17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó 2019. július 1-től
A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről egy új törvény rendelkezik. A szochokulcs a korábban ismertté vált mértékben, 17,5 százalékra csökken július 1-től, a várt szochocsökkentés hatásait itt jártuk körbe.
12 százalékra csökken a kiva kulcsa
A kiva csökkenése a törvényjavaslat szerint 2020. január 1-től várható, mely rendelkezés egyszerre mutat a foglalkoztatásösztönzés a beruházásélénkítés irányába.
Az evások kata, kiva és tao közül választhatnak jövőre
Az evatörvény tervezett hatályon kívül helyezése kapcsán kiemelést érdemel, hogy az érintett adózók ezzel visszakerülnek az áfakörbe, ugyanakkor a kata, kiva, tao adónemek közül kell választaniuk.
A döntést érdemes megfontolni az adózó gazdálkodása, költséghányada, illetve alkalmazotti létszáma függvényében:
- az egyéni vállalkozók a vállalkozói személyi jövedelemadó mellett a katát is választhatják,
- egyéni cég, bt., kkt. és ügyvédi iroda a kata mellett a kiva és a társasági adó választására is jogosult lehet, míg
- a többi evaalany a kiva és a társasági adó közül választhat.
A számviteli törvény tartalmazza a kettős könyvvitel rendszerébe visszatérés részletszabályait, egyebekben pedig az adott adónem választására előírt eljárási szabályok lesznek az irányadók.
Kkv-k beruházásösztönzése társasági adóban
Újszerűsége folytán a nyári adócsomag talán legjelentősebb vívmányának tekinthető a kkv-által is igénybe vehető fejlesztési adókedvezmény korlátjának csökkenése. A rendelkezés értelmében a kis- és középvállalkozások a jelenlegi 500 milliós fejlesztéseknél jóval kisebb volumenű beruházások esetén is érvényesíthetik ezt a kedvezményt:
- 2020. január 1-jei hatálybalépéssel kisvállalkozásoknál 300 millió forintra, középvállalkozásoknál 400 millió forintra csökken a kedvezménylimit, illetve
- 2021. január 1-jei hatályba lépéssel kisvállalkozásoknál 200 millió forintra, a középvállalkozásoknál 300 millió forintra történő csökkentéssel,
- 2022. január 1-jei hatálybalépéssel kisvállalkozásoknál 50 millió forintra, középvállalkozásoknál 100 millió forintra történő csökkentésével
lehet hosszú távon számolni.
A kedvezmény új létesítmények létrehozatala mellett már meglévő létesítmények bővítésére, termékkínálat bővítésére, meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi átalakítására, illetve bezárásra kerülő létesítmények felvásárlása esetében is alkalmazható lesz a jövőben, így különösen fontos lesz a beruházások megfelelő dokumentálása, a kedvezményre jogosító beruházás elkülönítése.
Kedvező változás továbbá, hogy a 2020. január 1-től bejelentett és megkezdett beruházásoknak nem kell a létszám és bérköltség feltételeknek megfelelni, azaz a jelenlegi szabályozással ellentétben jövőre nem kell foglalkoztatotti állomány-, illetve bérköltség-növekedést produkálnia a beruházó vállalkozásoknak a beruházást megelőző évhez képest, így létszámfeltételek tekintetében csak a kkv tv. szerinti paramétereknek kell megfelelni.
Az említett adókedvezmény nem csak az alapbevallásban, hanem önellenőrzéssel is érvényesíthető.
Egyéb taokedvezmények
Energiahatékonysági beruházásokat érintő változás
Kedvezően alakulnak a költségelszámolási szabályok az energiahatékonysági beruházások esetében, ugyanis a jövőben a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz és immateriális dolog is elszámolható költségként. A jelenlegi szabályozás szövegezése szigorúbb a törvényjavaslatban található fordulathoz képest, ugyanis a hatályos tao tv. a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékét, illetve az értéknövekedést tekinti elszámolható költségnek.
Bővülő látvány-csapatsport támogatási lehetőségek
Változik a sportcélú ingatlan üzemeltetési költségeire adott támogatás értékhatára. Az új szabályokat először a 2020-2021-es támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési program alapján kell alkalmazni. A javaslat szerint támogatási igazolás legfeljebb a sportcélú ingatlan üzemeltetési költségeinek 80 százalékáig, sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként 600 millió forintig adható ki, szemben a jelenlegi szabályozással, melynek értelmében a támogatási igazolás a sportcélú ingatlan működési veszteségének 50 százalékáig, de sportcélú ingatlanonként és támogatási időszakonként a 300 millió forintig adható ki.
