváhagyhatja a felek megállapodását, ennek hiányában önállóan hoz döntést.
A válóperben eljáró bíróság a korábbi házastársak vagyonjogi kérdéseit nem tárgyalja, a vagyonmegosztásra külön eljárás keretein belül kerül sor.
Természetesen lehetősége van a feleknek a vagyonmegosztást bírósági eljárás nélkül, megállapodásukkal rendezni.
Vagyonmegosztás esetén főszabály szerint a házastársak közös vagyonának a fele illeti meg az egyes feleket. Ahhoz, hogy pontosan megállapítható legyen, hogy kinek mi jár válás esetén, egyedileg kell megvizsgálni az egyes vagyonelemek közös-, illetve különvagyoni jellegét.
Kérje válóperes ügyvédünk segítségét!
2.Válás, vagyonmegosztás esetén mi számít közös vagyonnak?
A házasfelek közös vagyona mindaz, amit az életközösségük fennállása alatt külön-külön, vagy együtt szereztek.
Nem számít a közös vagyonhoz bármelyik fél különvagyona, azaz az életközösségük előtt meglévő, vagy az életközösségük alatt örökölt, vagy ajándékba kapott vagyonelem.
A különvagyon haszna (például egy különvagyoni ingatlan hasznosításából származó bevétel, vagy üzletrész után járó osztalék) viszont már a közös vagyont fogja gyarapítani.
Olvassa el a házassági közös vagyonról és külön vagyonról készített korábbi blogunkat!
3.Válás menete – hogyan zajlik pontosan?
A válást, a házasság felbontását a bíróságtól kell kérni peres eljárásban. A bíróság a felek válásáról ítéletben rendelkezik, ennek viszont feltétele, hogy a váláshoz szükséges járulékos kérdésekben (kiskorú gyermekek fölötti szülői felügyeleti jog gyakorlása – korábban: gyermekelhelyezés, gyermekekkel történő kapcsolattartás, gyermektartásdíj, lakáshasználat, házastársi tartás) a felek megállapodjanak, ennek hiányában a bíróság fog döntést hozni.
A válóper a bírósághoz történő keresetlevél benyújtásával indul, amiben a válást kezdeményező fél – a felperes – kéri a bíróságtól a válás kimondását.
Arra is lehetőség van, hogy a kereset mellékleteként csatolják a válófelek megállapodását, ebben az esetben akár 2 hónapon belül is kimondhatják a válást, mivel n a bíróság nem fogja feltárni a házasság megbomlásához vezető okokat, a válást a felek közös megegyezése alapján fogja kimondani.
Megállapodás hiányában a bíróság – az akár évekig is elhúzódó – válóperben feltárja a válófelek házasságának megbomlásához vezető okokat, a kiskorú gyermeket érintő kérdések (szülői felügyeleti jog, kapcsolattartás) eldöntéséhez tanúkat hallgathat meg, igazságügyi pszichológus szakértőt rendelhet ki.
A válás menete – további részletek érdeklik? Olvassa el korábbi blogunkat!
4.Gyors válás- létezik ilyen? Mennyi ideig tart egy válás?
Kétféle válás létezik: megegyezéssel, illetve megegyezés nélkül történő válás.
Amennyiben a válófelek meg tudnak egyezni a váláshoz szükséges járulékos kérdésekben (kiskorú gyermekek fölötti szülői felügyeleti jog gyakorlása – korábban: gyermekelhelyezés, gyermekekkel történő kapcsolattartás, gyermektartásdíj, lakáshasználat, házastársi tartás),a bíróság nem fogja vizsgálni a házasság felbomlásához vezető okokat, a felek megállapodása alapján fogja kimondani a válást. Az egyezséggel történő válás kimondására a válókereset benyújtását követően akár 2 hónapon belül sor kerülhet, míg egyezség nélkül akár több évig is elhúzódhat egy válóper.
5.Válás és vagyonmegosztás – csak együtt lehet?
A válás a házasság felbontására irányuló peres eljárás, amiben a bíróság a válás kimondásához szükséges járulékos kérdésekben (kiskorú gyermekek fölötti szülői felügyeleti jog gyakorlása- korábban: gyermekelhelyezés, gyermekekkel történő kapcsolattartás, gyermektartásdíj, lakáshasználat, házastársi tartás) jóváhagyhatja a felek megállapodását, ennek hiányában önállóan hoz döntést.
