EKAER: A készlet értéke a cégértékre is hatással van

Számviteli háttér információk

Ahhoz hogy a készletünk értékét pontosan megtudjuk határozni illetve nyomon tudjuk követni az alábbi számviteli feladatokat pontosan kell ellátni.

Készlet érték esetében szükségünk van az év végi készlet értékére, amit év végi záráskor határozunk meg, és a leltározási tevékenységgel támasztunk alá. De ahhoz, hogy a mérleget leltárral lehessen alátámasztani, a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozóan el kell végezni. Az egyeztetés nem jelent mást, minthogy a főkönyvben és az analitikában megjelenő számok egyezőségét biztosítani kell. A leltárt az egyeztetés és az ellenőrzés alapján a könyvelés adataiból kell összeállítani.

A leltárazandó eszközök döntő többsége a tárgyi eszközök és a készletek közül kerülnek ki. Ezek az eszközök mennyiségben is mérhetőek, így a mérleg alátámasztásához a tényleges leltározást is el kell végezni.

Ha a vállalkozó a számviteli alapelveknek megfelelő folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról analitikus egyeztetéssel köteles meggyőződni. Ezt legalább háromévente kötelezően mennyiségi felvétellel alá kell támasztani. A mennyiségi felvétel célja a fordulónapon ténylegesen meglévő készletállomány számbavétele. A leltározási időpontnak a fordulónaphoz közel kell esnie. A leltározást akkor kell elvégezni, amikor a készletek mennyisége már nem változik, vagy még nem változott a fordulónaphoz képest.

A mennyiségi felvétel alapján szükségessé váló módosításokat az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozóan kell elszámolni. Fontos azonban, hogy a fenti szabály csak a kereskedelmi forgalom folyamatosságát szolgáló árukészletekre alkalmazható. A saját termelésű készletek és az anyagok esetében fordulónapi leltározás (mennyiségi felvétel) szükséges.

Készlet záróérték: 
Ha a gazdálkodó nem vezet folyamatos mennyiségi nyilvántartást az adott készletfajtáról, akkor hiányról, illetve többletről, az összehasonlítási alap hiányában nem beszélhetünk. Ekkor a leltárban szereplő mennyiség lesz a készlet záróértéke. A záróérték mérlegbe állítása a nyitóállományhoz képest történt állományváltozás elszámolásával történik.

Az állományváltozást az évközi könyvelés során használt számlával, vagyis az anyagköltséggel vagy ELÁBÉ-val, illetve saját termelésű készletek esetében - összköltség eljárás esetén - a STKÁV-val szemben kell lekönyvelni.

Záróérték és készletértékelések FIFO vagy LIFO módszerrel

A készletérték záróértéke fontos paraméter nemcsak méregkészítéskor, de cégértékeléskor is. A készletérték befolyással bír az állományváltozáson keresztül az üzemi eredményre és ezáltal a 2 leggyakrabban használt cégértékelési módszertanra, az összehasonlító (multiple-based) tranzakciós és DCF alapú értékelésre:

• mind a DCF és mind az összehasonlító értékelés alappillére az EBITDA érték, amit természetesen minden befektető árgus szemekkel elemez. Ugyanakkor az adott évben jelentkező, a készletértékelésből adódó esetleges egyszeri korrekciós tételek magyarázhatóak a befektetők előtt, de tulajdonosi szemszögből érdemes nagy körültekintéssel figyelni a készletekre, mert nap végén kevesebb adózott eredményt jelenthet a nem megfelelő ellenőrzés és kontroll.

Készlet zárértékre hatással van, hogy FIFO, LIFO vagy más készletértékelési módszertant választunk.

• LIFO készletértékeléseket általában magas inflációjú környezetben használják a társaságok, amivel nagyobb adóelőnyt érhetnek el (vagyis az adóalap a nagyobb költségtétel - az ELÁBÉ érték magasabb - miatt alacsonyabb lehet).
• LIFO értékelés során a Társaságoknak külön említést kell erről tenniük, és ki kell mutatniuk LIFO és FIFO közötti különbséget (LIFO tartalék).

Ha mindezekkel meglennénk, akkor nézzük, hogy mit és hogyan tudnánk ebből hasznosítani cégértékelésben:

• Mivel az értékelések többsége (DCF és összehasonlító módszerek) az operatív nyereségből indul ki (vagyis angol terminológiával az EBITDA-ból ami azüzemi eredmény + értékcsökkenés összege),ezért kritikus az eredménykimutatás.
• A Készlet érték mérlegtétel, és mint ilyen közvetlenül nem jelenik meg az eredménykimutatásban. De a készletváltozások már megjelennek az Aktivált Saját Teljesítmények értékén keresztül. Illetve az ELÁBÉ érték kalkulációjánál szintén fontos hogy a nyitó és záró készlet érték megfelelően legyen értékelve.
  
  
  • Napi példa: azt gondolnánk, hogy amint van egy drága és „mindent kezelő” nyilvántartási rendszerünk (pl. készlet és könyvelési) akkor már nem érhetnek meglepetések. De a Készlet nyilvántartási rendszerek bevezetésével külön figyelmet kell fordítani, hogy a 2 egymást követő években szignifikánsan eltérhetnek a záró/nyitó készletértékek, így elképzelhető, hogy utólag azt az évet korrigálni kell, de nem számvitelileg, hanem „befektetői szemmel”: más szóval magyarázni, hogy azok úgymond „egyszeri tételek”, nem minden évben felmerülő tételek, így az EBITDA értéket azzal korrigálni kell. Ez egyben az is jelenti, hogy a korrekció közvetve befolyással bír üzemi eredményre és EBITDA értékekre az Aktivált Saját Teljesítmények (AST) értékén keresztül. Így ezzel megint visszatérünk / visszakanyarodunk a cégértékelési témakörünkhöz.
  • Másik napi példa, visszautalva az „egyszeri tételekre”: „egyszeri” tétel úgy is jelentkezhet egy társaság életében, hogy a pl. a készletnyilvántartási rendszer bevezetéssel egy időben - az előző évben még ki nem mutatott, vagy minimális készletek - a bevezetés (és a tényleges leltározás) hatására ténylegesen nagyobb készletérték jelenik meg. Ennek hatására a készletváltozás miatt („AST”) többlet nyereség is kimutatódik. Mivel ez csak adott évben jelentkezett, ezért „egyszeri” tételnek minősíthető, és mint ilyet, lehet korrigálni az operatív nyereségben (EBITDA).
  • Fontos napi tanulság, hogy a készletnyilvántartásokon túlmenően szükség lehet nemcsak év végi egyszeri leltárra, hanem időközönkénti leltárra is, hogy esetleges készlet „diszkrepanciák” hamarabb kiderüljenek. Ez azt is jelenti, hogy a méregdrága ERP rendszer nem oldja meg azt a visszatérő operatív problémát, hogy a nap végén a manuális leltározás adja meg a kontrollt a leltározásnál.

Összefoglalva, habár EKAER témában a jelenlegi cégértékelési bejegyzésünk önmagában nem add plusz önbizalmat, de ha már jobban odafigyelünk a készletértékelésre, és arra, hogy attól függően, hogy milyen készletértékelést valósítunk meg, valamint, hogy milyen korrekciós tételekkel korrigálunk, ami hatással van a nyereségre és áttételesen a cég értékére, akkor egy kicsi lépéssel előbbre vagyunk abban, hogy megértsük a cégértékelési összefüggéseket.