Enyhül az adminisztrációs teher, eltörlik a feltöltési kötelezettséget – változnak az adófelajánlási és a növekedési adóhitelre vonatkozó szabályok
Már idén eltörlésre kerül az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség a társasági adó, az innovációs járulék és az energiaellátók jövedelemadója tekintetében. Az intézkedés vállalkozások adminisztratív terheit csökkentő hatását némileg relativizálja az a körülmény, hogy a helyi iparűzési adóban továbbra is megmarad a feltöltési kötelezettség, amit az önkormányzatok likviditásának megőrzése indokol.
A társaságiadó-feltöltési kötelezettség kihat az adófelajánlás, illetve a növekedési adóhitel szabályaira is.
Az adófelajánlás kapcsán kiemeljük, hogy jövő évtől a vállalkozásoknak csak adóelőleg esedékességekor és az éves adóbevallásban lesz lehetősége a társasági adójuk megfelelő részéről rendelkezni. Idén a társaságok saját választásuk alapján még alkalmazhatnak feltöltést, így 2019-ben még adófelajánlást is lehet tenni feltöltéskor.
További változások a társasági adóban
Acsoportos adóalanyokat érintő változások közül az alábbi egyszerűsítésekre és jogalkalmazást segítő, egyértelműsítő rendelkezésekre hívjuk fel a figyelmet:
- az adóbevallással egyenértékű tagi nyilatkozattétel eltörlésre kerül, de továbbra is fennmarad a csoportképviselő felé fennálló nyilatkozattételi kötelezettség a csoporttagok oldalán;
- a csoporttagoknak nem kell azonos pénznemben vezetni a nyilvántartásaikat,
- egyértelműsítésre kerülnek a szavazati jog mértékének megállapítására vonatkozó szabályok (közeli hozzátartozókat össze kell számítani; leendő csoporttagokra is vonatkozik a 75 százalékos szavazati jog; közvetett szavazati jog számításának metódusa meghatározásra kerül stb.);,
- csoporttaggá válhatnak a tevékenységüket év közben kezdő vállalkozások is,
- egyértelműsítésre kerülnek az adókedvezmények csoporttagok általi érvényesítésére és a jövedelem-nyereség minimumra vonatkozó szabályok,
- egyszerűsödnek a kamatlevonhatóságra és az adófelajánlásra vonatkozó szabályok.
A fentieken túlmenően említést érdemelnek még:
- az uniós jogharmonizációból fakadóan bevezetésre kerülő tőkekivonási, illetve a hibrid struktúrákra vonatkozó adóelkerülést korlátozó szabályok,
- a vagyonkezelő alapítványok társasági adóalanynak minősülnek majd, adókötelezettségüket pedig a belföldi gazdasági társaságokra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.
Áfa – adókulcscsökkentés; adminisztratív változások; adóalapcsökkentés és speciális adóvisszatérítési eljárás
Csökken a szálláshely-szolgáltatás áfája, de turizmusfejlesztési hozzájárulást kell fizetni utána
A szállodákat és az airbnb-zőket egyaránt előnyösen érinti a kereskedelmiszálláshely-szolgáltatás 18 százalékos áfájának 5 százalékra csökkentése.
Az áfacsökkentéssel egyidejűleg kiterjesztésre kerül a turizmusfejlesztési hozzájárulás alkalmazási köre. A jövőben a kereskedelmi szálláshely áfa nélküli ellenértéke után is 4 százalék hozzájárulásfizetési kötelezettség merül fel.
Az áfát érintő változások jelentős része a jogharmonizációs kötelezettségekből fakad, így a határon átnyúló ügyletek, mindenekelőtt
- az adómentes Közösségen belüli értékesítés,
- a láncügyletek,
- a vevői készletek, továbbá a
- az export- import ügyletek, illetve az azokhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatások
áfakezelésében kell kisebb-nagyobb jelentőségű változásokra felkészülni.
