Mentés

Járulékcsökkentési program már 2017-től?

Egyre valószínűbb, hogy már az őszi adócsomag részét fogja képezni az a járulékcsökkentési program, ami az eddig ismert tervek szerint csak 2018-tól volt várható. A program részletei ugyan még nem ismertek, azonban a 2017. januári hatályba lépés miatt október végéig minden bizonnyal kibújik a szög a zsákból.

Mi várható?

A bejelentés alapján egy 2-3 éves járulékcsökkentési program érkezik, amely várhatóan a szociális hozzájárulási adót fogja érinteni. Ahhoz, hogy érezhető hatása legyen a járulékcsökkentésnek, az első évben – tehát 2017-ben - egy 3-4 százalékos járulékcsökkentést valószínűsítünk, ezt egy további 2-3 százalékos csökkentés követheti. A járulékcsökkentés költségvetési hatása becslésünk alapján 1 százalékpontos csökkentés esetén nagyságrendileg 100 milliárd forint, amire a jelenlegi igen kedvező költségvetési helyzet bőven teret enged.A több fázisban megvalósított járulékcsökkentés a jogalkotó óvatosságára enged következtetni, ugyanakkor egy jelentősebb első lépésben meglépett csökkentés kifejezetten szükséges, az adóék munkaerőköltségen számított százalékos alakulását alapul véve. A lenti ábra egyértelműen mutatja, hogy a vizsgált országok esetében 1 egységnyi nettó bér Magyarországon kerül legtöbbe a munkaadóknak. Messze le vagyunk maradva a régiós versenytársainktól, de még a német és az osztrák mutatókat is messze túlszárnyaljuk, ezért is indokolt a versenyképességi szempontok miatt a nagyobb horderejű járulékcsökkentés.

Az adóék munkaerő költségen számított százalékos alakulása (2005-2015)

Adóék 2005-2015Forrás: RSM Hungary, Eurostat

Járulékcsökkentés = Béremelés?

A szociális hozzájárulási adó csökkentése nem jelenti automatikusan azt, hogy a munkaadó a megtakarítását átadja a munkavállalóinak. Korábban elemeztük egy feltételezett 7 százalékos szociális hozzájárulási adócsökkentés hatásait, azt vélelmezve, hogy a munkaadó a teljes adóelőnyt bérfejlesztésre fordítja. Visszatérve a béremelésre, úgy tűnik, hogy a jogalkotó a járulékcsökkentést nem csak a költségvetési szempontok figyelembe vétele miatt tervezi több lépcsősre (több évre elosztva),hanem amiatt is, mert a további járulékcsökkentés lehetőségét az egyes munkaadóknál feltételekhez kívánja kötni, ergo „kényszerítve” a járulékcsökkentésből származó megtakarítások béremelésre fordítását. Amennyiben a tervezett lépések ebbe az irányba történnek, akkor az első időszakot követően a további járulékcsökkentés akár adókedvezmény formájában léphet be a rendszerbe, ami azt jelenti, hogy a munkaadó csak abban az esetben élhet a további járulékcsökkentéssel, amennyiben a járulékcsökkentésből fakadó megtakarításokat igazolhatóan béremelésre fordította. Amennyiben ez az irány valósul meg, akkor a megtakarítások, valamint a béremelések adminisztrációjára fel kell készülni, ami nem lesz egyszerű a vállalkozások részre.

Jó az irány?

A járulékcsökkentés lehetőségeit korábban szintén elemeztük, hiszen nem csak a szociális hozzájárulási adócsökkentés vezethet el a nettó bérek emelkedéséhez, ennél közvetlenebb hatást gyakorolhat a munkavállalói járulékok csökkentése, vagy a személyi jövedelemadó kulcs további vágása. A munkaadói terhek csökkentése – ahogy a korábbi ábra is mutatja – elengedhetetlen, azonban a járulékcsökkentés önmagában nem oldja meg a szinte minden szektorban jelentkező munkaerő-piaci problémákat. A járulékcsökkentés egy nagy kirakós játék egy darabja, ezzel párhuzamosan számos egyéb – a munkaerőpiacra közvetlen hatással bíró - intézkedés indokolt.

Anélkül, hogy részletes elemzésbe bocsátkoznánk, a régiós versenytársak havi minimálbér adatait vizsgálva látható, hogy már csak a romániai minimálbér van a magyar minimálbér alatt, azonban az adóék Romániában lényegesen kedvezőbb.

Havi minimálbérek alakulása (EUR-ban, 2006-2016) 

Minimálbér 2006-2016

Forrás: RSM Hungary, Eurostat

Ebből az következik, hogy a járulékcsökkentésen túl 2017-től egy jelentősebb minimálbéremelés is indokolt lehet. Ha az összefüggéseket vizsgáljuk, akkor könnyen belátható, hogy a járulékcsökkentés szükséges lesz ahhoz, hogy egy nagyobb léptékű minimálbéremelésnek a költségeit a munkaadók ki tudjanak gazdálkodni. Természetesen számos egyéb faktor is közrejátszik abban, hogy a bérek Magyarországon emelkedhessenek – többek között – meg kell említeni a magyarországi vállalatok versenyképességét, hatékonyságát, amelyben az elmúlt 10 évben Magyarország komolyan lemaradt.

Versenyképességi rangsor (2007-2017) Versenyképesség 2007-2017

Forrás: RSM Hungary, World Economic Forum 

Nyilvánvaló, hogy a fentieken túl legalább ugyanilyen - ha nem fontosabb - az oktatási rendszer folyamatos, a szakképzés, a technológiai felkészültség, az innováció fejlesztése és még hosszan sorolható a fejlesztendő területek köre. Egy biztos: a munkaadói terhek csökkentése, feltéve, hogy az a nettó bérek emelkedését eredményezi, a sok szükséges lépés közül az egyik, amire feltétlenül szükség van.

    Kapcsolódó bejegyzéseink

    Értesüljön az adóváltozásokról

    hírlevelünkből!

    Feliratkozom
    Weboldalunk sütiket használ annak érdekében, hogy személyre szabott és interaktív módon tudjuk megjeleníteni az Ön számára releváns tartalmainkat. A Weboldalunk használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Cookies Szabályzatunkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja blokkolni vagy törölni őket. Tovább