Dr. Bagi Éva, családjogász, válóperes ügyvéd a vagyonmegosztás leggyakoribb kérdéseire adja meg a választ.
1. Nem bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonmegosztása hogyan zajlik?
Szükséges tisztázni, hogy bejegyzett élettársi kapcsolat kizárólag két azonos nemű személy között jöhet létre. Az ő esetükben valóban vagyonmegosztásról beszélhetünk, mivel rájuk a házastársakra vonatkozó vagyonjogi szabályok érvényesülnek. Ehhez viszont nem elegendő, hogy két azonos nemű személy élettársi kapcsolatban éljen, élettársi kapcsolatuk az anyakönyvvezető előtti bejegyzéstől lesz „bejegyzett”.
Az élettársak egymással szemben támasztott vagyonjogi igényei vonatkozásában nem teszünk különbséget a regisztrált és a nem regisztrált élettársi kapcsolatok között.
Ezen élettársi kapcsolatokban érvényesülő vagyonjogi szabályokat alábbiakban fejtjük ki.
Válóperes ügyvéd segítségét kérem
2. Élettársi vagyonmegosztás hogyan zajlik?
Az élettársak között nem keletkezik közös vagyon, az élettársak önálló vagyonszerzők.
Ez viszont nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az élettársak az életközösség megszűnését követően egymással szemben érvényesítsék vagyonjogi igényeiket. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másik élettárs vagyonában beálló vagyongyarapodás – ezt nevezik „vagyonszaporulatnak” – megosztását, a vagyongyarapodáshoz történő hozzájárulási aránya szerint. A vagyongyarapodást egyértelműen a záró és induló vagyon különbözete adja, levonásba helyezve az életközösség fennállása alatt szerzett különvagyoni részesedéseket.
A szerzésben való közreműködés - szerzési arány - számításánál egyrészt az élettársak jövedelme lesz irányadó, de figyelembe kell venni a gyermeknevelésben és a másik élettárs vállalkozásában végzett munkát is.
Az élettársaknak lehetősége van arra, hogy az életközösség megszakadását követően peren kívüli megállapodással rendezzék vagyoni viszonyaikat.
Erre főként akkor kínálkozik lehetőség, amennyiben vagyonjogi szerződéssel rendelkeztek és abban részletesen rögzítették hogyan fognak az életközösség fennállása alatt gazdálkodni. Megállapodás hiányában bírósági eljárásban tudják vagyoni igényeiket érvényesíteni vagy a vagyonjogi szerződésben foglaltak, vagy a fentiekben meghatározottak szerint. Mind a vagyonszaporulat, mind a szerzési arány meghatározása összetett és bonyolult bizonyítást igényel, ami elkerülhető vagyonjogi szerződés megkötésével.
3. Válás és vagyonmegosztás, történhet egyszerre?
Egy szóval válaszolva: célszerű. Sokszor előfordul, hogy a felek már rég elváltak, de a vagyonmegosztás nem történt meg köztük. Ez számtalan – szándékos, vagy akár nem várt – buktatót rejt magában (ingatlanokban beálló értékváltozás, cég kiürítése, vagyonkimentés, stb.) tehát célszerűnek tartjuk, hogy a válással egyidőben kerüljön sor a volt házasfelek között a vagyonmegosztásra is.
A legcélravezetőbb, amennyiben a házasfelek között megállapodás jön létre, mind a válás, mind a vagyonmegosztás vonatkozásában.
Amennyiben a felek között házassági vagyonjogi szerződés jött létre, a vagyonmegosztást gördülékenyebben lehet kivitelezni és elkerülhető az akár több évig is zajló bírósági vagyonjogi per.
A korábbi bírósági gyakorlattól eltérően, az új polgári perrendtartási törvény bevezetése óta a bíróság a válással együtt nem tárgyalja a felek vagyonjogi kérdéseit, megállapodás hiányában arra másik peres eljárás keretein belül kerül sor.
A házasfeleknek arra is lehetősége van, hogy a házassági életközösségük fennállása alatt rendelkezzenek a vagyonmegosztásról, ennek nem feltétele, hogy a házasfelek között megromoljon a házasság, vagy az életközösségük megszünjön.
