Mentés

Egyszámjegyű egykulcsos társasági adó - Cui prodest?

Váratlan és egyben meglepő bejelentést tett a miniszterelnök, a társasági adókulcs 2017-től egykulcsos és egyben egyszámjegyű lesz. A következőkben röviden azt kívántuk összefoglalni, mely vállalkozásokra és egyéb szereplőkre milyen hatást gyakorolhat a 9 százalékos TAO kulcs. A címben idézett latin mondás szabad fordítása szerint: kinek fog ez kedvezni?

  1. A stabilitási törvény rendelkezései szerint az egykulcsos társasági adó bevezetésére 2020. január elsejétől lett volna kötelezett a jogalkotó. Korábbi, törvénymódosítást megelőző rendelkezések szerint ez a határidő 2015. január elseje volt. Ezért is váratlan, hogy egy ötéves halasztás időszak közepette történik e lépés.
  2. Mint minden adócsökkentésnek, ennek a tervnek is ki lehet emelni a pozitív hatásait: több pénz marad a vállalkozásoknál adózás utáni eredmény szinten. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kedvező következmények eltérő mértékűek.
  3. Az adókulcs egységesítés és csökkentés fő kedvezményezettjei egyértelműen azok a vállalkozások, amelyeknek adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, hisz az ő esetükben az e limit feletti adóalapra eső adó lényegében megfeleződik.
  4. Annak a több mint ezer vállalkozásnak, melynek adóalapja meghaladja az 500 millió forintot, többsége a magyar gazdasági szerkezet sajátosságai miatt külföldi tulajdonosi hátterű társaság. Ezek közül eddig is számosan éltek beruházási adókedvezménnyel. E változás különösen azok számára lesz kedvező, amelyek esetében ezek az adókedvezmények már kifutóban vannak, így rájuk már a 19 százalékos adókulcs alkalmazása vonatkozna. 
  5. A KKV szektor számára az egy százalékpontos adócsökkentés jelentős hatást nem fog gyakorolni. A korábban bejelentett minimálbér és garantált bérminimum emelés, illetve a többi bérszinten jelentkező bérnyomás hatására prognosztizálható jelentős költségnövekedés, még a szociális hozzájárulási adó bejelentett csökkentésével együtt is a vállalkozások jövedelmezőségét jelentősen ronthatja, melyet a társasági adó csökkentése nem fog tudni kompenzálni. Az ő adózott eredményük jelentősen csökkenhet.
  6. Az adókulcs csökkentések hatására – természeténél fogva - a társasági és osztalékadóról szóló törvényben már korábban is jelenlévő, illetve 2017-től bevezetendő adó és adókedvezmények attraktivitása csökkenni fog. Akár az is előfordulhat, hogy egy jelentősebb beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési adókedvezményt ilyen alacsony adókulcs mellett nem lehet felhasználni a rendelkezésre álló tíz év alatt. 
  7. A társasági adókedvezmények kedvezményezettjei – így különösen a látvány-csapatsport szervezetek, az előadó-művészeti szervezetek, valamint a filmalkotások – a jövő évtől kezdődően várhatóan kevesebb támogatásra, adófelajánlásra számíthatnak, hiszen kisebb lesz a fizetendő adó mértéke, az összes adótömeg, amelyből a felajánlással, támogatással élni lehet. 
  8. A korábban bejelentett szociális hozzájárulási adó csökkentés és a jelenleg ismertté vált társasági adókulcscsökkentés felveti azt a kérdést is, hogy a KIVA adókulcsát nem kívánják-e ezzel együtt csökkenteni, mivel ellenkező esetben annak versenyképessége az évközi határérték növekedésekkel együtt is csökkenni fog, mely a korábbi szándékokkal ellentétes lenne.
  9. Megvizsgálandó kérdésnek ígérkezik az ún. ellenőrzött külföldi társaságok (sokszor leegyszerűsítve csak off-shore társaság értelemben használják) szabályozása is. A jelenleg hatályos magyar rendelkezések szerint – kissé leegyszerűsítve a szabályozást - kedvezőtlen megítélés alá eshetnek azok a közvetve, vagy közvetlenül magyar magánszemély tulajdonossal, vagy többségében magyar forrásból származó bevétellel rendelkező külföldi társaságok, melyek ténylegesen megfizetett társasági adója és adóalapja hányadosa  nem éri el a 10 százalékot. Ez pedig magasabb a jövőre tervezett magyar társasági adókulcsnál. Vajon az idei jogalkotás során ez korrigálva lesz-e?

A bejelentett intézkedések hatására Magyarországon a társasági adó egyetlen kulcsa mind európai léptékben, mind a régióban kirívóan alacsony lesz. Ennek pozitív hatását a vállalkozások akkor élvezhetik, ha azok jövedelmezősége kedvezően alakul.

A jövő évi várható béremelkedések ezzel ellentétesen fognak hatni. Mindezek alapján felvetődik a kérdés, hogy a sokszor említett versenyképesség vonatkozásban a körülbelül 150 milliárd forint bevétel kiesést jelentő intézkedés a legcélravezetőbb, vagy ha adócsökkentésről gondolkodunk nem lenne-e a vállalkozások nagyobb része számára kedvezőbb a szociális hozzájárulási adó további csökkentése. 

További bejegyzéseink a témában: 

Társasági adó változások 2017

Járulékcsökkentési tervek

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább