A mostani Art. szabályrendszere a tervek szerint januártól két törvénybe lesz szétosztva, illetve a megszűnő a közigazgatási törvényből is átkerülnek egyes általános eljárási szabályok az új adóigazgatási rendtartási törvénybe. A január 1-től hatályba lépő Adóigazgatási rendtartásról szóló törvény az adóztatás általános eljárási szabályait, a megmaradó adózás rendjéről szóló törvény (Art.) pedig az adóigazgatási eljárások részletszabályait fogja tartalmazni.
Adóhatósági eljárási bírság
Új fogalomként került be az adóeljárási rendszerbe az adóigazgatási eljárási bírság intézménye, amely az új Adóigazgatási rendtartásban kapott helyet. Egyértelmű a törvényalkotó szándéka az eljárási bírság bevezetésével: az egyes adózókat és az általuk az adóeljárásokba bevont személyeket az adóigazgatási eljárásban tanúsított, a jogszabályokban előírt teendők és lépések elmulasztása, az együttműködési kötelezettségek megszegése, és az eljárás akadályozásának esetén szankcionálni lehessen.
A tapasztalatok szerint az eljárások elhúzódásának egyik meghatározó oka lehet, ha az ügyfél, vagy az eljárás bármely résztvevője az eljárás lefolytatását akadályozza. Indokolt ezért olyan rendelkezéseket is megállapítani, amelyek alkalmasak lehetnek az eljárást akadályozó magatartások visszaszorítására. A fenti eseteket a normatervezet egyértelműen megjelöli, az alábbiak szerint:
- megjelenési kötelezettség elmulasztása,
- a tanúvallomás jogosulatlan megtagadása,
- a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása vagy jogosulatlan megtagadása, valótlan tartalmú nyilatkozat megtétele,
- az iratrendezési, iratpótlási kötelezettség elmulasztása.
Ezen akadályozó magatartásokhoz a jogszabálytervezet külön fejezetben kiemeli a jogkövetkezményeket is.
Jól látható, hogy a kiemelt magatartások egytől egyig valamilyen adózói mulasztáson alapulnak. Miért volt szükség az adóeljárásban egy külön bírságnem bevezetésére, illetve az egyes mulasztások miért nem az új Adózás rendjéről szóló törvény mulasztási bírság fejezetében kerültek nevesítésre?
Jelenleg nem lehet eldönteni, hogy egymáshoz viszonyítva vajon az adóigazgatási rendtartás (Art.) vagy az adóigazgatás rendje élvez elsőbbséget, jogi értelemben melyik az általános, illetve melyik a különös szabály. Ennek a bizonytalanságnak köszönhetően jelenleg kérdéses, hogy hogyan fogja alkalmazni egymás mellett az adóhatóság a két törvényben megjelenő egyes bírságnemeket.
Az eljárási bírságnak az adóellenőrzésekben lehet szerepe
Az eljárási bírságra vonatkozó részletszabályokat, illetve azoknak rendszertani elhelyezkedését tekintve úgy tűnik, hogy ez a bírság leginkább az adóellenőrzési eljárásokban lesz alkalmazható. Ez azt is jelenti, hogy az ellenőrzési eljárások alatt nem lehet majd mulasztási bírságot kiszabni az adózókra. A feltételezést erősíti, hogy az Art-ban található mulasztási bírság kiszabását megalapozó magatartások között nem találunk olyan esetet, amikor a szélesebb értelemben vett együttműködési kötelezettség megsértése miatt szabhatna ki bírságot az adóhatóság. Így elmondható, hogy az ellenőrzési eljárásoknak valószínűleg lesz egy külön szankciója.
Az eljárási bírság alkalmazásával kapcsolatban további kérdésként merülhet fel, hogy az adóhatóság – a mérlegelési jogkörében eljárva – hogyan fogja a konkrét ügyekben értékelni az egyes magatartásokat, milyen esetekben fog ehhez a szankcióhoz nyúlni. Mivel egy újonnan bevezetésre kerülő bírságnemről van szó, az adóhatóság jelenleg nem rendelkezik ezzel kapcsolatos részletesen kiforrott bírságolási gyakorlattal. Addig is azonban néhány dolgot már most érdemes számba venni.
Az eljárási bírság összege: tízezer és egymillió forint között
Az eljárási bírság mértéke a jogszabályban meghatározásra kerül, legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint.
A mulasztási bírsággal összehasonlítva egy nagy különbség már most is látható. Az eljárási bírságnál nem lesz lehetősége az adóhatóságnak, hogy annak kiszabását mellőzze. Ez szinte logikus is, hiszen egy konkrét eljárási mulasztás azonnali szankciójáról beszélünk, így ha már az adóhatóság szankcionálni akar, akkor inkább visszás lenne a szankció kiszabásának mellőzése. A törvény rendelkezik ugyan arról, hogy a kiszabásnál az adóhatóság figyelembe veszi a jogellenes magatartás súlyát, illetve az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét, ám a szankció kiszabásának konkrétumai egyelőre nem ismertek.
Ez már most előrevetíti, hogy számos jogvitán keresztül fog kikristályosodni a bírságolási gyakorlat. Nem világos az sem, hogy az adózó, az adózó alkalmazásában álló személy, az adózó képviselője, illetve ha több képviselő van együtt jelen az eljárásban, akkor a képviselők együttesen vagy a szereplők közül csak egy személy bírságolható. Például sokszor látható, hogy a nyilatkozattételi felhívás elmegy az adózóknak és a képviselőknek is. Vajon ha a nyilatkozattétel a megjelölt határidőben nem érkezik meg, akkor ki lesz bírságolható? Ha megérkezik, de hiányosan, akkor lesz-e eljárási bírság kiszabásának helye? Ha igen, az adóhatóság hogyan fogja eldönteni a mulasztás miatti bírsággal kit kell sújtani?
A kérdésekre a válaszokat még nem tudjuk. Remélhetőleg a várható bírságolási gyakorlat a NAV 2018. évi bírságolási kézikönyvéből már részben megismerhetővé válik majd.
Végül az új szankciónál érdemes kiemelni, hogy az adózói minősítés nem befolyásolja a kiszabható bírság mértékét. A megismert koncepció alapján a megbízható adózók, a kockázatos adózók, az általános adózók mind azonos elbírálás alá esnek. Az adóbírság, illetve mulasztási bírság kiszabásánál megismerthez hasonló kedvezményben a megbízható adózók nem részesülnek, illetőleg a kockázatos adózókra sem lesznek az általánostól eltérő, hátrányos szabályok alkalmazhatóak.
Az Art. tervezett változásai közül előző bejegyzéseinkből tájékozódhat a késedelmi pótlékot, a mulasztási bírságot és az adóbírságot érintő részletekről.
