Változó késedelmi pótlék
Jelentősen megnövekszik a késedelmi pótlék mértéke, ugyanis az a jelenlegi jegybanki alapkamat (0,90 százalék) kétszereséről (1,80 százalék) a jegybanki alapkamat öt százalékponttal növelt mértékére (5,90 százalék) emelkedik. A szigorítás célja az állam „kényszerhitelezői” szerepének visszaszorítása, az állam pénzének jogosulatlan használatáért fizetett kamat piaci viszonyokhoz való emelése. A kamatmérték új számítási módja nem teljesen ismeretlen, hiszen a személyi jövedelemadó törvény a kamatkedvezményből származó jövedelem kiszámításánál hasonlóan rendelkezik, ugyanakkor e körben a kifizető számára lehetőséget biztosít az alacsonyabb szokásos piaci kamat bizonyítására.
A jelenlegi alacsony jegybanki alapkamat mellett a késedelmi pótlék szankciós jellegének erősítése érthető, ugyanakkor emlékeznünk kell arra is, hogy 2008 októberében a jegybanki alapkamat a 11,50 százalékot is megjárta, csupán 2015-től van tartósan 2 százalék alatt. Érdekes az MNB által közzétett átlagkamatokkal1 egybevetni a késedelmi pótlék mértékét. A nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott forinthitelek átlagos évesített kamatlába júniusban 2,58 százalék volt.
Bár előrejelzések szerint a jegybanki alapkamat elszabadulásától egyelőre nem kell tartanunk, az MNB által közölt átlagkamatok ismeretében érdemes elgondolkozni azon, vajon a késedelmi kamat mértékének 4,1 százalékpontos növelése a szankciós jelleg erősítése érdekében szükséges és arányos-e? Miként viszonyul ez az ügyfélbarát adóhatóság koncepciójához, illetve a Kormány által 2016-ban megfogalmazott újraszabályozási célhoz, miszerint a túlzott mértékű és az indokolatlan büntetések megszüntetése indokolt? Igaz, a jelenleg élő 1,80 százalékos mérték semmiképpen sem tekinthető annak, s talán még az elmúlt évtizedekben szocializálódott adófizetőknél sem okoz megütközést a megemelt késedelmi pótlék mértéke – bár örömet sem. A logika adta lehetőséggel élve felmerül a kérdés, hogy egy jelentős jegybanki alapkamatugrás esetén meddig lenne tartható/tartandó a tervezetben leírt szabály.
Érdekli, hogyan regisztrálhat a Cégkapura? Kattintson!
Az önellenőrzési pótlékok is emelkedni fognak
Eddig kevéssé hangsúlyozott tény, de a késedelmi pótlék mértékének növekedése egyúttal maga után vonja az önellenőrzési pótlék mértékének megnövekedését is, hiszen továbbra is a késedelmi pótlék 50 százalékában, ismételt önellenőrzés esetén 75 százalékában került felszámításra. Az önadózás rendszerében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az adózók a bevallásaikban elkövetett hibákat korrigálhassák. Annak érdekében pedig, hogy az önellenőrzés vonzó legyen az adózók számára és éljenek ezzel a lehetőséggel, az önellenőrzési pótlék mértékének alacsonyabbnak kell lennie annál a szankciónál, amelyet az adóhatóság szabna ki. E követelménynek a tervezet is megfelel, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az önellenőrzési pótlék mértékének növekedése (a jelenlegi 0,9 százalékról 2,95 százalékra) mennyiben segíti a jogalkotó és az adóhatóság erőfeszítését a jogkövető adózás kialakítása tárgyában.
A tervezet 5 000 forintra emeli a kisösszegű pótléktartozások – amely alatti összeget az adóhatóság az adózó terhére nem ír elő – határát, mivel a jelenlegi 2 000 forint küszöbérték alatti tartozások végrehajtásával járó költség nem áll arányban a várt költségvetési bevétellel.
Az érem másik oldala
A késedelmi pótlék mértékének növelése más oldalról megközelítve felveti a kérdés, vajon ugyanilyen mértékben növekedik a késedelmi kamat mértéke is, azaz milyen kamat mellett finanszírozza az adózó az államot?
A jelenlegi szabályozáshoz hasonlóan a tervezet szerint, ha az adóhatóság a kiutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet, így a késedelmi pótlék növekedése az állam által fizetendő késedelmi kamat mértékének növekedésével jár. A magasabb késedelmi pótlék arra sarkallja az adóhatóságot, hogy a kiutalás iránt határidőben intézkedjen, a kiutalás előtti ellenőrzéseket pedig mihamarabb lezárja. A tervezett módosítás ezáltal a szolgáltató, ügyfélbarát közigazgatás felé hat.
Felhívjuk a figyelmet azonban arra, hogy továbbra sem jár késedelmes kiutalás ellenére sem a kamat, ha az igénylés (bevallás) az igényelt (bevallott) összeg 30 százalékát meghaladóan jogosulatlan, vagy a kiutalást az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett mulasztása akadályozza.
A késedelmes kiutalás és az adózói magatartás (mulasztás) összefüggéseit, és a késedelmi kamatra való jogosultságot vizsgálta a Glencore [C‑254/16. sz.] ügyben az Európai Unió Bírósága által júliusban meghozott ítélete . Az ítélet rögzítette, hogy az uniós joggal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely szerint, ha a hatóság ellenőrzési eljárást indít, és az együttműködés hiánya miatt bírságot szab ki az adóalanyra, az áfa visszatérítésének időpontja ezen ellenőrzés jegyzőkönyvének az említett adóalany részére történő átadásáig elhalasztható, és a késedelmi kamatok fizetése pedig megtagadható még abban az esetben is, ha az adóellenőrzési eljárás időtartama túlzottan hosszú, azonban az eljárás elhúzódása nem teljes mértékben tudható be az adóalany magatartásának.
Az adózás rendjéről szóló törvénytervezet rendelkezéseit elnézve azonban a fenti ítéletben foglaltak jogszabályi leképeződése még várat magára.