Vagyonmegosztással kapcsolatos kérdésem van
4. Válás vagyonmegosztás nélkül történhet?
A válás a házasság felbontására irányuló peres eljárás, amiben a bíróság a válás kimondásához szükséges járulékos kérdésekben (kiskorú gyermekek fölötti szülői felügyeleti jog gyakorlása - korábban: gyermekelhelyezés-, különélő gyermekekkel történő kapcsolattartás, gyermektartásdíj fizetési kötelezettség, lakáshasználat, házastársi tartás) jóváhagyhatja a felek megállapodását, ennek hiányában önállóan hoz döntést.
A válóper nem terjed ki a vagyonjogi kérdések tárgyalására, tehát megtörténhet a válás vagyonmegosztás nélkül is, a válópernek nem feltétele a volt házastársak vagyonmegosztása.
5. Válás utáni vagyonmegosztás illetéke mekkora mértékű?
Az illeték törvény rendelkezései szerint a házastársi vagyonközösség megszüntetése esetén mentes mind az ajándékozási-, mind a visszterhes vagyonszerzési illeték alól az a vagyonszerzés, amikor az egyik fél ellenérték nélkül mond le a rá jutó (házastársi) vagyonról, illetve annak egy részéről, vagy ellenérték fejében, összefoglalva: alapesetben a házassági vagyonmegosztás illetékmentes.
Ez alól kivételt képez, amikor valamelyik házasfél a vagyonmegosztás során a közös vagyonból rá eső résznél nagyobb értékhez jut – mindenféle ellentételezés nélkül (tehát nem azért, mert pl. valamilyen kötelezettséget vállal át). Ebben az esetben a többletvagyont szerző félnek az értékkülönbözet után a vagyonszerzés jogcímének megfelelő illetéket kell fizetnie. A vagyonmegosztás körében ezért törekedni kell arra, hogy a vagyonmérleg alapján meghatározott jutónál egyik fél se részesedjen többletbevételt jelentő vagyonban.
6. Vagyonmegosztás elévülése ideje hány év? Egyáltalán elévül?
Eltérő elévülési idő vonatkozik a házastársak és az élettársak vagyoni igényeinek érvényesítésére.
A házassági vagyonközösséggel kapcsolatos igények tulajdonjogi igények, amelyeket a házastársak (egymással szemben) tulajdonjoguk alapján támaszthatnak. Ezek az igények akkor sem évülnek el, ha azokat a volt házastárs a házassági életközösség megszakadása után nem érvényesítette, ezen igényét még a volt házastárs halálát követően is érvényesítheti volt házastársa örököseivel szemben.
A házastársak között – törvényi vélelem alapján – közös tulajdon keletkezik, míg az élettársak önálló vagyonszerzők, ezért vagyonközösségről nem beszélhetünk.
(Nem összetévesztendő azzal, amikor az élettársak közösen vásárolnak pl. ingatlant.) Élettársak esetén a volt élettárs - életközösség megszűnésétől számított - 5 éven túli igénye elévül, így azt bírósági úton érvényesíteni már nem tudja.
7. Vagyonmegosztás csak ügyvéd előtt történhet?
A vagyonmegosztásnak – történjen az volt házasfelek, vagy volt élettársak között – ugyan nincsennek sem formai sem tartalmi követelményei, megtörténhet akár a vagyontárgyak (kimondottan ingóságok esetén) természetbeni megosztásával is, arra mégis kiemelten figyelni kell, hogy közhiteles nyilvántartásban történő tulajdonjog változás (pl. ingatlan esetén földhivatali, cég esetén cégbírósági nyilvántartás) átvezetéséhez viszont a felek írásba foglalt, ügyvéd-, vagy közjegyző által ellenjegyzett megállapodása szükséges.
Azért célszerű a felek megállapodásának elkészítését speciális szakértelemmel bíró ügyvédre bízni, mivel a vagyonmegosztás körében a közhiteles nyilvántartási átvezetésen túl felmerülhetnek kötelezettség átvállalások, jövőben esedékes fizetési kötelezettségek, melyek önkéntes teljesítésének elmaradása esetén csak végrehajtható okirat alapján lehet a vállalt kötelezettség teljesítését kikényszeríteni.