Az A60-osokon múlik a Közösségen belüli értékesítések adómentessége
A Közösségen belüli adómentes értékesítések esetében a jövőben nem lesz alkalmazható az adómentesség, amennyiben az adóalany az értékesítést nem megfelelően tünteti fel az összesítő nyilatkozatában. A többi mentességi feltétel lényegében változatlan maradt. Kiemelendő, hogy az összesítő nyilatkozatok hibás kitöltése sem eredményezi automatikusan a mentesség elvesztését, ugyanis a termékértékesítő megfelelő indokolással kimentheti a mulasztását.
Új szabály és szigorú adminisztráció a vevői készletekre vonatkozóan
A vevői készletre (call-off stock) vonatkozó szabályok eddig is és ezt követően is egyszerűsítést jelentenek a bejelentkezési, bevallási és riportálási kötelezettségek terén a határon átnyúló ügyletek esetében.
Az egyszerűsítés alkalmazásának feltétele, hogy
- az eladó ne rendelkezzen telephellyel a rendeltetési hely országában;
- vevő rendelkezzen adószámmal, amit közölt az eladóval is,
- illetve a tranzakciót megfelelően szerepeltetni kell az összesítő nyilatkozatban és a vevői készlet-nyilvántartásban is.
Fontos változás, hogy a vevői készlet egyszerűsítése csak abban az esetben alkalmazható, ha a készletből történő kitárolás 12 hónapon belül megtörténik, amennyiben erre nem kerül sor, úgy a 12 hónap leteltével mint fiktív áfateljesítési időponttal az értékesítő saját termék mozgatását valósítja meg, így ennek kapcsán áfaregisztrációs és további adminisztratív kötelezettségei keletkeznek a rendeltetési hely országában.
Láncértékesítés középső szereplőjére vonatkozó szabályok
A láncértékesítésítések közbenső szereplőjére vonatkozó szabályok lényegileg változatlanok maradtak, ugyanakkor speciális szabály vonatkozik a jövőben azokra az esetekre, ha a közbenső vevőnek van adószáma az eladó országában és azt megadja az eladó részére. Ilyenkor a közbenső vevő felé történő értékesítés – az alapesettől eltérően – nem lehet adómentes, hanem az indulás helye szerinti ország adómértékével adózik. Így a közbenső vevő eladói minőségben fog értékesítést teljesíteni a más tagállami vevője felé.
Változik az export-, exporthoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások adómentességének igazolása
A javaslat szerint a jövőben nem csak kiléptető, hanem a kiviteli vámhatóság igazolása alapján is érvényesíthető az adómentesség export esetén, amennyiben a további adómentességi feltételek is teljesülnek.
Exporthoz, importhoz kapcsolódó szolgáltatások
Elsősorban a fuvarozási szektorban az idei évben felmerülő jogértelmezési bizonytalanságokat oszlatja el az a változás, amely szerint nemcsak az export, hanem az import esetében is az ahhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatások élveznek majd adómentességet, azaz kizárólag az importőr közvetlen alvállalkozója számlázhat adómentesen, a távolabbi alvállalkozói teljesítések adókötelezettség alá esnek majd.
Importáfa levonásának gyakorlása
Azokban az esetekben, amikor a vámhatóság nem hoz határozatot a termék szabadforgalomba bocsátásáról, az adólevonási jog a vámhatóság értesítése alapján is gyakorolható.
Visszaigényelhető a behajthatatlan követelések áfája
Jelentős változásként értékelhető a behajthatatlan követelés áfaszempontból történő definiálása, illetve az ehhez kapcsolódó utólagos adóalap-korrekciós lehetőség törvényi szinten való rendezése, amely sok nagy értékű kintlévőséggel rendelkező vállalkozás számára jelenthet előnyös változást. A jövőben a teljesítés megtörténte, de a jogszabály alapján meghatározott feltételek mentén véglegesnek tekinthető pénzügyi kiegyenlítetlenség esetén is lehetőség nyílik az utólagos számlakorrekcióra. Az utólagos adóalapcsökkentéshez számos feltételnek kell megfelelnie a számla kibocsátójának és befogadójának, és többletadminisztráció is társul az utólagos adóalapcsökkentéshez.
A szabályozás ellentmondásosnak tűnik a tekintetben, hogy csak 2016 -ban és azt követően teljesített ügyletek tekintetében csökkenthető utólagosan az adóalap az Áfa tv. bevezetésre kerülő rendelkezései alapján, így a korábban teljesített követelések tekintetében az Uniós Irányelv közvetlen hatálya jelenthet megoldást.