A válóperben eljáró bíróság a felek vagyonjogi kérdéseit nem tárgyalja, a vagyonmegosztásra külön eljárás keretein belül kerül sor.
A vagyonmegosztásnak nem feltétele a válás és a válóper, a közös vagyon megosztására sor kerülhet a válás előtt és azt követően is akár a felek megállapodásával, ennek hiányában egy újabb peres eljárás kereteiben.
6.Válás közös megegyezéssel mennyi idő?
Amennyiben a felek meg tudnak állapodni a váláshoz szükséges járulékos kérdésekben (kiskorú gyermekek fölötti szülői felügyeleti jog gyakorlása- korábban: gyermekelhelyezés, gyermekekkel történő kapcsolattartás, gyermektartásdíj, lakáshasználat, házastársi tartás),a bíróság a válófelek közös megegyezése alapján folytatja le a válópert, ami nagyban lerövidíti az eljárás idejét, így akár a keresetlevél beadását követő 2 hónapon belül is megtörténhet a válás kimondása.
Tapasztalataink alapján azonban maga a megállapodás létrehozására is heteket vagy akár hónapokat vehet igénybe.
Egy tapasztalt családjogi ügyvéd közreműködésével ez nagyban lerövidíthető.
7.Ki fizeti a válás költségeit?
A válóper eljárási illetéke 30.000,-Ft, amit a válókeresetet benyújtó félnek – a felperesnek – kell előlegeznie, de a bíróság az eljárási illeték 50%-át az eljárást lezáró határozatában a másik félre terhelheti.
A válóperben felmerülő egyéb költségként a válóperes ügyvéd, illetve a kirendelésre kerülő igazságügyi pszichológus szakértő díjával kell még számolni, amely költségek megfizetéséről – a felek megállapodásának hiányában – szintén az eljáró bíróság dönt, figyelemmel arra, hogy válóperben előterjesztett kérelmek vonatkozásában ki számít pernyertes, illetve pervesztes félnek.
8.Mi kell a válás elindításához?
A válást a bírósághoz benyújtott válókeresettel kell megindítani.
A keresetlevélben a válást megindító félnek – felperesnek – határozott kérelmet kell előterjesztenie annak vonatkozásában, hogy a válóperhez szüksége járulékos kérdésekben (kiskorú gyermekek fölötti szülői felügyeleti jog gyakorlása- korábban: gyermekelhelyezés, gyermekekkel történő kapcsolattartás, gyermektartásdíj, lakáshasználat, házastársi tartás) milyen döntést kér a bíróságtól. Lehetőség van arra is, hogy a válófelek megállapodnak a váláshoz szükséges járulékos kérdésekben és a válókereset mellékleteként csatolják írásba foglalt egyezségüket. A válókeresethez csatolni szüksége továbbá a házassági-, illetve kiskorú gyermekek születési anyakönyvi kivonatainak másolatát, valamint a válóper 30.000,-Ft összegű eljárási illetékének megfizetését is igazolni kell.
Válás, vagyonmegosztás - válóperes ügyvéd segítségét kérem!
9.Válás beadása ügyfélkapun lehetséges?
A válóperes ügyvéd által képviselt fél nyilatkozatait a válóperes ügyvéd fogja beterjeszteni a bírósághoz, valamint minden bíróságtól érkező irat a válóperes ügyvédhez fog megérkezni. Meghatalmazott válóperes ügyvéd nélkül – személyesen – eljáró félnek a válóperben eljáró bírósággal történő kapcsolattartásra lehetősége van mind papír alapon, mind ügyfélkapun keresztül.
10.Milyen papírok kellenek a váláshoz?
A válóperes kereset beadásához szükség van a válókeresetre, amelyhez a házassági anyakönyvi kivonat, a kiskorú gyermekek születési anyakönyvi kivonatának másolatait, valamint az eljárási illeték megfizetéséről szóló igazolást kell csatolni.
11.Válóperes ügyvéd vagy családjogi ügyvéd? Kihez forduljak?
A családjognak csak egy szelete a válóper. A családjog a válópertől jóval szélesebb jogi kérdéseket ölel fel.
