Az adóbírság változásai, új bírságkedvezmény
A bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggő adóbírság maximális mértékét az Art. tervezete a korábbi 200 százalékról 100 százalékra módosítja. Az adóhatóság tapasztalatai alapján a megállapított adóhiány, jogosulatlan visszaigénylés kétszeresét kiszabó határozatokat követően az adóhiány és az adóbírság végrehajtása a legritkább esetekben járt eredménnyel. Emellett az adózók további működése gyakorta ellehetetlenült, ugyanakkor a bírság magas mértéke érdemben nem motiválta az adózókat a jogkövető magatartásra.
Új jogintézményként kerül bevezetésre a feltételes adóbírság kedvezménye, amelynek lényege, hogy amennyiben az érintett adózó nem terjeszt elő fellebbezést a NAV-határozattal szemben, vagyis lemond jogorvoslati jogáról és ezáltal a határozat jogerőre emelkedik, akkor a kiszabott bírság 50 százalékát kell megfizetnie. A feltételes adóbírság egyértelműen a megalapozatlan jogorvoslati kérelmek számának csökkenését, az eljárások gyorsítását és az adóhatóság szolgáltató jellegének előmozdítását hivatott segíteni, ugyanakkor hosszú távú hatásait tekintve erősen vitatható.
Feltételes adóbírság – öröm és üröm
A módosításnak olyan hatása is lehet, hogy az adózók a – megítélésük szerint ugyan jogszabálysértő – határozattal szemben ne fellebbezzenek, annak érdekében, hogy megőrizzék „jó kapcsolatukat” az adóhatósággal, másrészt ügyük „könnyebb és gyorsabb” lezárásával elkerüljék az időben elhúzódó jogorvoslati eljárásokat. Véleményünk szerint azonban nem szerencsés arra ösztönözni az adózókat, hogy a kiszabott szankció csökkentése reményében és az adóhatósággal való jó kapcsolatuk fenntartása érdekében mondjanak le az őket alapvető eljárási garanciaként megillető jogorvoslati jogukról, „önként” korlátozzák azt.
Vitatható a tervezett új jogintézmény abból a szempontból is, hogy ha az adózó lemond fellebbezési jogáról a feltételes adóbírság érvényesítése érdekében, úgy a későbbiekben egy hasonló ténybeli és jogalapon meghozott adóhatósági döntéssel szembeni jogorvoslat során pozíciója gyengül. Ezen későbbi döntést ugyan vitathatja, de az adóhatóság alappal hivatkozhat korábbi – az adózó által nem vitatott – jogerős döntésére.
Ehhez kapcsolódóan fel kell hívnunk a figyelmet arra is, hogy a bírságkedvezményben részesülő adózó a jövőben rendkívüli jogorvoslattal sem élhet, felügyeleti intézkedés iránti kérelmet sem terjeszthet elő.
Mi lesz a teendő olyan esetben, ha a fellebbezés hiányában véglegessé vált feltételes adóbírságot kiszabó határozatot követően olyan új tény, körülmény merül fel, amely a korábbi ellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné? A jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan az adóigazgatási rendtartás is rendelkezik az ismételt ellenőrzésről. Az adózó kérelmére a fenti esetekben az ellenőrzéssel lezárt időszak is megnyitható, feltételezve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt, és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az adózó rendelkezésére, illetve arról az adózó nem tudott, és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott. Álláspontunk szerint az ismételt ellenőrzés elméleti lehetősége adott abban az esetben is, ha az adózó a feltételes adóbírságot kiszabó határozattal szemben lemondott a fellebbezésről .
A megbízható adózóknak kedvezőbb bírságfeltételek
A megbízható adózók esetében a feltételes adóbírság kedvezmény alkalmazása azzal jár, hogy az általános 50 százalék mértékű bírság felezésére vonatkozó kedvezmény mellett a fellebbezési jogról lemondva bírságuk tovább feleződik, esetükben akár 12,5 százalékra is csökkenhet. Különösen érdekes ez annak fényében, hogy a legutóbb publikált adatok szerint a cégek 40 százaléka került megbízható adózói státuszba. Így jelentős adózói kört érinthet a feltételes adóbírság intézménye.
Kérdéses, hogy az ily módon lecsökkentett adóbírság hogyan járul hozzá az adómorál fejlesztéséhez, az önkéntes adózói jogkövetéshez, más oldalról pedig az adózók (jog)tudatosságának fejlődéséhez.
A tervezett bizonyítási, jogorvoslati eljárásokat érintő szigorítások mellett különösen bonyolulttá válhatnak az adózók számára a feltételes adóbírság kedvezménye elfogadásának hosszú távú következményei, a döntés kockázatainak felmérése. Ezek áttekintésére érdemes az adóellenőrzések vagy a jogorvoslati fellebbezésről történő lemondás előtt szakértőt bevonni.
Az adóbírság mérséklése kizárt, ha utóbb egy bizonylat hamisnak minősül
A törvénytervezet az adóbírság tekintetében egy kevésbé szembetűnő, ugyanakkor lényeges változást is tartogat. A korábbi szabályozás az adóbírság mérséklését vagy mellőzését kizárta, ha a bevétel eltitkolása, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisítása történt meg.
A tervezet a fentiek mellett kizárja az adóbírság mérséklését vagy mellőzését hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások előállítása, illetve felhasználása esetében is. Az adóbírság objektív mértéke ellenére vétkességi alapú szankció, azaz kiszabásakor az adóhatóságnak mérlegelnie kell a jogsértés körülményeit, az adózó magatartását. A hamis bizonylatok, könyvek, nyilvántartások felhasználásának szankcionálásakor a tervezet azonban gyakorlatilag a számla befogadójának objektív felelősségét mondja ki, felróhatóságra tekintet nélkül. Ez álláspontunk szerint vitatható a szükségesség/arányosság, valamint az ügyek egyedi elbírálásának elvének fényében. A gazdasági élet viszonyai között kellő körültekintéssel eljáró adózók esetében is előfordulhat, hogy olyan bizonylatot használnak fel, amelyről utóbb annak hiteltelenségére derül fény, ugyanakkor ennek tényszerűségéről a számlabefogadó nem tudhatott.
Csak példaként említeném meg azt az esetet, miszerint hiába bizonyosodik meg az építtető az építési napló bejegyzéseiről, az alvállalkozó személyéről, a helyszínen járva a munkafolyamatokról, a munkások jelenlétéről, amennyiben az ott dolgozók nincsenek bejelentve, vagy igazolatlan eredetű alapanyag kerül felhasználásra, a hatóság által hiteltelennek minősített bizonylatok felhasználása okán a bírságmérséklés kizárt lesz.
A megújuló art. a társaságokra nézve számos kisebb-nagyobb változást hoz majd, a késedelmi pótlékot érintő változásokat összegezte korábbi bejegyzésünk.
