Közeleg a 2024-es adóév utáni társasági adó (TAO) és helyi iparűzési adó (HIPA) bevallás határideje: 2025. június 2.
1. TAO – Adóalap-korrekciók
Vannak olyan tipikus, szinte minden vállalkozásnál jelenlévő TAO adóalap módosító tételek, amelyek széles körben ismertek. Ezek közé tartoznak:
- a céltartalékhoz kapcsolódó TAO növelő-csökkentő tétel,
- értékcsökkenés páros módosító tételek,
- értékvesztés miatti TAO adóalap növelés,
- illetve az értékvesztés feloldásából eredő TAO adóalap csökkentés,
- jogerős határozatban kiszabott bírság miatti TAO adóalap növelő tétel.
Vannak azonban olyan adóalap-korrekciós tételek is, amelyek esetében megfelelő dokumentáció nélkül nem érvényesíthető adóalap-csökkentés, vagy épp ellenkezőleg, a megfelelő dokumentáció birtokában elkerülhető az adóalap-növelési kötelezettség.
Adományok, adott támogatások
A társasági adóban csökkentő tétel érvényesíthető a közhasznú szervezet részére nyújtott adományok, támogatások után, bizonyos esetben pedig akár a nyújtott támogatás háromszorosával is csökkenthető a társasági adóalap. Nem közhasznú szervezet (akár más vállalkozás) részére nyújtott támogatás, véglegesen átadott pénzeszköz esetén sem kell feltétlenül megnövelni az adóalapot, de ehhez kellő körültekintéssel megfogalmazott dokumentációra, nyilatkozatokra van szükség.
Amennyiben azonban egy társaság a törvényben előírt feltételeket nem, vagy csak részben teljesíti, úgy az adott támogatás miatt elszámolt ráfordítás után társasági adófizetési kötelezettsége is keletkezhet.
Selejtezés
Selejtezés során a TAO törvény adóalap növelő tételt ír elő az eszközök könyv szerinti értékével, azonban lehetőséget is biztosít csökkentésre a számított nyilvántartási értékkel, amely sok vállalkozás esetében megegyezik, így tényleges adóemelés nem történik.
Abban az esetben azonban, ha hiányzik a selejtezési jegyzőkönyv, vagy hiányos adatok miatt nem nyújt megfelelő alátámasztást a selejtezett eszközök értékéhez, a vállalkozás köteles az eszközök könyv szerinti értékével növelni a TAO adóalapot, mint nem a vállalkozás érdekében felmerült költség.
Egyéb, nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordítások a társasági adó kiszámítása során
A társasági adóról szóló törvény (1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról *) melléklete részletes felsorolást tartalmaz azokról a tételekről, melyek nem minősülnek a vállalkozás érdekében felmerült költségeknek, ráfordításoknak, ezáltal a társasági adókalkuláció készítése során ezen tételek összegével a társasági adóalapot növelni szükséges.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ezen melléklet nem minősül tételes felsorolásnak, így számos egyéb olyan tétel előfordulhat, melyeket bár a melléklet tételesen nem tartalmaz, mégis adóalapot növelő tételnek minősülhetnek.
2. TAO adókedvezmények
Nem csak az egyes adóalap-korrekciók esetében kell odafigyelni a megfelelő dokumentációra és alátámasztásra, az adózóknak az adókedvezmények, mint például energiahatékonysági beruházás adókedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb. igénybevétele esetén is létfontosságú, hogy megfelelően vezessék a nyilvántartásaikat, a bevallást a törvényi előírásoknak megfelelően töltsék ki a kedvezményre vonatkozó pontos adatokkal, ellenkező esetben kötelező adóellenőrzés során (3. évben) az adóhatóság kifogásolhatja a kedvezmény igénybevételének jogosságát, amely hatalmas adókockázatot jelenthet a társaság számára.
tao kérdésem van, adótanácsadó segítségét kérem
KKV státusz helyes meghatározása a TAO-ban
A társasági adóról szóló törvény számos adóalap- és adókedvezményt biztosít, melyek igénybevételét bizonyos vállalkozási mérethez köti. Mindezeken felül a KKV minősítés helyes meghatározása a különböző pályázatokra való jogosultságnál, továbbá az innovációs járulékkötelezettség, valamint transzferár dokumentációs kötelezettség meghatározásánál is kiemelt jelentőséggel bír.
Amennyiben egy társaság a helytelenül megállapított KKV státusza miatt jogosulatlanul vesz igénybe valamely adóalap- és/vagy adókedvezményt, az így igénybe vett kedvezmény után késedelmi pótlékkal növelt adófizetési kötelezettsége keletkezhet.
Természetesen számos olyan eset is előfordul, hogy a helytelenül megállapított KKV méret miatt épp lecsúsznak a vállalkozások bizonyos kedvezményekről, melyekre egyébként jogosultak lennéneké
Olvassa el a helyes KKV besorolás kritériumairól és előnyeiről készített blogbejegyzésünket!
Kutatás-fejlesztési tevékenység adókedvezménye
A 2024-es évtől elérhető a K+F adókedvezmény, amelyet a számított társasági adó 100%-áig lehet figyelembe venni.
Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy az adókedvezmény igénybevétele esetén a TAO, HIPA, és az innovációs járulék adóalapja a K+F költségekkel nem csökkenthető.
Az adóalap-csökkentéshez képest viszont előnyt jelent adókedvezmény igénybevétele esetén, hogy a jogosultság keletkezésétől számított 4 éven belül fel nem használt adókedvezményt a NAV kiutalással teljesíti.
Fontos, hogy a K+F adókedvezményt megfelelően részletezett nyilvántartásokkal kell alátámasztani.
K+F tevékenység esetén javasoljuk megvizsgálni, hogy a vállalkozás adópozíciójától függően érdemes-e az adóalap-csökkentés helyett az adókedvezményt választani.
3. HIPA számítás
Alvállalkozói teljesítések
Kiemelten fontos, hogy a társaságok csak olyan tételekkel csökkentsék helyi iparűzési adóalapjukat, melyek valóban megfelelnek a törvény által előírt, alvállalkozói teljesítésekre vonatkozó feltételeknek. A jogtalanul igénybe vett csökkentő tétel ugyanis szignifikáns többlet adókötelezettséghez is vezethet.
Alvállalkozói teljesítések a HIPÁ-ban- olvassal el a témáról készített részletes blogunkat!
Közvetített szolgáltatások
A közvetített szolgáltatások levonhatóságához szigorú tartalmi és formai követelményeknek kell megfelelni, mind a szerződésre, mind a kibocsátott számlára vonatkozóan. A közvetített szolgáltatások az iparűzési adó ellenőrzése során továbbra is kiemelt ellenőrzési területnek számítanak, ezért kellő körültekintéssel kell eljárni az adóalap csökkentése során.
Anyagköltség, ELÁBÉ
Anyagköltségek, valamint az ELÁBÉ elszámolása során is akadnak gyakori hibák. Sok vállalkozás nem tekinti a beszerzési ár részének a kapcsolódó fuvar és egyéb költségeket, hanem önálló költségként kezeli azokat. Ezzel az eljárással egyrészt a hipa alap sem lesz helyes (A valósnál több fuvarköltség és kevesebb anyagköltség vagy ELÁBÉ kerülhet elszámolására),de TAO-ban is adóhiány keletkezhet.
Amennyiben az éves tao, hipa kalkulációk és bevallások készítése során megbízható segítségre van szüksége, forduljon az RSM szakértőihez.
