A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában a házasság megromlása, a válás, a válóper, a gyermekelhelyezés kérdésköre mellett egyre gyakrabban fordulnak elő az élettársi kapcsolattal, az élettársi vagyonmegosztással kapcsolatos kérdések is.
Mi a bejegyzett élettársi kapcsolat?
Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.
Ettől meg kell különböztetni, amikor akár azonos, akár különnemű élettársak kérelmezik a közjegyzők által vezetett közhiteles Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába (ENYER) történő felvételüket, amely az élettársak „regisztrálása”. A regisztrált élettársi kapcsolat nem azonos a bejegyzett élettársi kapcsolattal, így nem alkalmazhatóak a házasságra vonatkozó szabályok. (83/2009. (XII. 30.) IRM rendeletaz Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetéséről, az abból történő adatszolgáltatás szabályairól, valamint az egyes kapcsolódó rendeletek módosításáról).
Hogyan bizonyítható az élettársi kapcsolat?
Az élettársi kapcsolat fennállása bizonyításának megkönnyítése céljából lehetőség van arra, hogy a felek nemperes eljárás keretében, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába kérjék a bejegyzésüket - „regisztrálásukat” , mely a bejegyzés napjától tanúsítja közhitelesen az élettársi kapcsolat fennállását. Közjegyzői okiratban viszont a felek nyilatkozhatnak arról is, hogy egy korábbi időpont óta áll fenn közöttük az élettársi kapcsolat.
Ezen nyilatkozat, illetve bejegyzés hiányában bármely bizonyítási eszközzel, így tanúkkal, dokumentumokkal, fotókkal lehet igazolni az élettársi kapcsolat fennálltát.
Mik a bejegyzett élettársi kapcsolat előnyei?
A bejegyzett élettársi kapcsolatra a házasságra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni, vonatkoznak rá a „közösvagyon” vélelmi szabályok, valamint az öröklési jogi szabályok is. A bejegyzett élettársi kapcsolat viszont kizárólag azonos neműek között jöhet létre.
Az élettársi kapcsolat hány év után válik hivatalossá?
Az élettársi kapcsolat „hivatalossá válása” nincs időhöz kötve, így közömbös, hogy az élettársak 1, vagy 10 éve élnek együtt. Az élettársi kapcsolat „hivatalossá tétele” történhet közjegyző előtti nyilatkozat megtételével, valamint ezen nyilatkozat Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába vételével.
Az élettársi kapcsolat bejegyzése mennyibe kerül?
Az élettársi kapcsolat fennállása bizonyításának megkönnyítése céljából lehetőség van arra, hogy a felek nemperes eljárás keretében, közjegyző előtti nyilatkozatuk bejegyzését - „regisztrálását” kérjék a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába. A nyilatkozat elkészítésének és regisztrálásának díjazást a nyilatkozatkészítő közjegyző határozza meg közjegyzőkre vonatkozó díjszabás szerint.
Hány év együttélés után közös a vagyon az élettársaknál?
Az élettársi kapcsolatok vagyonjogi hatása eltér a házassági vagyonjogtól, ahol főszabály szerint a házassági életközösség létrejöttétől fennáll a közös vagyoni vélelem.
Az élettársak között nem keletkezik közös vagyon, az élettársi kapcsolat megszűnésekor kizárólag az egyik, vagy a másik élettárs vagyonában bekövetkezett „vagyonszaporulatról” beszélhetünk.
Előbbiek alapján semmilyen relevanciával nem bír, hogy az élettársak hány évig éltek együtt.
válóperes ügyvéd segítségét kérem
Mi az élettársi nyilatkozat?
Az élettársi kapcsolat esetén nincs formális szertartás, mint egy házasságkötésnél, ezért az élettársi kapcsolat bizonyítása sem egyértelmű. Az élettársi kapcsolat fennállása bizonyításának megkönnyítése céljából lehetőség van arra, hogy az élettársak közjegyző előtt nyilatkoznak az élettársi kapcsolatuk fennállásáról – akár korábbi időponttól kezdődően. Ezen túlmenően az élettársak kérhetik a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Elektronikus Nyilvántartásába kérjék a bejegyzésüket, mely a bejegyzés napjától tanúsítja
Nem bejegyzett élettársnak milyen jogai vannak?
Míg a bejegyzett(csak azonos neműek között lehetséges) élettársi kapcsolatra a házasságra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni, ekként: életközösségük fennállása alatt vélelmezett a közös vagyoni gazdálkodás, egymás után örökölnek, addig az élettársakra – akár regisztráltak, akár nem – ezen szabályok nem alkalmazandóak. Kivételnek minősül, hogy az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább 1 évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született. Az élettársak egymás után örökölni kizárólag végrendelkezéssel jogosultak, végrendelet hiányában még haszonélvezet sem illeti meg a túlélő élettársat. Tekintve, hogy az élettársak között nem keletkezik közös vagyon, mivel önálló vagyonszerzőnek minősülnek, így nem kérhetik az élettársi közös vagyon megosztását, kizárólag a másik félnél mutatkozó vagyonszaporulatból történő igényüket érvényesíthetik.
Az élettársak közös gyermekei esetén nem áll fenn vélelem az apa személye tekintetében, így apai elismerő nyilatkozatot kell tennie.
Az élettársak számos támogatásra jogosultak, igényelhetnek CSOK-ot, családi adókedvezményt.
A válóperes ügyvéd válaszol - olvassa el blogosorozatunk előzó részét!
Nem bejegyzett élettársi kapcsolat vagyonmegosztása hogyan zajlik?
Mivel az új vagyonjogi rendszer alapján az élettársak között nem keletkezik közös vagyon, az élettársi kapcsolat megszűnésekor kizárólag az egyik, vagy a másik élettárs vagyonában bekövetkezett „vagyonszaporulatról” beszélhetünk. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását – leszámítva a házastársak esetén különvagyonnak minősülő vagyont. Az élettársat a vagyonszaporulatból a szerzésben való közreműködése arányában illeti meg részesedés.
A korábbi szabályhoz képest annyi az eltérés, hogy a szerzésben való közreműködésnek minősül a gyermeknevelésben és a másik élettárs vállalkozásában végzett munka is.
A vagyonmegosztásra sor kerülhet az élettársak peren kívüli megállapodásával, egyezség hiányában bíróság előtt indított peres eljárásban.
Olvassa el az élettársak vagyonmegosztásáról készített blogsorozatunkat!