Speciális adóvisszatéríttetés
A közelmúltbeli európai bírósági ítélettel összhangban mentesül az adóalany az általa korábban az eladó felé megfizetett, rá tévedésből áthárított áfa kockázatától, amennyiben azt rajta kívülálló okokból nem tudja visszaszerezni, például azért, mert a számlakibocsátó időközben megszűnt. Az ily módon az adóalanyra áthárított áfa közvetlenül az adóhatóságtól lesz visszakérhető a jövőben a jogszabály rendelkezése alapján.
Enyhülés EKAER-berkekben
Az adóelkerülési szándék híján lévő adminisztratív tévedés folytán mulasztók számára jelenthet kedvező fordulatot, egyben lehetőséget a kemény bírságok elkerülésére:
- az EKAER önkorrekció (meglehetősen szűk körben és szigorú feltételekkel történő) bevezetése, illetve
- a bírságkiszabás nyíltan felróhatósági alapon történő újraszabályozása.
A tervezet alapján lehetővé válik a lezárt EKAER-bejelentések utólagos módosítása. Az önkorrekció csak a változtatható adatokra vonatkozik, az utólagos módosítás lehetőségével az EKAER-szám lejártát vagy a lezárást követő 3 munkanapon belül, de legkésőbb az adóhatósági ellenőrzés megkezdéséig lehet élni. A korrekciónak felróhatóságtól függetlenül 10 000 forint az ára, módosítható adatonként.
Jelentős és kedvező változásként értékelhető az a rendelkezés, mely szerint az EKAER-bejelentés elmulasztása, illetve hibás és valótlan tartalommal történő teljesítése esetén az általános mulasztási bírságolási megközelítéssel ellentétben nem lesz helye mulasztási bírság kiszabásának, amennyiben bebizonyosodik, hogy az adózó úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. A tőle elvárhatóság tekintetében a kimentő bizonyítás az adózót terheli. Ez a rendelkezés egyértelműsíti, hogy az EKAER-bírság nem objektív szankció, ugyanis felróhatóság hiányában nincs jogalapja a bírságolásnak.
Az itt tárgyalt jogalkotói lépés egyértelműen üdvözlendő, ugyanis ezzel a megoldással a jogalkotó egyértelmű határvonalat húzott az adóelkerülők (igazolatlan eredetű árut forgalmazók) és a jóhiszemű mulasztók közé, és ez a distinkció végre valahára a bírságolási szabályozásban is kifejezésre jutott.
Nulla százalékos reklámadó 2019. július 1-től
A reklámadó mértéke ideiglenesen 0 százalékra csökken 2019. július 1-jétől. A javaslat alapján természetesen nem lesz lehetőség a bejelentkezési kötelezettséget elmulasztó vállalkozásokkal szemben alkalmazható erőteljesen diszkriminatív szankció alkalmazására, továbbá a vélelmezett adó megállapítására sem. Az 0 százalékos reklámadó értelemszerűen maga után vonja a reklámmegrendelői adókötelezettség megszűnését is.
Szja-kedvezmény négygyermekes anyák részére, sportrendezvények adómentessége
A törvényjavaslat minden más kedvezményt megelőző adóalap-kedvezményt biztosít a legalább négy gyermeket szült vagy örökbefogadott, és azokat saját háztartásában nevelő vagy felnevelt édesanyák számra a munkaviszonyból/önálló tevékenységből származó jövedelmeik tekintetében.
A fentieken túlmenően új adómentességi jogcím is bevezetésre kerül: a javaslat szerint nem kell majd szja-t fizetni a kiemelt nemzetközi sportrendezvénynek minősített eseménnyel összefüggésben feladatot ellátó személyeknek, sportolóknak kifizetett jövedelmek meghatározott része erejéig.
Járulékösszevonás
A Pénzügyminiszter bejelentése szerint a nyugdíjjárulék, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék és a munkaerőpiaci járulék összeolvad, és jövőre már egy adófajtaként kell nyilvántartani.
Ekho
A szocho-csökkentéssel összefüggésben 17,5 százalékra csökken a kifizető által fizetendő ekho mértéke is.
A törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a nemzetközi sportszövetségeknél foglalkoztatott személyek is választhassák az ekho szerinti adózást, azaz 15 százalék közterhet fizessenek 250 millió forintos összeghatárig.
