Összesen 902 bejegyzés
A munkahelyi vezetők fizetése, céges autója, munkaidejének rugalmassága gyakran irigylésre méltó lehet, az előnyök mellett a vezető pozíció – a fokozott felelősség és munkateher mellett – ugyanakkor kevesebb munkajogi védelemmel járhat együtt. Ki számít a Munka Törvénykönyve (Mt.) értelmében vezető állású munkavállalónak, és milyen – az általánostól eltérő – munkajogi szabályok vonatkoznak rájuk? Nézzük!
TovábbEbben a bejegyzésben rokon fogalmakról lesz szó, a közvetítői és közvetített szolgáltatásról és az áfához fűződő kapcsolatukról. A közvetített és közvetítői tevékenység közös vonása, hogy a szolgáltatás tényleges nyújtója és tényleges haszonélvezője között mindkét esetben van egy köztes szereplő, melynek pontos státusza az általános forgalmi adó szempontjából fontos tényező.
TovábbA Munka törvénykönyve értelmében diákok is foglalkoztathatók, amely néhány ágazatban lélegzetvételhez juttatja a munkáltatókat a nyári időszakban. A diákok munkába állására életkoruktól függően eltérő szabályok vonatkoznak, meghatározva, hogy mikor – szorgalmi időszakban vagy csak szünidőben – és milyen módon létesíthetnek jogviszonyt.
TovábbAzoknál a cégeknél, ahol jelentős az átterhelendő költségek volumene, fontos ezek helyes kezelése, hiszen ezen tételek a cég áfapozíciójára is hatással vannak. A helyes gyakorlat kialakítása már a kezdetektől fontos, de a kockázatok akkor is csökkenthetők, ha a cég menet közben észleli és módosít rendszerén. Áfaszempontból az egyik meghatározó tényező, hogy ki rendelte meg és kinek a terméket, szolgáltatást.
TovábbA szabadság felhasználásáról részben a munkáltató, részben a munkavállaló jogosult dönteni a Munka törvénykönyve szerint. A szabadnapok számát is az Mt. határozza meg, amely egyrészt életkor, másrészt gyermekek, illetve egyes munkakörök után jár.
TovábbA vállalatok gyakran alábecsülik az adatmennyiséget, ami felhalmozódott vásárlóikról, ügyfeleikről. Ez egyben azt is jelenti, hogy alábecsülik az új adatvédelmi szabályozás (GDPR) bevezetésének súlyát és lehetséges következményeit.
TovábbEgy többtagú cégstruktúrában, anya-leányvállalati kapcsolatban fontos a szerepe a belső ügyletek elszámolásának. Ezen kapcsolt vállalkozások esetében az adóhatóság figyelemmel kíséri, hogy milyen árazás/ellenérték mellett valósul meg a nem független felek között a termék- vagy szolgáltatásértékesítés és milyen áfavonzatok kapcsolódnak ezekhez. Különösen igaz ez az év végi transzferár-korrekciókra.
TovábbVámfelmérésünk eredménye azt mutatja, a vám- és adókötelezettségekhez kapcsolódó szankciók és jogorvoslati költségek túlzott terheket rónak a cégekre. A jogorvoslati illetékek mellett a pótlólagosan kiszabott vám- és adóterhet, valamint a bírság összegét is a jogerős határozat előtt kell befizetni. A bírság pedig a vitatott összeg 2-5-szörösét is kiteheti. Ez egyrészt túlzott mértékben visszatarthatja a cégeket a jogorvoslattól, másrészt túl nagy anyagi terhet ró a gazdálkodókra.
TovábbAz uniós bírák egy újabb magyar ügy kapcsán kérdőjelezték meg a fordított adózással kapcsolatos eljárásaink jogosságát. A jelenlegi gyakorlat szerint ugyanis a magyar adóhivatal akkor is megtagadja a levonási jogot, illetve bírságot szab ki áfahiány címén, ha a költségvetést nem érte kár, mivel az áfa a másik fél által megfizetésre került. A döntés utat nyit a cégek adóvisszatérítési igényei előtt, amennyiben a másik érintett fizetésképtelen, közvetlenül az adóhatósághoz fordulhatnak áfavisszatérítésük kapcsán.
TovábbTegnap este kihirdetésre került a reklámadó törvény módosítása. A hatályba léptető rendelkezés alapján rövidtávon a legfontosabb részlet a reklámközzétevők számára, hogy a május 31-ig határidős, 2016-os évre vonatkozó reklámadó bevallásokat el kell mindenkinek készítenie. Azonban azok a vállalkozások, amelyek az év végi feltöltési kötelezettségüket nem a várható reklámadójuk 100%-ig teljesítették december 20-án, mától már nem kötelesek a különbözet megfizetésére.
Tovább