A feltett kérdésre a választ az adja meg, hogy milyen összetett jogi probléma megoldását keresi az ügyfél. A válások nagy részénél kiskorú gyermek is érintett a szülei válása által, így egy családjogi ügyvéd adott kérdések vonatkozásában szélesebb körű ismeretekkel rendelkezhet, beleértve az esetleges összetettebb, külföldi érintettségű elemeket is, ezért érdemes célirányosan keresni akár válóperes, akár családjogi ügyvédet.
12.Mikor nem kell asszonytartást fizetni válás után?
Asszonytartást, azaz házastársi tartásdíjat akkor kell fizetni volt házastárs részére, amennyiben a volt házastárs rászorul, mivel önhibáján kívül magát nem tudja eltartani.
Ez egyfajta kötelező gondoskodást jelent, melynek értelmében a házasság felbontásakor - meghatározott feltételek fennállása esetén - bírói ítélet vagy a volt házastársak közös megállapodása alapján a kötelezett fél tartást köteles teljesíteni rászoruló volt házastársa részére.
Ennek feltétele, hogy a tartásra jogosult volt házastársnak nincs olyan jövedelme, vagyona, melyből saját megélhetését biztosítaná és ez a körülmény nem róható fel neki. A felek megállapodásának hiányában az asszonytartás megítéléséről, annak összegszerűségéről a bíróság dönt.
13.Ki az a mediátor, mit csinál a válás során a mediátor?
A válásban résztvevő mediátorok képzett szakemberek, akik segítenek a válófeleknek megegyezni a váláshoz szükséges járulékos kérdésekben (kiskorú gyermekek fölötti szülői felügyeleti jog gyakorlása- korábban: gyermekelhelyezés, gyermekekkel történő kapcsolattartás, gyermektartásdíj, lakáshasználat, házastársi tartás),de kitérhetnek a vagyon megosztására is. Mediátort a válófelek önállóan még a válóper megindítása előtt igénybe vehetnek, amennyiben esélyt látnak a közös megegyezéses válásra.
A válóperi mediációt a válóper folyamata alatt a bíróság is elrendelheti, amennyiben azt tapasztalja, hogy a felek közötti kommunikáció hiánya akadályozza a válóperi egyezség létrejöttét.
14.Hány év különélés kell a váláshoz?
A válás kimondásához nem szükséges egyetlen nap különélés sem, amennyiben a házasfelek válási szándéka egyértelmű és igazolni tudják, hogy köztük az életközösség megszűnt (ami az ún. ágytól- asztaltól való elválást jelenti).
A különéléssel természetesen egyértelműen igazolni lehet a válási szándékot, főként azzal, amennyiben az elköltöző fél a visszatérés szándéka nélkül hagyta el az utolsó közösen lakott ingatlant, de a válásnak a különélés nem feltétele, csak az érzelmi elhidegülés, gazdasági egység megbomlása és a felek (de legalábbis az egyik házasfél) kifejezett válási szándéka.
15.Közös megegyezés a válás során, hogyan lehetséges?
A közös megegyezéssel történő válás nagyban lerövidíti a válópert, mivel a bíróságnak ebben az esetben a válás kimondásához nem kell széleskörű bizonyítást lefolytatnia, hanem a válófelek egyező vélemény-, és akaratnyilvánítása alapján mondja ki a válást.
Célszerű még a válóper megindítása előtt megkísérelni a válófeleknek egyezség létrehozását a váláshoz szükséges járulékos kérdésekben (kiskorú gyermekek fölötti szülői felügyeleti jog gyakorlása- korábban: gyermekelhelyezés, gyermekekkel történő kapcsolattartás, gyermektartásdíj, lakáshasználat, házastársi tartás) és megállapodásuk esetén a válóperes keresethez csatolni írásba foglalt egyezségüket.
A megállapodás nélkül indult válóperekben is lehetőségük van a feleknek a per bármely szakaszában egyezség létrehozására, ami alapján a bíróság az eljárást az egyezség jóváhagyásával tudja lezárni és a válást kimondani. A válófelek helyzetét megnehezítheti a kettejük közötti megromlott kommunikáció, illetve az, hogy sokszor a rendelkezésükre álló lehetőségekkel sincsenek tisztában. Mindezekre tekintettel egy válóperes ügyvéd közreműködése, iránymutatása a megegyezést is nagyban elő tudja segíteni.
